(2002. dec. 11.) Akkor hát menjünk sorjában.

1. Először jött Dupka Györgytől az első „Kalász Márton találkozó” című meghívó.
2. Erre én egyrészt küldtem egy rövid reagálást a feladónak (LÁSD ITT), másrészt egy hosszabb levelet Kalász Mártonnak (ennek másolatát Gyuri is megkapta): LÁSD ITT
3. Erre reagált Dupka ezzel a személyeskedő és rágalmazó levéllel: LÁSD ITT (ugyanakkor a javított „Kalász Márton találkozó”-t is elküldte).
4. Én az alábbi szövegű viszontválaszt küldtem: LÁSD ITT

Ebben, mint látható, kértem hozzájárulását, hogy levelét közreadhassam. Miután 24 órán keresztül nem reagált, újra írtam, újra kértem, és jeleztem, ha nem reagál, azt belegyezésnek tekintem. További 8 órát vártam, válasz nem érkezett, így most feltettem.
A neki írtakon kívül most sincs különösebb kedvem egyes vádpontjaira reagálni. Inkább szomorúnak, semmint nevetségesnek tartom, hogy egyrészt nem képes megkülönböztetni a rossz könyvekről, irodalmi teljesítményekről, jelenségekről írt bírálataimat a „megalázástól” és „sárbataposástól”, másrészt önmagukat összetéveszti a kárpátaljai magyarsággal: kimondván, aki őket megtagadja, az a kárpátaljai magyarságot is. És nincs onyan messze a „minden magyar” sem. Nekem a régi kommunista pártszlogen jut eszembe: Govorim Lenyin - podrazumivájem: pártyija. Govorim partyija - podrazumivájem: narod.

De persze ez is csak egy öntömjénező egocentrista gúnyolódása.