Előző posztomban a NEMIgaz munkacsoport akciójáról adtam hírt és mutattam be az eseményt dokumentáló fotókat: hogyan lett a Magyarország miniszterelnöke feliratú óriásplakátból Puszi Orbán. Úgy tűnik, a szeretett vezér arcmásának ironikus célzatú kidekorálása nemcsak a szakkollégista team tagjainak jutott eszébe. Megtette ugyanezt az extrém művészeti megnyilvánulásairól híres (olykor hírhedt) Tereskova, azaz  Nagy Kriszta is. Nem kevesebb mint 57 piktúrát készített Portré festést vállalok c. kiállítása számára (érdekesség: a vernisszázst a Godot galériában a hajdani első, egyetlen és utolsó kárpátaljai avantgárd költő, manapság inkább fotós, kritikus, esztéte Cséka György fogja megnyitni).

Tereskova képein a jóságos mosolyú nemes arcél mindenütt ugyanaz, a kipingálás meg mindenütt más eszközökkel csal mosolyt a szemlélő tekintélytisztelettől nyúzott arcára.

Látva a magyarországi nagypolitika alakulását, azt hiszem, nem is nagyon maradt más eszközünk magunk mentésére, mint az, hogy képébe vigyorgunk az összes álszent hazudozónak, ráröhögünk a horthysta restaurációt nyíltan hirdetőkre és sunyin életünkbe csempészőkre. Mi más maradt hátra, mint Madách Liciferével szólni:

Tragédiának nézed? nézd legott
Komédiának, s múlattatni fog.