balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2020: infra ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Kik a pirézek, hol élnek? műhely

 

Kárpáty VIP PR cikkek

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Lapok színei a francia kártyában

 

PR-cikk beküldés: Seo tanácsadás

 

Linképítő Google-Seo

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, SEO BP

 

Honlap seo optimalizálás


bdk blog archívum | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA | + pr cikkek

Copyright, intertext

2007. február 09. - BDK
laptop copyrightLassan egy hónapja szaporodnak a bejegyzések a Litera topikjában, amely arra hivatott, hogy összegyűjtse a más íróktól származó azon szövegeket, gyakran teljes novellákat, verseket, amelyeket Esterházy Péter (a forrás megjelölése nélkül) átemelt saját könyvébe, a Harmonia Caelestisbe.


Eközben a fórumozók alaposan megvitatják az effajta átvételek etikai vonatkozásait, az eredeti szerzők és a montírozó, újraértelmező szerző jogainak a kérdését.

Jövőnéző blogjában meg arról olvashattunk, hogy számítógépes programok - Budapest Laptop - már élvezhető minőségen tudnak prózaműveket előállítani, s aligha kétséges, hogy amint a sakkprogramok is elérték a világbajnokok szintjét, így előreláthatólag az irodalmi szoftverek is képesek lesznek nemcsak bestsellereket, hanem remekműveket is írni.

Mindez felveti a szerzői jogok értelmezésének, újraértelmezésének a kérdését.

A gépileg előállított irodalmi szöveg esetében ugyanis nemigen lehet eldönteni, kicsoda a szerzője, hiszen az algoritmus megalkotója vagy fejlesztője ugyanúgy igényt tarthat erre címre, mint a program kreatív alkalmazója, aki saját ízlése szerint állítja be az opciókat, viszi be a változókat (pl. neveket, helyszíneket) s hívja le a soha többé ugyanígy meg nem ismétlődő szövegverziót. Amelyen akár még tovább dolgozhat, igazíthat. Lehet-e majd ellenőrizni, hogy egy megjelent könyv létrehozásában mennyi volt a privát elmemunka és mennyi a legyártatott elem?

Ez kétség kívül már a poszt-copyrigt korszak árnyékát (vagy fényét?) vetíti előre.

Ezzel a még csak most jelentkező problémával szemben az írói kölcsönzés, az allúzió, az újrahasznosítás, a montázs, az újraszerkesztés vagy átírás egyáltalán nem újkeletű dolog az irodalomban, évezredes hagyományai vannak pl. a vándormotívumok átvételének, ám az intertextualitás kétség kívül az elmúlt évtizedekben, a posztmodern előretörésével lépett elő központi problémává.

Hol vannak tehát a plágium határai? Érdemes-e átemelt, "ellopott" mondatok után kutatnunk?

A Google (első oldal!) fejlesztői szerint bizonyosan, különben nem hozták volna létre a Google Book projectet, amelyről a Metazin mai cikke számol be, számos érdekes példát említve.

A bejegyzés trackback címe:

https://bdk.blog.hu/api/trackback/id/tr2735127

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2007.02.09. 10:48:00

Ez a kérdés a hangminták révén a zenében már tizenéve aktuális

de válasz ott sincs

Ja 2007.02.09. 12:03:57

Tudományos cikkek esetében bevett szokás, hogy a szerző a copyright jogát átruházza a kiadóra. Nem teheti ki az internetre a cikkét, ahol bárki letöltheti, mert ezt a jogot odajaándékozta a kiadónak. Máshol nem publikálhatja cikkének egyettelen részét sem, sőt még konferenciákon sem mutathatja be publikált diagramjait, Elég sok fejfájást okozhat a cikk végleges elektronikus verziójának a megszerzése is, mivel ez csak akkor jár a szerzőnek ha olyan könytárhoz van hozzáférése amely előfizetett az adott adatbázisra.

A gépileg előállított szöveg esetében a program vételi szerződésében van rögzítve, hogy kinek mihez van joga. Akinek nem tetszik ne vegye meg a progit.

zgalant 2007.02.09. 14:43:45

a copyrigth-jog történetileg nagyon is változó - Sjhakespeare idején pl. még a nyomdászoknál volt (nem a szerzőknél, ezért is Copy Right, a másolás joga)
én személy szerint hosszú távon abban bízom, hogy egy, a mostaninál megengedőbb modell terjed el (ami persze nyilván nem lenne jó a nagy tartalomtulajdonosoknak. De miattuk he az én fejem fájjon:-)

zgalant 2007.02.09. 14:48:34

Megnéztem a litera topic-ját (amit eddig nem ismertem), és nagyon érdekes és tanulságos - szerintem mindenkinek, akit érdekel a téma

BéDéKá posztumusz linkfelhő · http://ukrajna.net/linkfelho/ 2007.02.09. 15:06:58

Nekem többszörösen ambivalens a hozzáállásom. Szerzőként, íróként egyfelől minden egyes mondatamra féltékeny vagyok, nem utolsó sorban azért is, mert nagyjából publikációim honorjából élek, másfelől meg persze azt szeretném, ha terjednének, népszerűsődnének, a köztudatba átmennének az írásaim.

Felhasználóként viszont az lenne az érdekem, hogy minden létrehozott érték azonnal váljon közkinccsé, és pl. JA vagy Örkény műveit ne lehessen letiltatni a MEK-ből.

Kreátorként pedig valami olyasmit vallok, mint az avantgarde nagy alakja, Ben Vautier, aki szerint minden az ő művének minősül, amit kézjegyével ellátott.

nagya 2007.02.09. 15:11:11

Ja, azert ez nem egeszen igy van. A szerzok a jogokrol lemondanak, azok a kiadot illetik, de az internetre (bizonyos hercehurca utan) kitehetik a cikekiket, konferenciakon termeszetesen beszelhetnek rola es meg is mutathatjak, amit muveltek.
A sajat cikked utan kulonlenyomatokat kapsz, ha kersz, akkor is, ha nem vagy elofozetoje az adott lapnak. Pdf-ben meg barmikor hozzaferhetsz.
Ne dramatizaljunk, azert, mindenhez hozza lehet ferni, ami szamit. Bebaszna, ha nem.

Ja 2007.02.12. 09:38:49

Valóban változtak a dolgok, még az Elseviernél is, ahhol a copyright szempotjából köztudottan nagyon rossz volt a helyzet. Az Elseviernél 2004-ben könyítettek és most írásos kérelem utóan "autómatikusan" engedélyezik, hogy a szerző kitegye a homepage-re a cikkeit. Kösz, hogy felhívtad rá a figyelmemet.

Az is igaz, hogy a konferencián beszélhetsz az eredményekről,de a proccedingsbe már nem kerülhetnek be a publikált anyagok, vagyis itt is lehet írásban kérelmezni, de nem biztos, hogy megengedig.

Mire gondoltál akkor, amikor azt írtad, hogy bármikor hozzáférhetek a pdf-hez? Vannak szolgáltatások, és ha fizetek akkor hozzáférhetek. De én elvből nem akarok fizetni azért amit én csináltam. És beszkennelni sem akarom, az eredeti kell. Ha nincs licensze a könyvtáramnak akkor az elektronikus verziót csak személyes kapcsolatok révén tudom, megszerezni. Vagy tudsz valami tuti módszert?
Számítástechnia. Megbízható használt notebook felújítása: webáruházból használt laptop vásárlás garanciával - Első kulcsszó: szerviz budapest.
süti beállítások módosítása