balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Ajánló blog (+seo laptop)

  

BDK web-Online (+seo)

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Balla D. Károly írói oldal

 

Kárpáty Vipera News

 

Első Google-helyre kerülés

 

Limerik-Haiku-Aforizma (laptop)

 

Berniczky Éva írói oldal

 

Piréz blog - pirézek

 

Linképítő Google-Seo

 

Blog: Googleoptimalizálás, Seo

 

Optimalizált honlapok, Google

 

Kárpátalja blog (+seo)


bdk blog bázis | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA

Éva könyvéről a Sikolyban

2011. március 06. - BDK

Berényi Emőke:
Költői legendárium

Berniczky Éva: Várkulcsa. Magvető, Budapest, 2010

Berniczky Éva 2004-ben megjelent, az év egyik legerőteljesebb prózaírói debütálásának tartott, A tojásárus hosszúnapja című novelláskötete után ismét rövidtörténetek gyűjteményével rukkolt elő. Volt ugyan egy kitérője, a Méhe nélkül a bába című regény, amit a szakma osztatlan lelkesedéssel fogadott, a kisebb lélegzetű elbeszélések szerintem mégis közelebb állnak alkotói egyéniségéhez. A Várkulcsa szerzője ugyanis a sorsvázlatok és az atmoszférateremtés mestere, legutóbbi kötetében például padlásszobájának ablakából kitekintve elevenedik meg az Ung völgye, a mesterekkel, kóklerekkel, mutatványosokkal és szemfényvesztőkkel benépesített kárpátaljai fantáziavidék. Ameddig a szem ellát, koncentrikus körökben mutatja be várhegyi lakásának környékét, miközben ki sem mozdul biztonságot adó otthonából. Egyszerre teremti meg a részvétel és a kívülállás poétikáját, hiszen csupán egy üvegfal választja el képzelete szülötteitől, de pont ez az üvegfal az, ami lehetővé teszi, hogy novelláinak szereplői olykor felintegessenek neki, bekopogtassanak ajtaján és elmeséljék életüket. Tevékenysége akár az írás, de bármilyen másik művészeti ág metaforája is lehetne.

Berniczky Évánál sohasem lehet tudni, hogy hol ér véget a valóság és mikor kezdődik a fikció, elmosódnak a határok, könyvének olvasásakor gyakorta sodródunk a szürrealitás mezsgyéjére. A prózakötet közepén, a húsz novella közül a tizedikben, mely a Rovarírás címet viseli, a narrátor tanúja lesz annak, amint egy Szkázka (Mese) nevű cukrászdában igazzá válik nagymamája egyik meséje: poloskaidomárok jönnek látogatóba szüleikhez, s magukkal hozzák gulliveri bogárcirkuszukat. Ahogy a kis jövevények ellepik a rózsaszínű fagylaltkelyhek uralta teret, úgy nyer értelmet a kitalációnak hitt realitás, és adja át helyét a saját genezis megfogalmazásának: „Tőle [a nagymamától] vettem a bátorságot a legtisztább hazugmesékhez, amiket már gyerekként a hitvány igazak helyére kitaláltam.” (102.) Eredetmeghatározás ez a javából: a „tiszta” és a „hitvány” közötti azonosság és különbség relativitása generálja az állandó kísérletezést, ami attól a vasárnap délutántól kezdve értelemmel hatja át a valóság hazugságait és a képzelet igazságait. „Abban a pillanatban meglopottnak, kisemmizettnek éreztem magam” (105.) – mondja a narrátor, és mintha ugyanez az elbeszélő jegyezné le a hihetetlen történeteket, így próbálva leküzdeni a kisemmizettséggel benne egyre növekvő „semmit”.

Ennek az olykor szociografikus felhangokat is megütő bedekkernek a hősei magukon viselik egy mágikus erővel rendelkező terület minden jellemzőjét: különös képességeket birtokolnak, abszurdnak tűnő műveleteket ismételnek, mintha az elcsúszott idő és a szétesett tér sajátos, más régióból származó emberek számára megfejthetetlen szabályai szerint cselekednének. Az ukrajnai zsákfalu, Várkulcsa legendáriuma rajzolódik ki a kötet arcképcsarnokában, amelyben helyet kapnak a kakasszállító közösülései a varrólányokkal a szövetbálák között, a tizennégy karátos anya kifogyhatatlan, tejtől duzzadó emlői, az udvarló kéményseprő, akinek a lelke rendszerint kellőképpen a testéhez részegedik, vagy éppen a férfi, aki ugyanabba a folyóba fullad bele, amelyikben született. A várkulcsai mondakör meglétét, amelyben mindenkinek magától értetődő szerepe van, az is igazolja, hogy a hősök nem perlekednek Istennel, hiszen természetesnek tartják még a legmeredekebb ellentéteket is. A Temetővirág című novellában például a koporsókészítő készül feleségül venni törvénytelen leányát. A faluban mindössze egyetlen öregasszony tudja, hogy a házasságkötés egy vérfertőző kapcsolatot szentesítene, mégsem szól senkinek, mert „ahhoz a sokat megélt nemzedékhez tartozott, amelybe nyomatékkal beleverték, nem érdemes. A fölötte elmúlt évtizedek során az őrület oly sokszor szelídült álnok észrevétlenséggel elfogadott, sőt élhető mindennapokká. A többi mellett miért ebben a bizarr, de mindemellett hétköznapi kapcsolatban talált volna éppen kivetnivalót?” (93.)

Ez a legendárium egy különleges „fedőnyelven” íródott: Berniczky Éva olyan nyelvezetet használ, ami inkább a líra sajátja, semmint a prózáé. A könyv oldalai olyanok, mintha szabadversek szakadozottan hömpölygő hosszú sorainak összetördelt füzéréből állnának. Az ukrán nyelvből átvett szavak mellett ezért annyira nehézkes az olvasásuk, legalábbis számomra. Hogy a számos kritikus, aki ezt a témakört boncolgatta a kárpátaljai írónő kapcsán, nem járt tévúton, azt bizonyítja egy interjúrészlet is, amelyben Berniczky Éva így vall írásművészetéről: „Elvetélt költő vagyok, no, ez az igazság. Bevezetésem az olvasásba a költészeten keresztül történt. A nagyanyám rontott el még kisgyermekkoromban, aki parasztasszony létére élt-halt a könyvekért. Világi bibliája, a Petőfi-kötet szinte minden este előkerült, amikor leült az ágyam szélére mesélni. Úgy olvasta fel nekem a verseket, szép sorjában, mintha mesét mondott volna. Így aztán a mese számomra sokáig egyet jelentett a verssel, innen már csak egy lépés a világ, amelyhez, hogy megérthessem, én, a verset írni képtelen, a próza felől közeledem.”1  A költészet sűrítettsége, a pár sorban egésszé váló gondolatlenyomat erőssége valóban hiányzik a szerző novelláiból, a mese, a valóság és a fikció élni tanító keveréke mégis egyedivé, a magyar irodalom képviselői között egyedülivé teszi Berniczky Évát.


Megjelent: Sikoly

(a link már nem működött, törölve)

magyar író Kárpátalján
 

A bejegyzés trackback címe:

http://bdk.blog.hu/api/trackback/id/tr172714559

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.
Posztumusz író virtuális manzárdőr gyanánt tekinget a világba. Balla D. Károly közéleti és kulturális blogja. Bázis blog, komplex blog. BDK piréz - Ungvár - Kárpátalja - Ukrajna. Kult, irodalom, közélet, politika, internet, web, manzárd, virtuálé, személyes UngParty jegyzetek - Kozmopatrióta és lokálpolita. Egy liberális értelmiségi Kárpátalján. Hogyan: Google első Linképítés - kereső barát honlapoptimalizálás | SEO-net szakértő: Keresőmarketing szakember - honlap keresőoptimalizálás | Weboldalak Google-szempontú organikus keresőoptimalizálása egyéni módszerekkel. Kreatív szövegírás, keresőbarát weblap készítés. 2017-es Seo-projektum: Laptop szerviz Budapest. Magyar Arvisura Honlapok: laptop alkatrész marketing - mobil PC kijelző szerviz, laptop töltő - télikert és kávégép optimalizálás kreatív szövegírás, pr cikk elhelyezés - szamizdat webszöveg írás google keresőmarketing szakértő - honlap optimalizálás és linkéépítés - seo-net-marketing