A könyv egyébként naplójegyzeteinek második kötete, az elsőt is nagy élvezettel (bár kihagyásokkal) olvastam. Jóska néprajzkutató, de kifejezett írói vénája van, élvezetesen számol be élményeiről és mindig olyasmit fejteget, ami engem is érdekel. Most is alig ütöttem fel a könyvét, már az elején ilyesmit vet fel 1996-os müncheni feljegyzéseiben:
"Maga a "nép" (de mi a nép?) a legszélesebb értelemben sose "nemzetben gondolkodik", hanem családban, rokonságban, faluközösségben, szülőföldben, népcsoportban... Megkülönbözteti magát másoktól, ám ez a megkülönböztetés meglehetősen szubjektív, s láthatóan nemigen terjed túl öt-hat falu határán...Igen, az azonosítás mindenképpen helytelen. Én a 'nép'-et mindig valamilyen materiális, kézzel fogható dolognak, azonos helyen lakó, azonos nyelven beszélő stb, embercsoportnak képzelem el, míg a 'nemzet' már valami elvonatkoztatott, fogalmi dolog, ha tetszik, metafora. Ezt alighanem még pregnánsabban érzékelheti egy etnográfus, aki számára a nép tanulmányozható tárgyi valóságában jelenik meg, ám a nemzettel, mint absztrakt képzettel, nemigen tud "találkozni".
...a nemzetit és népivel jó jó két évszázada szokás (meggyőződésem, hogy - bár tudománytörténetileg indokolhatóan - helytelenül) azonosítani...
Érzem, élvezettel fogom olvasni öt év naplójegyzeteit, követni Liszka József útjait.
(Napló-jegyzetek: 1996-2000).
Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2007.