balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

BDK UngParty Blogfő

  

Ajánló blog (+seo sms)

  

BDK web-Online (+seo)

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly eligazító

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Balla D. Károly írói oldal

 

Kárpáty Vipera News

 

Berniczky+BDK ajánló

 

Limerik-Haiku-C-dul: sms üzenet

 

Berniczky Éva írói oldal

 

Piréz blog - pirézek

 

Linképítő Google-Seo

 

Blog: Googleoptimalizálás, Seo

 

Optimalizált honlapok, Google

 

Kárpátalja blog (+seo)


bdk blog bázis | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA

A Kárpátalja-blog aktivitása

2016. augusztus 01. - BDK

ungvarszkij-hotel-karpatalja.jpgElőfordul, hogy első Kárpátalja-blogomban hónapokig nincs új bejegyzés. Ennek legalább két oka van: időhiány és érdeklődés hiánya. De lehet egyesíteni a két okot: túl sok egyéb közlőhelyem van, a közlendőm viszont más irányú. Pátriámmal csak ritkán, el-elvétve foglalkozom (erre megvan a jó okom). Hogy az utóbbi hónapokban valamelyest most mégis aktivizálódott a 2008-ban létrehozott, azaz az internet világában már idősnek számító webhely, annak nagyon praktikus oka van, ez pedig a SEO világába vezet, ezzel viszont ezúttal kivételesen nem terhelném olvasóimat. Legyen annyi elég: blogerősítésről van szó. Az elhanyagolt blogok hajlamosak elveszteni internetes potenciáljukat, míg azok, amelyek folyamatosan frissülnek, bővülnek, sokkal inkább számot tarthatnak nemcsak az olvasók, hanem a keresőrobotok figyelmére is. Blogot erősíteni persze leginkább olyan posztokkal lehet, amely felkeltik az érdeklődést, látogatottságot generálnak, illetve bizonyos kulcsszavakkal bekerülnek a Google találali listáinak az élére, és így a keresőből is érkeznek látogatók. (Na, mégis elkezdtem itt keresőoptimalizálási dolgokról írni.) Légyeg a lényeg: ha beírjuk a keresőbe pl. ezeket a kifejezéseket:

  • ungvarszkij hotel
  • knyahinya meteorit
  • árpád vonal - turizmus
  • üstben fürdés
  • ungvár torta
  • beszkidi alagút
  • beregszászi nagyzsinagóga

- akkor a karpatalja.blog.hu megfelelő tematikus cikke a Top3 találat között szerepel. Itt azt is meg kell jegyeznem, hogy ezeket a bejegyzéseket nagyrészt segítőtársam, H.Cs. írta és tette fel a blogba - köszönet érte.

A blog legolvasottabb cikke egyébként a Virágzik a Nárciszok völgye című, de ehhez nem a Google, hanem a Facebook szállítja a látogatókat: a közösségi odalon nagyon sokan megosztották, amikor friss volt a hír.

No és akkor kis ajánlók az említett posztok némelyikéhez:

Tovább

Kreatív (irodalmi?) keresőoptimalizálás

bognar-seo-keresooptimalizalas.jpg"minden ártatlannak látszó gesztusa mögött ott a keresőoptimalizáló szándék"

A honlapoptimalizálás terén végzett munkámról nagyon kedvesen, a túlzó elismerés hangján ír Bognár László barátom szakmai oldalán Keresőoptimalizált kreativitás (<<katt!) címmel - köszönet érte. Reagálását egy újabb blogposztom váltotta ki, amelyben a honlaptartalom optimalizálásának általános és speciális munkafázisait igyekeztem egyrészt egymástól megkülönböztetni, másrészt jellemezni, a végén egy olyan problémát is felvetve, amellyel szembekerül az, aki elméleti szinten tűnődik el azon, vajon mit is jelent a kulcsszavas relevancia és hogyan lehet érvényesíteni a kulcsszavak manipulatív túlhasználata nélkül. Hogy érthetőbb legyen: hogyan lehet királynak látszani anélkül, hogy a királyi megjelenés attribútumait tetten érhető szándékossággal (manipulative) alkalmaznánk.

László, aki voltaképp beavatott a keresőoptimalizálás, közkeletű rövidítéssel a SEO tudományába, munkám kreatív jellegét emeli ki és irodalmi ténykedésemmel is összefüggésbe hozza. Úgy gondolom, joggal. Túlzást abban érzek, amit alcímnek kiemeltem: ennyire céltudatos azért nem vagyok, és ennyire nem rendelek alá mindent a SEÓnak. Az kétségtelen, hogy blogjaim sokaságában valóban igyekszem oda kanyarítani a nem kifejezetten keresőmarketing szándékú bejegyzéseket is, hogy az alulra vagy oldalra kitett linkek számára is megfelelő szövegkörnyezetet alakítsak ki, de azért a személyes vagy irodalmi vagy közéleti jegyzetek és blogok nagyrészt mentesek ettől a szándéktól. Bár nyilván ennek az ellenkezőjére is akadhat példa. Azonban az igaz lehet, hogy a nem közvetlenül optimalizációs szándékú weboldalaknak, blogoknak és az ezekben elhelyezett szövegeknek közvetett módon szerepük van abban, hogy egy-egy honlapot valamely kulcsszóval a Google-találatok élmezőnyébe juttassak. Egy gyakran frissített, olvasott, erős személyes blog vagy valamely témát alaposan körüljáró statikus weblap értéket képvisel az online térben, és ez az értéke az optimalizációs folyamatban is hasznosítható.

A mélyebb összefüggések felől nézve tehát barátom, azt hiszem, jó helyen puhatolja a lényeget, ám hogy ez részemről közvetlen szándékkal történne, abban szerintem túloz, amikor így ír:

BDK ugyanúgy “cinkelt lapokkal” játszik, mint jómagam! Ez alatt azt értem, hogy a weben elhelyezett minden ártatlannak látszó gesztusa mögött ott a keresőoptimalizáló szándék, a kulcsszó magas röptű nyílheggyé köszörülése, a keresőtáblán való előre kúszás gerillamarketinges rutinja. Még a jó nevű irodalmi- és hírszolgáltató online kiadványok címlapjára kiemelt írásai is így cinkeltek. Hja, a kreativitás ilyen: ott és akkor jelenik meg címlapon, amikor és ahol meg akar jelenni és ezekkel a megjelenésekkel is röpteti feljebb a Googleban valamely honlapját.

A kreativitást illetően pedig énszerintem nemcsak az történik, hogy valamennyire a kreativitásom valóban "keresőoptimalizált" lett, hanem (és talán elsődlegesen) az is, hogy "irodalmi" módon optimalizálok, azaz nem követem a szakmai rutint, hanem igyekszem alkotói hozzáállással a magam számára is élvezetessé tenni ezt a munkát. Erre utalhat jó barátom cikkének az alcíme is: Túl a keresőoptimalizálás szabályain.

Tovább

Hetven bloggal a weben

weboptimalizálásblog - web - optimalizálás - google | Valószínűleg már az is túlzás volt, amit íróként-szerkesztőként műveltem. Az még hagyján, hogy digitális folyóirat (netPánsíp) és webmagazin (UngParty NetCafe) indítása-fenntartása mellett egyfelől naponta blogoltam, másfelől összes megjelent művemet felpakoltam a netre - de vajon miért indítottam új és újabb blogokat? Na jó, hát persze: kell személyes blog, kell közéleti, nyilván indokolt, hogy legyen Kárpátalja-blogom. És Piréz-blogom. És Tsúszó-blogom. És honlapajánló blogom. És versblogom. És virtuális irodalmi felolvasóhelyem. És virtuális Magyar Köztársaságom. És Szabad Európa Rádióm. És Ukrajna-blogom. És ha már regényemnek a neten volt a könyvbemutatója, akkor kell egy Tejmozi-blog is. És hogy a többi könyvem se legyen árva, kell egy könyvesblog. A szellemi játékokat, feladványokat kedvelő sakkjátékos hogy lehet meg játékblog nélkül. És kell egy vagy inkább két közös blog Évával. Meg a szerteszét megjelent posztjaimból havonta válogató webmagazin is kellett, de nagyon. Meg egy olyan is szükségessé vált, amely csak a KULT témájú írásaimat (főleg filmes jegyzeteimet) tartalmazza. De itt talán meg kellett volna állni. Ez még nem lett volna több, mint írói énem kiterjesztése a virtuális térbe, a világhálóra, a webre. De nem álltam itt meg.

Kihagytam a fenti, nem feltétlenül időrendi felsorolásból a terjeszkedés egyéb okait - és néhány mellékszálat is. Új és újabb blogokra azért is szükségem lett, mert ezek különböző szolgáltatóknál futottak, más-más közösséghez szóltak (Freeblog, NolBlog, Blogter, Blog.Hu). De új és újabb blogokat nyitottam az időközben elsajátított technikák okán is, így a vizuális szerkesztővel összekínlódott első fapados netnaplómat fel kellett hogy váltsa előbb a fent említett szolgáltatók, illetve a Blogspot.com rendszerében működő blogmotorok kényelme, majd pedig eljött annak is az ideje, hogy saját tárhelyen, saját domain alatt indítsam el új főblogomat. De közben az összes régit, korábbit is megtartottam.

Az eddig nem említett mellékszálak: 1) 2006-ban beneveztem az első magyar keresőoptimalizáló versenyre, amelynek Pillangószív volt a kulcsszava. Világos, hogy kellett egy Pillangószív-blog. Jöttek az újabb versenyek és lett Linkfelhő-blogom, meg SEOnyár blogom. Csak idő kérdése volt, hogy ez előbb hobbimmá, majd szenvedélyemmé vált keresőoptimalizálás fogalmaival mikor indítok posztoló helyeket. Lett is rövidesen hat-hét újabb közlőhelyem ilyen címekkel: Honlapoptimalizálás, SEO blog, Kreatív linképítés, Google optimalizálás, Google első hely, Weboptimum, Google helyezés javítás... Ezzel összefügg a második szál: 2) mivel sikereim lettek az optimalizácói terén, a saját oldalaim gondozása után azt is elvállaltam, hogy mások weblapjait segítem abban, kulcsszavas pozíciókat szerezzenek a Google-találatok közt. Azért lett például Belsőépítészet-blogom, hogy patikatervezéssel foglalkozó barátom szakmai oldalát kívülről segíthessem, azért lett Pszichodráma blogom (kettő is), mert úgy tűnt, egy másik, pályaelhagyó barátom kémikusból pszichoterapeutává képezi magát, és szerette volna, ha pszichotrauma kulcsszóra keresve találnak rá a kuncsaftok, és azér lett Pókerblogom, mert Csönge párja is indított egy ilyet, és a terv az volt, hogy majd azt TOP pozíciókba turbózzuk - ehhez kellett a külső támogatás. A barátok után megtaláltak az idegenek is, lett is hirtelen két Transzferár-blogom...

És innen már nincs megállás. Hol bennem ébred fel az olthatatlan vágy, hogy honlapjaimmal TOP pozíciót szerezzek valamilyen kulcsszóval (pl. Arvisura, Homo Ludens), hol kívülről jön a megkeresés. Olykor témákat is megkívánok: kreatív szövegírás, x-y-z generáció, tartalommarketing - hopp, és már ott díszeleg egy új blog.

Összesen kb. hetven darab. Félelmetes. De most már százig aligha állok meg...

Tovább

BéDéKker 500

post_500.pngA tumblr.com rendszere volt szíves értesíteni arról, hogy immár az 500. bejegyzést tettem közzé Bédekkeremben, vagyis a http://ungparty.tumblr.com/ cím alatt elhelyezett mikroblogomban. Ezt a webhelyet most már hosszabb ideje arra használom, hogy minden újabb bejegyzésemet - függetlenül attól, hogy melyik blogomban jelent meg - itt ajánlom pár szóban, kis összefoglalóval. Magát a tumblr rendszert nem igazán kedvelem, a tartalom csak korlátozott mértékben optimalizálható, viszont arra nagyon alkalmas, hogy egy kis scripttel más blogjaimban  is kilistáztassam frisseimet. Mint például itt, jelen  bázisblogomban is, lásd a jobb hasábon a Frissek másutt, mindenütt cím alatt: itt a bárhová írt utóbbi 10 bejegyzésem sorjázik egymás alatt, kattintható címlinkkel és bevezető sorokkal, részlettel. Ezzel igyekszem kedvébe járni azoknak az olvasóimnak, akik időről időre eltévednek blogjaim között, hiába követik egyik vagy másik főbb közlőhelyemet, ha én ezeken kívül is számos egyéb felületre is írok kisebb-nagyobb rendszerességgel. Voltaképp az eligazodást szolgálja itt a blog tetején a kis táblázat néhány fontosabb webcímmel, de azt mégsem várhatom el, hogy mindet végigkattintva kutasson bárki is frisseim után. 

Tehát: jó megoldás vagy magát a Bédekkert figyelni, vagy valamelyik olyan webhelyemet, ahol az ott közzétettek kerülnek kilistázásra. Több ilyen létezik, pl. ez a pirézblogom (lásd: jobb hasáb: Frissek másutt, mindenütt) vagy ez a főkapu, ahol a frissek listája szerepel a központi helyen: BDK - UNGPARTY.

Az ilyen honlapokon egyébként a beágyazott script hatására nemcsak a listázás történik meg, hanem a jobb felső sarokban az oldal felkínálja Bédekkerem követését a Follow ungparty gomb megjelenítésével. Aki regisztrált felhasználója a tumbrl.com-nak, annak ez valóban csak egy kattintás.

A Kárpátalja honlap felújítása

karpatalja-fekvese.jpgkárpátalja.net honlap - információk - kárpátaljai magyarság száma

Sokan keresnek az interneten Kárpátaljával, Ungvárral, az itt élő magyarsággal kapcsolatos információkat. Egy jó honlapnak dolga, hogy tartalmazza a legfontosabb adatokat, tudnivalókat akkor is, ha esetleg más célt is szolgál. Hát még akkor, ha kifejezetten azért épült, hogy bőséges tájékoztatást nyújtva kielégítse azoknak az érdeklődőknek a kíváncsiságát (tudásszomját), akik a Google keresőbe ütnek be olyan kombinációkat, mint ungvár kárpátalja vagy kárpátaljai magyarok. Nos, pontosan ilyen webhelynek szántam a kárpátalja.net ékezetes domain alá építendő rendszert, amelyet nemrégiben felújítottam. Most Wordpress tartalomkezelő motor hajtja és felettébb alkalmas arra, hogy ne csak információs oldalak (például történelmi áttekintést) rakjak fel, hanem az oldal tárgyát képező egyéb írásokat is, főleg a sajátjaimat, természetesen.

De a dolgot kicsit meg is fordíthatom: azt állítván, hogy a weboldalt a téma iránt érdeklődők igényeinek a kielégítése céljából készítettem, csak részben igaz. Ugyanis ezt a feladatát a honlapom csak akkor tudja ellátni, ha a Google keresőben jól szerepel és a fontosabb keresőkérdésekkel élpozíciót szerez. Innen nézve az elsődleges cél nem az olvasói igények kiszolgálása, hanem a Google első oldalára, netán első helyére kerülés - ugyanis enélkül a weblap nem töltheti be funkcióját. A top10 pozíciók megszerzéséhez elsősorban minőségi tartalomra és optimalizált honlapra van szükség, de segítenek a keresőtalálati helyezések javításában a külső oldalakról érkező hiperhivatkozások (kattintható linkek) is. Így számos kulcsszóval a webhely az organikus (azaz nem hirdetési) találatok első oldalán szerepel, sőt... Persze az egyszavas kifejezésekkel minden esetben a Wikipédia vezeti a listát, de az élbolyba felzárkózni nem lehetetlen, főleg több szavas kombinációkkal, összetettebb keresőkérdésekkel, és főleg, ha ezekre oldalunk választ is ad. Például: hány magyar él ma Kárpátalján.

Boszorkánykonyha retró

Az Irodalmi Szemle februári Kárpátalja-számából a Litera közli Éva novelláját:

Berniczky Éva

Boszorkánykonyha retró

Scherter Juditnak

berniczky-irodalmi-szemle.jpgRagaszkodott ehhez a kiránduláshoz. Már a megérkezését követő napon indulni szeretett volna. Nem értettem, miért olyan sürgős. Egyáltalán miért izgatja annyira a valóságos vidék, amikor a hely kitalált részleteinek avatott ismerője rég. Valamiért nem elégítette ki, hogy a leírt gesztusokból rakja össze a vidék valós lakóit. Vagy szembesíteni szeretett volna mindazzal, amit leírtam. Mintha ösztönösen érezte volna, távolodnunk kell onnan, ahol éppen vagyunk, hogy közelebb kerülhessünk egymáshoz. Vagy talán azért kérte, hogy vigyem magammal, hátha ezen az eldugott helyen zavaromban majd elárulom, mit hallgattam el. Pedig szándékosan nem titkoltam el semmit. Mindössze folyton-folyvást elhatalmasodott rajtam az az átkozott érthetetlen és értelmetlen veszélyérzet. Meg aztán fölöslegesnek tartottam az utolsó gondolatomig megfogalmazni mindent annak, aki talán még nálam is jobban ismerte mondataimat. Így éreztem biztonságban mindkettőnket. Meg akartam óvni Juditot.

Halála után találtam meg egy véletlenül törölt levelét, ehhez csatolta gyakran előforduló szavaimat. Mögöttük zárójelben számjegyek, pontosan jelölve, melyiket hányszor használtam. Egyetlen tárgy és élő ember sem szerepelt a listán. Semmi megfogható, megsimítható vagy eltaszítható nem volt a felsoroltak között. A belőlük kirajzolódó fogalomrács tárgyak és személyek hiányára nyílt. Így maradhatott a szavakkal bekockázott körlet makulátlanul steril. Ugyanúgy, mint a bennem elhatalmasodó lelkiismeret-furdalás. Mi az, ami ellen ilyen fájóan védekezem? Aminek a kibeszéléséhez és feldolgozásához erőtlennek bizonyultam. Valójában régóta kételkedtem abban, hogy elég a figurákról méretet venni a jelölt hely formájának megőrzéséhez. Hiába kerestem saját bejáratú világomban menedéket. Túlságosan nagyoknak bizonyultak rajta a rések, amelyeken keresztül minduntalan visszapottyantam a valóságba. Folytonosságnak állítottam be földhözragadtságomat, holott mindössze a silány anyag kötött meg körülöttem. Pedig a lelkem mélyén jól tudtam, hogy zárt szerkezet a borzalom, szelleme akkor is kísér, ha azt képzelem, sikerült kilépnem fogságából. Egy darabig próbáltam megvédeni a valóságot szövegeim gondozójától. Olyanokat mondtam neki, hogy …az igazi jó helyet kiválasztani nem mindenkinek áll módjában. Még a hi-va-tá-sos kirándulóknak sem mind. …Ehhez nem elég a technika, ehhez stílus kell. De Judit nem tágított eredeti elhatározásától.

Végül beadtam a derekam, és elindultunk. Amint elhagytuk a városhatárt, kinyílt előttünk a táj. Nagyszerűen és őszintén, ahogyan annyiszor, ezen a délutánon is biztonságérzetet generált bennem. Mégiscsak jó ez a hely, szaladt ki a számon. Mindig elragadtatom magam, pedig nem árt az óvatosság. A főútról letérve galádabbra váltott az út minősége. Mielőtt elértük volna Csornoholovát, az aszfaltnak hol teljesen nyoma veszett, hol csipkésre váltott. Szakaszonként le kellett evickélnünk az út helyén tátongó árokba, végigbukdácsolni rajta, majd a végén felkászálódni az út folytatására. A kihagyások gerjesztette izgalmat azonban folyamatosan átminősítette a természet. A faluba vezető utolsó szakasz letaglózóan félelmetesnek tűnt. Fejünk fölött nyomasztóan zártak össze a fák, azt sugallva, ki itt elhalad, érzéketlenül nem menekülhet. Ha beborul az ég, ha nem, ezen a részen a szín minden körülmények között teátrálisan besötétedik. Valahol ránk vár barátságos kunyhójában a Baba-Jaga, a vasorrú, a gonosz boszi, vagy öreganyánk, és nekünk ki kell állnunk a próbáját. Belecsöppentünk a lenyűgöző környezetbe, amely nem éppen valóságbarát, egyszerűbb meseként kezelni. Mintha rendelésre történt volna, egymás után bukkantak elő szereplőink. Hirtelenszőke, csodálkozó tekintetű légből kapott gyerekek. Kedvezett nekik az időjárás, szemerkélt az eső, hát pörögtek elénk az alacsonyan szálló felhőkből. Nehéz gumicsizmáik húzták le könnyed vézna alakjaikat a magasból. Hiába kapaszkodtak a szürkésfehér gomolygásba, semmi sem menthette meg őket létezésüktől. A faházak eresze alá rakott dézsákban lassan szaporodott az eső fölöslege. Megállapítottam, hogy egyelőre nem elég a fürdőzéshez.

>> a teljes szöveg a Literán

A Tárki és a pirézek

pirez.jpg

piréz - pirézek. tárki kutatás. első piréz: mit jelent piréznek lenni

Az interjúkkal szemben averziómat az utóbbi időben úgy sikerült legyűrnöm, hogy csak a magam számára kényelmes, kedvező feltételekkel fogadom el a felkérést. Ha az interjú nem hang és kép formájában kerül rögzítésre, hanem később úgy is áttennék szövegbe, akkor élőben én se nagyon akarok nyilatkozni: a diktafonra felvett és utóbb legépelt válaszok általában írott anyagként eléggé setesuták. Ha javításra elküldik, egy csomó munka van fele: egyfelől az ember kiirtaná a pongyolaságokat, másfelől nem szeretné az előbeszéd fordulataitól teljesen megfosztani. Kényszerű kompromisszum születik: a írott szó mívessége meg sem képződik meg, az megszólalás és adott perc varázsa pedig elszáll. Ami megmarad, az a hiányérzet, rosszabb esetben a bosszúság.

De problémás az írásban készülő interjú is: Az előre leírt kérdésekre adott írásos válaszok esetén nincs mód a visszakérdezésre, ha az ember nem vigyáz, szétesővé válhat a műbeszélgetés. No meg... A kérdéseket összeírni közel sem akkora munka, mint a részletes, okos, válaszokat kidolgozni, utóbbival akár több napi munka is lehet, viszont ki neve van az interjú felett, na kié? A riporter tekinti saját szellemi tulajdonának, én csak az alany vagyok, pedig én dolgoztam meg vele alaposabban. No, hát ezt már többször sikerült azzal áthidalnom, hogy ragaszkodtam ahhoz: az interjút én is megjelentethessem saját nevem alatt valamelyik weboldalamon. Ha az anyag az első közlés jogára kényes orgánum számára készül, akkor legfeljebb be kell várnom az ottani megjelenést... Ám, úgy tűnik, könnyebb a helyzet, ha az interjú egy kutatás számára készül: akkor blogomban jelenhet meg először.

Tovább

A NolBlog megszűnése

A NOL, azaz a Népszabadság Online blogjának - NolBlog - a megszűnése nekem leginkább csak azért okoz fejfájást, mert számomra ez egy fontos segédeszköz volt két területen: ha itt ajánlottam, más, alkalmasabb helyen írt jegyzeteimet (évek óta bloggerként csak erre használtam), az mindig hozott tucatnyi vagy több látogatót. A másik terület: mivel ezek veterán webhelyek több száz bejegyzéssel, megvolt az internetes autoritásuk ahhoz, hogy az itt elhelyezett linkek hatékonyan segítsék keresőmarketing munkámat.

A veteráni mivoltot nem volt lehetséges, de a sok száz posztot kimentettem egy saját tárhelyen vezetett blogba, de ha már nem egy mellőzött, elévült helyen lesznek, legalább az elavult linkeket ki kell cserélnem... Vesződöm is ezzel már két hete, és még sehol sem tartok.

Ajánló a Nolblogból

A Pirézblogba kimentett néhány poszt:

Liszka Jóska látogatása

Az MTA elnökségének határon túli testületi tagjalént érkezett egy beregszászi és ungvári tanácskozásra (civilben néprajzos, a Révkomáromban működő Fórum Intézet Etnológiai Intézetének az igazgatója.) Egy üveg borovicskát és táskányi könyvet hozott ajándékba, sajátjait leginkább, közte “A szlovákiai magyarok néprajza” c. tekintélyes (542 old.) öszefoglaló munkát. Nagyon jót beszélgettünk közös barátainkról-ismerőseinkről (pl. Hodossy Gyusziról) és azokról a “magyar” és “kisebbségi” ügyekről, amelyek valami hihetetlenül azonos módon vannak elbaltázva őnáluk és minálunk. Saját pozíciójában ő is olyan ember, aki ellenébe mozdult a nagy látszathazafias trendeknek. (Minket is ez a közös oppozíciónk hozott össze akkor, amikor egy kollégája bocsánatkérő levelet küldött szét dec. 5-e után; erre minketten hasonlóan reagáltunk.) Ittunk kicsi vodkát és sört a most már személyessé vált barátságra.

 


Liszka Józseffel; lám, most ilyen hájfejű vagyok

(És milyen érdekes: gyakran megesik, hetekig senki el nem vetődik felénk és mi sem mozdulunk ki, most meg hirtelen megnőtt a forgalmunk: holnapra Móricz Kálmán jelentkezett be, ugyanakkor Éva Beregszászba és Péterfalvára megy, szombatra meghívtak Ildikóék, a jövő héten pedig, mint írtam tegnap, a HVG-s kollegina érkezik.)

 

Megszűnt a NolBlog

nolblog-megszunik.jpgÉn már múlt időben mondom: Megszűnt a NolBlog, a Népszabadság Online blogszolgáltatása. Pedig még csak 3 hét múlva lesz az első nap, amikor már hiába keresik az oldalainkat: az elbocsájtó szép üzenetben 2016. január 31. a megszűnés napja, így értelemszerűen február 1-jével válik üressé az az internetes hely, amelynek tartalma ugyan sok szempontból vitatható volt, ám annyi bizonyos, hogy változatos témák és vélemények nyertek ezen a webfelületen a nyilvánosságot.

Magam már régóta nem tartozom a törzsközönség soraiba, sem olvasóként, sem bloggerként, de három bloghelyemet mind a mai napig fenntartottam, gondoztam, és ha ritkán is, de egy-egy friss poszt erejéig jelen voltam. Ennek számos oka volt, csak az egyik az, hogy mindig számíthattam az olvasók figyelmére és olykor néhány visszajelzésre is, a mások, hogy ott ajánlhattam egyéb, frissebb, fontosabb webhelyeimet - számítva az átkattintásokra. No és kár lenne eltitkolni: keresőmarketinggel is foglalkozván jól jött nekem az optimalizációs munkámban, hogy veterán blogokból küldhettem kulcsszavas linkeket azokra a honlapokra, amelyeknek Google-helyezéseit javítani igyekeztem. A veterán nem túlzás: az alapjaiban tekintve mégiscsak efemer jellegű internetes világban egy évtizedes állandóság jelentősnek számít. Nos, az én legrégibb nolblogom immáron 12. életévébe lépett (2004-ben nyitottam), de a két fiatalabb is az idén töltené be a 10. esztendejét (2006-os indulásúak).

Ennek ellenére könnyet még virtuális formában sem hullatok: a rendszer talán indulásakor még megfelelt az alapvető technikai elvárásoknak (ugyanaz a motor hajtotta, mint az időközben szintén megszűnt freelog.hu-t), de aztán ripsz-ropsz lekörözte a blogter.hu és a blog.hu szolgáltatása. Előbbi ugyan szintén megszűnt, de utóbbi nemcsak hogy stabil, hanem - ezt tucatnyi ottani rendszerem birtokában határozottan állíthatom - hanem jelenleg messze a legjobb magyar blogszolgáltató. A bloggerek számára olyan kényelmi alkalmazások futnak itt és olyan beállítási lehetőségek állnak rendelkezésre, amelyek leginkább csak fizetett megoldások esetében szokásosak (pl. saját tárhelyen futtatott Wordpress).

Nos, mindhárom blogomból a nolblogos posztjaimat első ijedelmemben maradéktalanul átmentettem egyik pirézblogomba, holott ez talán elhamarkodott döntés volt: igen sok érdektelen akadt köztük, ezekben sok az olyan utalás, amiről már azt sem tudom, mire utalt. Továbbá: hosszú időn át csak ajánlókat írtam itt: mindenkori aktuális főblogomban publikált naplóimat ajánlottam - ennek egy közösségi helyen volt értelme, egy magányos blogban, pláne évekre visszamenően, nincs sok értelme. No meg aztán: az a sok elévült-elavult link... Mindig is agyontűzdeltem posztjaimat linkekkel: hogy ne kelljen mindent magyarázni, idézni, körülírni. De azok az oldalak, amelyekre rámutattam, nagyrészt vagy megszűntek, vagy az a tartalom, amire én utaltam, már nem érhető el (legalábbis az adott linken). Elkezdtem hát gyomlálni a régi bejegyzéseimet. Mivel 800 posztról van szó és naponta 2-3-nál többel nincs kedvem vesződni, elég hosszú projektnek ígérkezik... Lógatom is az orrom emiatt, és az sem vigasztal, hogy ezekkel a kulcsszavakkal: a nolblog megszűnik - megszűnt a nolblog -  az én bejegyzéseim vezetik a Google találati listáit.

____________________________
A Nolblog megszűnik - tíz egynéhány év után megszűnik az egyik legrégebbi magyar blogszolgáltató, a Népszabadság Online kiadása alá integrált blogrendszer - személyes blogolás, web napló, egy manzárdőr feljegyzései - google első helyezés

Volt egyszer egy Pillangószív

pillangosziv seo-verseny

10 éve, hogy 2006 nyarán elindult az első magyar seo-verseny pillangószó kulcsszóval: az első Google-helyre kellett a versenyzőknek saját honlapjukat eljuttatni ezzel a kulcsszóval. Annak idején sokat írogattam erről a versenyről, főleg az volt számomra érdekes-izgalmas, hogy bár szinte semmit sem tudtam a keresőoptimalizálás mibenlétéről és fogalmam sem volt arról, hogyan kell egy honlapot a Google-találatok élére feltornászni - mégis 5. helyezett lettem (a versenyt Bognár László barátom, egyik legrégibb bloggertársam nyerte meg), de a jónak számító 5. hely mellett az én más-más honlapom lett a 9. és 10. is. Valahogy ráéreztem bizonyos azóta is alkalmazott módszerekre, amelyek eléggé élesen eltértek a profi keresőoptimalizáló szakik gyakorlatától. Például privát belső játékot, versenyt indítottam Mondj pillangószívet címen blogger-társaim számára, például frazeológia egységeket kellett alkotniuk a furcsa szóval.

Hogy azóta a SEO nemcsak fő tevékenységemmé vált (mára az irodalmat is megelőzve), hanem igazi szenvedélyemmé, azt megírtam néhányszor, és mivel a pillangószíves évforduló is csak nyáron lesz kerek (júl. 19.), ezért itt most erről ne is essék több szó, inkább arról akarok beszámolni, hogy "visszaszereztem" akkori egyik versenyoldalam. Vagyishát a történet bonyolultabb ennél. A lényeg, hogy újra megvásároltam a balla.biz domaint, így a 2006-os SEO-verseny kedvéért indított versenyoldalamat visszahelyezhettem eredeti helyére, ez alá a domain, illetve a kedvéért 2006-ban nyitott aldomain alá: pillangosziv.balla.biz. Az eredeti címlapot megváltoztattam, így fest: Pillangószív - és a hajdani címlapot pedig egy belső nyitó oldallá változtattam, ehol: Az első magyar SEO-verseny - Pillangószív és lepkefing.

A linkek még nincsenek rendben és a régi fapados honlapépítkezés még nagyon meglátszik a belső oldalakon, de majd lassan ezt is kijavítgatom. Ahogy a most megszűnő NolBlog-ról átmentett 800 posztomat is. Elleszek ezzel egy ideig.

Tovább

Ősz, Nevicke - 2015

Ha azt kérdezed, melyik a kedvenc színem, ezt a részletes választ tudom adni:

Kedvencem az a vörösesbarnás sárga szín, amelyet október végén / november elején Nevickén láthatsz a falombokon átsütő nap fényében a vár felé vezető ösvényről az erdei avaron szétterülni.

Nem is mulasztottam el vagy negyvenöt esztendőn keresztül ezt visszaesőként megfigyelni, előbb gyerekként szüleim társaságában, aztán kamaszként barátaimmal, majd Évával és hosszú éveken át gyerekeinkkel, amikor kötelező programként elmentünk őszt nézni. Alighanem ezeknek az októbereknek-novembereknek az emléke munkált Csöngében, amikor egyheti ungvári tartózkodása során ő is kiadta a jelszót. Néztek őszt, megnézték a várat és a várból az Ung völgyét - és szedtek nekem gesztenyét. (Csönge fotói.)

nevickei-var.jpg

nevicke-var.jpg

adri-eva-csonge-bence.jpg

Adri, Éva, Csönge és Bence a nevickei várban

Tovább

Menjen el a te országod! Csönge az ARC-on

Immár 15. alkalommal került sor az ARC kiállításra, amely az Ötvenhatosok terén nyílt meg Budapesten szeptember 11-én. A szabadtéri vernisszázs egyik óriásplakátján Csönge munkája szerepel. Orbán Viktornak abból a leveléből kreálta, amelyet a Nemzeti Konzultáció címén folyó kormánypropaganda legutóbbi űrlapjához volt szíves mellékelni a szeretett vezér, megerősítendő a magyar lakosságban a xenofóbiát. Közelről jól felismerhető ez az újabb nemzetmegosztó üzenet, amely nyilvánvalóan hozzájárult mindahhoz a borzalomhoz, ami ma Magyarországon menekültügyben történik. | A Facebookon az összes kiállított plakát megnézhető (nem meglepő, hogy több ugyanezt a témát érinti) és >> szavazni is lehet << a legjobban tetszőre.

csonge-arc-orban.jpg

A fenti a HVG felvétele innen | az alábbit Csönge készítette a megnyitón:

Tovább

Berniczky-novellák elemzése

Fazekas Andrea két elemzése Berniczky Éva egy-egy novellájáról

tojás és blastula - berniczky, fazekas

Tojás és blasztula

A kiadói hozzájárulások most tették lehetővé, hogy Fazekas Andrea korábban megjelent tanulmányai a minap az elemzett művek szerzőjének a honlapjára is felkerülhettek. Az írásokban Berniczky Éva Blasztula és A tojásárus hosszúnapja novelláját veszi górcső alá a szerző: és valóban, mintha mikroszkóp alatt vizsgálná meg a szövegek motívumkincsét és metafora-rendszerét, így fedezve fel számos rejtett összefüggést a nyelvi megjelenítésben és a történésben vagy az alakok jellemében felfedezhető elemek között, eközben azt is megállapítva, hogy a „lírai nyelvhasználat az elemzést is nehezíti, mivel így több értelmezési lehetőség előtt nyit utat”. Hogy ezen lehetőségek közül a szövegek tanulmányozója melyekre bukkant rá, megtudható a saját meglátásokra alapozott, ám a szakmai forrásokra bőven hivatkozó, laikus számára mégis élvezetes írásokból.

„...mint petesejt a méhfalba...”

Filmszerű jelentettel kezdődik az elbeszélés, majd fokozatosan kitisztul a kép az olvasó előtt: egy nő száll fel a kerékpárjára. A jelenet a novella vége felé újra megismétlődik a szöveg más egységeihez hasonlóan. A narrátor szerint Erna alakja az elbeszélés elején olyan, mintha a mozivászonról lépett volna elénk. Erna is filmbeli szereplőnek érzi magát, pedig „nem járt moziba vagy nem látta azt a filmet, honnan vette mégis az édeskés, fájó nosztalgiát, hogy ilyennek képzelje magát” (31). Csak a novella befejezésében derül fény arra, hogy Erna nem más, mint a falu egyedülálló tanítónője, aki naponta megteszi biciklijével a falu és a város közti utat, a szünetben műanyag flakonban árulja a házi tejet, azután pedig „szomorú vénkisasszonyként lép az aprócska terembe” (40.), és bizarr módon első szeretője anyjával él és alszik egy ágyban. >>a teljes szöveghez

Történetté váló metaforák

a novellában több, főleg „fenntartott” metafora tűnik fel, az eddig említettek mellett a cím is szembetűnő: a hosszúnap „hibásan” egybe írva olyan szabálysértés, ami felhívja a figyelmet többletjelentésére. Ebben a formájában a szó megegyezik, a Jóm kippurnak nevezett zsidó vallási ünneppel, az engesztelés napjával.[11] Mivel a cím irányítja az olvasatot, ezért eleve már egy kontextusba helyezi a szöveget. Mivel Berniczky nem hoz fel identitásbeli vagy vallási kérdéseket, ezért az adott ünneppel való azonosítás csak metaforikus jelentőségű. Egyfajta szenvedéstörténet rajzolódik ki az olvasó előtt, mivel Aranka az anyag megvásárlása előtt hosszú ideig spórolt, úgymond böjtölt, hogy megvehesse azt. De végül beletörődik sorsába, tudja, hogy többet nem lesz lehetősége ilyen drága szövetet venni, mégsem lázad fel sorsa ellen, s nem hibáztatja Gyurikát sem. Egyébként a keresztény hagyományban a sötét sárga az eretnekség, az árulás színe,[12] s Gyurika is elárulta Arankát azzal, hogy magának tulajdonította az anyagot. A szövet bálványként való imádata visszautalás lehet a hosszúnapra. Ebben az értelmezésben a szereplők a profán világból a szakrálisba emelnek át egy közönséges anyagot, s ez méltatlan dolog. Viselkedésük arra enged következtetni, hogy az életükben nincs helye a valódi szakralitásnak. >>a teljes szöveghez

Más:

Tovább

Ördög a részletekben

jegyzet főblogomból - Magyarország - Ukrajna - a kárpátaljai magyarság sorsa

ordog-reszletek-bosh.jpgAz ördög és a részletek

 

Előbbi az utóbbiakban lakozik, mint tudjuk. Éppen ezért a részletek akár fontosabbak is lehetnek, mint a nagy egész, mert gyakran apróságokon múlnak, dőlnek el a legnagyobb dolgok is. Most én mégis arról vagyok kénytelen beszámolni, hogy elvesztettem érdeklődésemet az egyes részletek iránt, és egyre inkább az izgat és nyugtalanít: végeredményben mire fut ki, hogyan és miként lesz vége ennek az egésznek.

Éveken át szinte napi rendszeresség dohogtam ezen-azon éppen aktuális blogomban, egy-egy témát összegezve cikkeket publikáltam lapokban, folyóiratokban. Reagáltam szinte minden fontosabbnak gondolt eseményre, fejleményre, ha nem is azonos mértékben, de odafigyeltem mind a magyarországi, mind az ukrajnai történésekre: politika, közélet, kultúra; a határon túli magyarság problémaköre; a kárpátaljai magyarság helyzete, válsága; a liberális eszmék és a kisebbségi jogok… Mindenről volt közreadandó véleményem, napi szinten tettem szóvá visszásságokat, igyekeztem figyelmeztetni veszélyekre, rossz tendenciákra, hibás döntésekre és ártalmas gyakorlatra. Elemeztem, élcelődtem, dohogtam. Fenemód érdekeltek a részletek, szemet szúrt minden apróság, lecsaptam, amire lehetett – miközben persze a nagy eszmék és globális érdekek védelmében hatajkodtam: emberi szabadság, egyéni és kollektív kisebbségi jogok (ezen belül a kárpátaljai magyarság hosszú távú érdekei), nyugati értelemben vett liberális demokrácia, sokszínű kultúra, a sokféleség igénye, tabuk és tilalmak nélküli alkotói szabadság…

Mondtam, mondtam a magamét – és mire mentem vele? Hát hiszen minden rosszabbra fordult. > a teljes naplójegyzet > Az ördög és a részletek

Csúcstechnika 1956: IBM 305 RAMAC

5-mgb-adathordozo-1956.png

1956: Szállítják az IBM csúcsteljesítményű adathordozóját. Az első üzleti célból készült mobil, azaz hordozható hardvereszköz 50 alumínium lemezen összesen 5 millió karaktert tárolt. Ma egy hétköznapi, körmöm nagyságú pendrive néhány ezerszer több adatot tárolhat, mint ez a 900 kilogrammos monstrum. Pedig csak 59 év telt el azóta... Pontosabb szakmai leírás alább.

hardver-1956.jpg

Szakmai forrás szerint:

A RAMAC rendszerét (RAMAC: Random Access Memory Accounting and Control), amelyet még az IBM-dokumentumok egy része is az első mágneslemez háttértárolóként határoz meg, holott több volt az annál: az IBM 305 RAMAC egy olyan rendszer, amely tartalmazza az első mágneslemezekből épített háttértárolót is. Az IBM Type 305 RAMAC funkcionálisan egy napi 10 000 tranzakció feldolgozási kapacitású célszámítógép volt, konzollal, lyukkártyaolvasóval, központi egységgel, mágneslemez háttértárolóval, lyukkártya lyukasztóval és nyomtatóval. A mágneslemez-tároló az IBM Type 350 Disk Storage Unit volt, amely maximum négy meghajtót tartalmazott. Egy-egy meghajtót mindössze két egymással szembefordított fej szolgált ki, amelyeket először függőleges mozgással a megfelelő lemezhez kellett pozicionálni, ezután sugárirányban a sávot kellett elérni. Az IBM Type 350 Disk Storage Unit jellemzői:

adathordozó: merevlemez, a tárolás formája: FBA, lemezcsomag: 50 lemez, nem cserélhető, felületek száma: 100 (a lemez mindkét oldala használt), fejek száma: 2, a lemezek számától független, fejek mozgása: függőleges és sugárirányú, cilinderek száma: 100 (= sávok száma felületenként), szektorok száma: sávonként 5, szektorok hossza: 100 byte, a meghajtó kapacitása: 100*100*5*100 = 5 Mbyte.

ibm-server.jpg

________________

digitális univerzum, digitálé, virtuálé, tudomány, számítógép, computer, számítástechnika, fejlesztés, kapacitás, memória, processzor, internet technológia, tech, szerver, sla hardver, csúcstechnika, IBM 305 RAMAC adathordozó, adattár alapú sms-kampány, tömeges sms küldő mobil marketing, 1956

sms ajánlat:

Szerverelhelyezés: 99,99 %-os garantált rendelkezésre állás. Szerver hosting szolgáltatás megbízható adatközpontban. - Budapest BIX

Posztumusz író virtuális manzárdból tekinget a világba. Balla D. Károly közéleti és kulturális blogja. Bázis blog, komplex blog. BDK - Ungvár - Kárpátalja. Kult, irodalom, közélet, politika, internet, web, manzárd, virtuálé, személyes UngParty jegyzetek - Kozmopatrióta és lokálpolita. Egy liberális értelmiségi Kárpátalján. Hogyan: Google első Linképítés - kereső barát honlap SEO optimalizálás | SEO-net szakértő: Keresőmarketing - Linképítés - honlap keresőoptimalizálás | Weboldalak Google-szempontú organikus keresőoptimalizálása egyéni módszerekkel. Kreatív szövegírás, keresőbarát weblap készítés. 2015-ös Seo-projektum: Virtuális szerver bérlés - Vps szolgáltatás - Server hosting Budapest. Arvisura és Csupakabra. Honlapoptimalizálás: tömeges sms marketing üzenet - mobil télikert kampány optimalizálás kreatív szövegírás, pr cikk elhelyezés - szamizdat webszöveg írás pr online marketing specialista és honlapoptimalizálás