balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2020: infra ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Kik a pirézek, hol élnek? műhely

 

Kárpáty VIP PR cikkek

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Lapok színei a francia kártyában

 

PR-cikk beküldés: Seo tanácsadás

 

Linképítő Google-Seo

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, SEO BP

 

Honlap seo optimalizálás


bdk blog archívum | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA | + pr cikkek

Levlap Ben Vautiernek

2007. február 11. - BDK
Egy kommentemben Ben Vautier megállapítására akartam hivatkozni, s ha már felötlött az alakja, akkor rá is kerestem a neten. Magyarul nem sokat találni róla/tőle, amit viszont felleltem, abba beleolvastam. És egy ponton megdöbbentem.

Egyszersmind igen elégedett is lettem, mert kiderült, hogy az én fejemből zsenge ifjúkoromban kipattanhatott ugyanaz az ötlet, mint a francia avantgárd legendás alakjának zseniális koponyájából. Hogy időben ő jóval megelőzött, az igaz, viszont én erről egyfelől nem tudhattam, másfelől nemcsak kitaláltam, hanem meg is valósítottam az akciót.

Magyarázat gyanánt egy részlet a regényemből:
Oresztész ötletének a lényege: két egyszerű (azaz nem képes) postai levelezőlapot precízen megcímzett két különböző városban lakó barátjának. Szöveget a címzésekkel átellenes oldalra nem írt, ám a két lapot, egymáshoz illesztve üres oldalaikat – összeragasztotta. Így egyetlen levlapot kapott, két különböző címmel. (Hogy a dolog még bonyolultabb legyen, feladóként nem magát, hanem ugyanazon két barátját tüntette fel, akiknek a címzés szólt – persze keresztbe-megfeleléssel.) Ezután a lapot postaládába dobta, majd tanulmányt ír arról, milyen fejlemények várhatók. Ebben azt a lehetőséget valószínűsítette, hogy a lap postai útja során vagy egyik, vagy másik oldalára fordul, s ebben az állapotában marad végig, így baj nélkül eljut az egyik véletlenszerűen kiválasztódó címzetthez. Ám mi történik akkor – folytatta okfejtését hősünk –, ha valamelyik munkafázis során a lap véletlenül megfordul. Azaz, például, miután már eljutott az egyik célvárosba, ott átfordul, s a többi küldemény között idegenné válik. A tisztviselő, akinek utcák szerint kellene szortíroznia a postát, csóválja a fejét: de hisz ez másik városba szól, hogyan keveredhetett ide. Átirányítja hát a lapot a másik címre. Ám a lap útközben valahol újra megfordul, nem tudják kézbesíteni, ismét visszairányítják. Így esetleg kilométerek ezreit teheti meg, míg egyik vagy másik rendeltetési helyére elvergődik (s eközben a posta ingyen utaztatja).
   Oresztész ekkor már tanult valószínűség-elméletet és pontosan kiszámította, mekkora az esélye annak, hogy a levlap soha többé nem kerül ki a posta adminisztrációjának végtelenné váló útvesztőjéből – a megadott valószínűségi arány sokkal jobb volt, mint a hármas találat esélye a lottón. Felvetette Oresztész azt a lehetőséget is, hogy valamelyik postai alkalmazott esetleg (kíváncsiságból? szakmai hatalommal való visszaélésből?) megfordítja a lapot, s meglátja a másik címzést. Hogyan, mi alapján lesz képes eldönteni, melyik oldal az érvényes? A tanulmány írásával párhuzamosan hősünk „rendes” levélben kérte két érintett barátját: figyeljék postájukat, s ha kézbesítik nekik a levelet, piros ceruzával húzzák át saját címűket és írják rá: fordíts!, majd dobják a lapot újra postaládába. Hogy ezután melyek a várható fejlemények, arról szólt volna Oresztész tanulmányának második része. Ezt azonban nem volt módja megírni, mert számára azóta is érthetetlen módon a posta harmadnapra őneki kézbesítette a kérdéses lapot, holott az ő neve és címe nem is szerepelt rajta.
  Évekkel később Oresztész mindezt elmesélte a Magyar Műhely c. lap szerkesztőjének, a jeles vizuális költőnek és performernek. Nagy Pál e szavakkal adott hangot elismerésének: „Igazi avantgárd ötlet.”
És mit olvasok Ben Vautier ötletei között az 1966-os évből:
- Egyik és másik oldalukon is megcímezhető levelezőlapok a következő felirattal: "A postás választására bízva".
A gyűjteményben jelölve vannak a megvalósítottak, így a fenti valószínűleg megmaradt ötletnek, a kétoldalán címezhető levlapot Vautier nem állította elő és nem küldte el. Ha megtette volna, az akkoriban folyamatosan Párizsban élő Nagy Pál erről egészen bizonyosan tudott volna róla.

A bejegyzés trackback címe:

https://bdk.blog.hu/api/trackback/id/tr8335745

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Számítástechnia. Megbízható használt notebook felújítása: webáruházból használt laptop vásárlás garanciával - Első kulcsszó: szerviz budapest.
süti beállítások módosítása