balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Ajánló blog (+seo laptop)

  

BDK web-Online (+seo)

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Balla D. Károly írói oldal

 

Kárpáty Vipera News

 

Első Google-helyre kerülés

 

Limerik-Haiku-Aforizma (laptop)

 

Berniczky Éva írói oldal

 

Piréz blog - pirézek

 

Linképítő Google-Seo

 

Blog: Googleoptimalizálás, Seo

 

Optimalizált honlapok, Google

 

Kárpátalja blog (+seo)


bdk blog bázis | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA


Hétfőig dedikálok

2011. június 04. - BDK

Dedikálást szerveztem magamnak a 82. Ünnepi Könyvhét alkalmából. Ehhez persze először egy könyvet is ki kellett adnom. Elektronikus könyvről lévén szó ez nem is okozott túl sok problémát (munkát valamivel többet). Úgy döntöttem, három limerik-sorozatomat gyűjtöm egybe: 7 pikáns versikét írtam irodalmi hősökről, 16 élő író nevét foglaltam limerik-sírversbe, a Kárpáti limerikek száma pedig éppen 50: félszáz kárpátaljai helységnév szerepel a pajzán ötsorosokban. Így állt össze a 73 limeriket számláló Széles az alagút c. e-book. Elérhetővé tettem a hálón, megnyitható és letölthető, a Könyvhét idején névre szóló, digitálisan dedikált példány is igényelhető. Részletek itt: Digitális dedikálás.

E-könyvek az ukrajnai iskolákban?

Az MTI által is közzétett hír szenzációs: Ukrajnában akár a következő tanévtől olyan e-bookok válthatják fel a nyomtatott tankönyveket, amelyek a 11 tanév összes tankönyvének az anyagát tartalmazzák. Mivel a bejelentés miniszterelnök-helyettesi szinten történt, remélhetőleg van valóságalapja, több puszta elképzelésnél. A permanensen tankönyvgondokkal küzdő oktatásügy mindenesetre nagyot léphet előre - a nemzetközi színtéren is.

Tovább

Miért tiltakozna Gutenberg?

e-könyvÉn úgy gondolom, Johannes Gutenberg nemhogy nem tiltakozna az elektronikus könyvek megjelenése és térhódítása ellen, hanem lelkesen üdvözölné a tudomány és technika ezen újabb nagyszerű vívmányát, amelynek hordereje joggal hasonlítható össze a könyvnyomtatás felfedezésével. Ha valamiért mégis tiltakozna, akkor legfeljebb azért, mert a legnagyobb kárpátaljai közéleti lapban egy fölös t-betűvel megtoldották a nevét.

Jellemző, hogy a figyelemfelkeltő cím után a könyvnyomtatás atyjáról szó sem esik, nevét sem említi a szerző. A hozzáértés mértékét mutatja az is, hogy nem elektronikus, hanem elektromos könyvnek nevezi az e-bookot...

 Első látásra egy kütyü, ami valamivel nagyobb egy maroktelefonnál. Viszont nincs hangja, nem lehet vele sem beszélgetést kezdeményezni, sem üzenetet küldeni. Olvasni annál inkább. Akár hétszáz hagyományos könyv anyagát is tartalmazhatja. Nem rontja a szemet, hiszen különleges technológiával előállított "elektromos papírból" készül. Súlya alig húsz deka, és mivel hagyományos elemmel működik, egy hónapig nincs gond a feltöltésével. És hogy mi ez a csodavalami? Nos, a fiatalok legújabb kedvence: az ebook, vagyis az elektromos könyv. 

Tovább

Elismert vereség

Most, hogy webre helyeztem a Magyarul beszélő magyarok teljes anyagát (az írások többségét külön oldalként is, valamit a teljes tartalmat letölthető és megnyitható .pdf-formátumban), végig is olvastam a 2000 és 2006 között keletkezett esszéket, publicisztikákat, kritikákat. Először is azt kellett megállapítanom, mennyire eltávolodtam mindattól, ami ezekben az években szenvedélyesen foglalkoztatott. Másodjára annak is újra tisztázódnia kellett bennem, hogyan is kerültem kívülre, mivel is rekesztettem ki magamat a kárpátaljai magyar köz- és kulturális életből. (A kirekedést, persze, bizonyos magam-szándékú kivonulás időben megelőzte).

Tovább

Itt az első színes e-book olvasó!

A Fujitsu cég bemutatta a kereskedelmi forgalomba kerülő első színes e-könyv olvasóját, a FLEPia névezetűt. Az energiatakarékos e-papír-technológiára alapuló más fejlesztések még csak fekete-fehérben tudják azt (vagy kevesebbet), amit az új ketyere színesben produkál. Érintő-kijelzés, 2024×768 pixel felbontás, beépített WiFi (azaz vezeték nélküli internetezés lehetősége), fejhallgató- és USB- csatlakozó, memóriakártyával 4 GB-ig bővíthető kapacitás (ez kb. 5000 db, egyenként 300 oldalas könyv tárolására elegendő!).


Az olvasó PDF, TXT, HTML, Word, Excel és PowerPoint fájlokat tud megjeleníteni 262 ezer színárnyalat használatával, mindössze 12,5 mm vastag, tömege nincs negyven deka. Akkumulátoros tápegysége egyszeri feltöltés után 40 órás üzemmódot biztosít, ami azt jelenti, hogy ha percenként "lapozunk" egyet, akkor 2400 oldalt olvashatunk el hálózati áramforrás nélkül.

Mint az újdonságot bemutató egyik cikk írja, a FLEPia egyetlen szépséghibája a borsos ára: 1000 dollár körüli (230 eFt) áron kerül forgalomba.

Egy eléggé béna videó (ma került a netre) a frissen bemutatott termékről:

2011-ben már 199 dollárért kapható lesz az Amazon Kindle - írja a Blackberry táblagép okán a Mobilmarketing Blog - alternatív laptop töltők

VillanySpenót - hálózati kézikönyv

Felhívták a figyelmemet, hogy a VillanySpenót honlapja nem érhető el, ezért ideiglenesen kivettem a nem működő linket a szövegből (2014. okt.)
A Digitális Akadémia óta az utóbbi évek egyik legjelentősebb "netirodalmi" fejlesztésének gondolom a hálózati irodalomtörténeti kézikönyv, a VillanySpenót elindítását. A nagyszerű kezdeményezésről az Élet és Irodalom  eheti számában olvashatni a projekt egyik vezetőjének, Horváth Ivánnak a részletes cikkét, ez sajnos a neten csak a jövő héttől lesz elérhető (majd frissítésként belinkelem), addig is a FigyelőNet cikkéből értesülhetünk a "szabad irodalomtörténet" indulásáról és néhány fontos jellegzetességéről. De többet tudhatunk meg róla, ha egyenesen a VillanySpenót oldalát keressük fel (bár a cikkben nincs link, azért könnyű megtalálni), és ott tájékozódunk mibenlétéről, működéséről. A lényeg pedig nagyjából a következő:

Tovább

A könyv szaga

digitális forradalom - e-könyv, online olvasás vs. nyomtatott tartalom - hangoskönyvek letöltése, hallgatása, e-book letöltés

szagos könyv - hangos könyvKönyörgök, valaki találja már fel a büdös e-book-olvasót, hogy "a könyv illata" mint érvelési argumentum végre eltűnjön azok szótárából, akik a digitális forradalom ellen ágálnak ócska nézeteket hangoztatva.

Ostoba cikk az e-könyvek és online olvasás ellen

Most aktuálisan a Literán olvashatni egy eléggé ostoba cikket arról, hogy a nyomtatott könyv olvasása miért jobb dolog, mint a digitálisé - és itt jönnek mindenféle nevetséges érvek, a szag mellett még az is, hogy szeretjük látni a könyvön az előző olvasó hagyta nyomokat, foltokat, szamárfüleket. (Na most komolyan: ki szeret olvasni zsírpacnis, kávéfoltos könyvet?) Arról nem is beszélve, hogy az írás összemossa az online-olvasást az e-book-olvasással, okfejtései pedig nemcsak konzervatívak, hanem vaskalaposak is: mondvacsinált érvek alapján próbálná az új generációkat távol tartani a kor nagyszerű vívmányaitól. (A dologban egyébként az is nevetséges, hogy a cikk történetesen nyomtatott verzióval nem rendelkező internetes portálon jelent meg) ...Legközelebb talán már arról is olvashatunk, hogy valaki visszasírja a petróleumlámpa illatát a villanyégő ellenében és a kurblis telefonról fog nosztalgiázni csúcsmobillal a kezében.

Frissítés 2017

Az eltelt évek során valamelyest változott a kép és talán a kép és talán a szemlélet is. A digitális tartalom ma már sokkal elfogadottabb és ezerszer elterjedtebb minden területen, médiától az oktatáson át a hivatali ügyintézésig. Jelentősen változtak az olvasási szokások.

a hangoskönyvek megjelenésével.

A fiatalok körében talán ma már ez a legszívesebben használt forma az irodalom fogyasztására, ami persze kedvezőtlen következményekkel is jár, az olvasás mint olyan egyre kevésbé irányul terjedelmes regények szövegére. Mivel egyre több klasszikus és modern irodalmi olvasmány érhető el ingyenesen letölthető hangoskönyv formájában, így felhasználói körük és egyre szélesebb. Ahogy lassan a Google is áttér a bemondásra történő, élőszóban feltett kérdésekre adott válaszok megadására, így a beszéd, az emberi hang idővel felzárkózik az írott szó mellé a digitális szövegek fogyasztásában. Ez valószínűleg ugyanolyan természetes folyamat, mint az, hogy a nagy asztali gépeket lassan kiszorítja a laptop, a tablet,  vagy akár az okostelefon.

Az eredeti cikkből - erősen vitatható nézetek:

Digitális forradalom vagy zsákutca?

Az irodalomféltők mégis leginkább a gyerekeket óvnák az elektronikus könyv kísértéseitől. Akinek már volt az egyik kezében gyerek, a másikban meg bármiféle technikai kütyü, az tudja hogy mire számíthat, ha majd nálunk is felbukkan az e-olvasó. Semmiképpen sem ajánlott az online olvasás. Tapasztalatból tudom, hogy még egy Andersen is csak nehezített körülmények közt mesélhető, ha a hallgatóság megkaparintja az egeret. Arról nem is beszélve, hogy egy nagyobb lélegzetvételű történetnek esélye sincs ilyen körülmények közt. A sok gomb meg a görgő biztos több érdeklődést vált ki belőlük, mint maga a mese.

A szakértők szerint azonban a nagyobbakat sem árt távol tartani a digitális világtól. Bár a mai fiatalok már meglehetősen magabiztosan mozognak a virtuális térben, és a mobilok, videójátékok és iPodok tengerében játszi könnyedséggel működtetnek bármiféle techcsodát, ez mégis inkább hátráltathatja őket az irodalom-fogyasztásban. A pedagógusok egyre többet panaszkodnak, hogy az ifjúság olyan mértékű szövegértési- és koncentrációs problémákkal küzd, ami már komoly aggodalomra adhat okot. A hozzáértők szerint pedig az online olvasás nem hogy segítene, hanem – a fentebb említett okok miatt – még ronthat is a helyzeten.

Új e-olvasó - hajlékony kijelző

hajlékony kijelző - számtech, digitális e-könyv megjelenítés laptop monitoron. e-papír technológia -

kijelző - e-könyv olvasóIlyen vékony, ezenkívül hajlékony és közel A4-es méretű az az új e-olvasó, amelyet a minap mutatott be a Plastic Logic. Az újdonságról magyarul az Index adott hírt, e-könyvnek nevezve az új ketyerét - míg az angol források következetesen "e-newspaper reader"-t említenek -, amin persze nem érdemes vitatkozni, mert lapok és könyvek olvasására egyaránt igen alkalmasnak látszik a piaci forgalomba 2009-ben kerülő eszköz. Mindenesetre nem amolyan zsebkönyv méretű kis kütyű, komoly készülék, tabletnél is nagyobb, képernyője szinte egy kis laptop kijelző méretével azonos, előnye a konkurens fejlesztésekkel szemben éppen a nagyobb megjelenítő felület. Kijelzője az a bizonyos hajlékony e-papír, amelyről már korábban is posztoltam itt és itt, műanyag elektronikát alkalmaz, memóriájában több ezernyi dokumentum fér el. Árát később állapítják meg. Képek, videó:

 

hajlékony tablet kijelző

laptop kijelző e-újság

 

e-papir, könyv olvasó

A Plastic Logic és a konkurens elektronikus olvasók, a Sony és az Amazon termékei

Vékonyfilm tranzisztoros laptop kijelző javítás, csere szervizben

tech kütyü tudomány digitálé e könyv

Könyv és digitálé

Digitális tartalom - Internet, könyvnyomtatás

Egyáltalán nem akarom felújítani vagy pláne újrakezdeni a nyomtatás vs. internet vitát, csupán két friss cikkre szeretném felhívni olvasóim figyelmét, amelyek két ellentétes folyamatról szólnak. A Népszabadság weboldalán tegnap olvastam, nem kis meglepődéssel, hogy könyv alakban kiadják a Wikipédiát. Vagyis hát persze nem a több millió szócikket tartalmazó internetes világenciklopédiát, hanem a 700.000 szócikkes német nyelvű változatnak egy 50.000-es kivonatát (kiszámítottam, ez alig több, mint a teljes anyag 7 %-a), amely így is ezer oldalas lesz.

Wikipédia mint offline könyv?

Ez szerintem fából vaskarika, az internet és annak nagy lexikona nem arra való, hogy kinyomtassák - de lám, mégis. Én ennél sokkal természetesebbnek tartom az ellenkező folyamatot, a nyomtatott könyvek digitálissá tételét és a digitális világkönyvtárak létrejöttét, amiről pedig a litera.hu közöl ma érdekes cikket.

Áttérés e-papírra

Nem olyan régen bemutattam azt a mobil-nagyságú kütyüt, amely hajlékony e-papíron jeleníti meg az olvasnivalót. Most Pollner a Médiablogban arról számol be, hogy az e-papírra (e-ink technológiával) áttérő újságok kitölthetik a hagyományos és az online média fejlődése közti gazdasági gödröt. "Az E-ink technológián alapuló könyvolvasók elég drágák", állapítja meg, ami nyilván igaz. Viszont csak egyszer kell megvenni, s attól kezdve mindent ezen olvashatunk.

Hajlékony e-book

A 'könyv kontra digitális szöveg' vitákban időnként még mindig felmerül érvként, hogy a számítógépet nem viheti magával az ember, ha a WC-n akar olvasni. Holott az elektromos könyveket megjelenítő eszközök sokasága már régóta mind méretében, mind jellegében alkalmas arra, hogy ugyanott olvashassuk - ágyban, autóbuszon, illemhelyen, fotelban - mint egy hagyományos könyvet. A Philipsből kivált Polymer Vision cég rövidesen piacra kerülő Readius nevű újdonsága abban (is) különbözik társaitól, hogy jó felbontású kijelzője egyfajta e-papír, így összehajtható, és ebben az állapotában alig nagyobb egy mobiltelefonnál. Minthogy persze telefonálni is lehet vele, meg emailezni, meg zenét lejátszani. A jövő nyilvánvalóan ez: ha elmegyünk kényelmes, szélesképernyős otthoni számítógépünktől, akkor egy maroknyi kütyüben legyen benne minden, ami a világgal való kommunikációnkat és kényelmünket-szórakozásunkat szolgálhatja.
#laptophardware


Tovább

Zöldi László: A mellékes érték

Az alábbi cikket a Klubhálón találtam:

A mellékes érték - Zöldi László írása

A Mozgó Világ legizgalmasabb kezdeményezése a Hónapló című rovat. Júliusban Grendel Lajos Pozsonyból, Dalos György Berlinből, Végel László Újvidékről, Balla D. Károly Ungvárról és Parászka Boróka Marosvásárhelyről szólalt meg a folyóiratban. Bezápult kisvilágunkba csempészték a határon túl élő magyarok nyitottságát.

Balla D. Károllyal még nem találkoztunk, ezért nem tudom, hogy kerekesszékben ül-e, vagy mankóval közlekedik. Csak azt, hogy korlátozott mozgását gondolati dinamikával pótolja. A legfürgébb írók egyike, fizikai hatókörét a lelki és digitális térbe tágította szinte határtalanná. Ami a legutóbbi hónaplójában megkapott, az a mértékletes értékrendje.
Tovább

Csontváry: Baalbek

Egyre  teljesebbé válik a MEK Száz szép kép c. sorozata. Ezúttal Csontváry remekművét, a Baalbeket bemutató e-könyvvel bővült az állomány. Mint más összeállítások esetében, a művész életrajzán kívül olvashatók a kor művészettörténeti hátterét és a mű keletkezését bemutató szemelvények, műelemzések... A válogatás hiányossága, hogy Csontvárynak erről a monumentális főművéről nem ad közre egy nagyobb méretű, jó felbontású képet (a kinagyítható verzió is mindössze 755 pont széles). A részletek megfigyelésére is alkalmas posztert én sem találtam, a legnagyobb, amit felleltem, ezen a címen hívható le.

Tovább

Tíz nap Szegényországban

Újabb fontos kárpátaljai vonatkozású könyvvel bővült a Magyar Elektronikus Könyvtár állománya. Balogh Edgár már-már legendás művével, a Tíz nap szegényországban című szociográfiával. Mint ismeretes, 1930-ban a Sarló mozgalom keretében a szerző három társával tanulmánykörutat tett az akkori Kárpátalján Munkács, Beregszász, Nagyszőlős érintésével a következő községekben végezve kutatást: Izsnyéte, Barkaszó, Szernye, Nagydobrony, Bátyú, Rafajnaújfalu, Búcsú, Macsola, Badaló, Halábor, Mezővári, Csetfalva, Tiszaújlak, Tiszabökény, Szőlősgyula.

A döbbenetes szegénységről beszámoló és értékes néprajzi anyagot is tartalmazó riportok még a falujárás évében megjelentek a Prágai Magyar Hírlapban (a később könyv alakban is többször megjelenő művet ehhez az eredeti közléshez igazodva digitalizálta a Neumann Kht. 2003-ban, ebben a formában került most a elektronikus könyvtár állományába.

A felmérés utóéletéhez tartozik, hogy több mint 50 évvel később két kárpátaljai újságíró - Dupka György és Horváth Sándor - elindult Balogh Edgárék nyomában és sorrajárta az általuk érintett falvakat. Tapasztalataikról a brezsnyevi pangás elvárásainak megfelelő módon számoltak be a sajtóban (1982-83) Utazás Szegényországból a mába címmel, mégis, ez volt a szociográfiai szempontból értékelhető első összefoglaló híradás a kárpátaljai magyar falvak életéről. Később munkájuk, szerkesztett formában, Múltunk s jelenünk címen könyvalakban is megjelent.

Balogh Edgár eredeti munkáját nyomtatásban a Beregi Hírlap 2007-ben közölte sorozatban, ezzel párhuzamosan a KárpátInfó portálján is olvasható volt a digitalizált anyag. Ennek a közlésnek az előszavát idézem ajánlásul.
77 esztendeje, 1930-ban a Sarló mozgalom  keretében a Felvidéken négy csoport indult el a térség felmérésére. A negyedik csoport Munkácsról indult ki, Beregszász és Nagyszőllős érintésével a következő községekben végzett kutatást: Izsnyéte, Barkaszó, Szernye, Nagydobrony, Bátyu, Rafajnaújfalu, Bulcsu, Macsola, Badaló, Halábor, Vári, Csetfalva, Tiszaújlak, Bökény, Szőllősgyula. A csoport tagjai: Balogh Edgár (Pozsony), Bertók János (Munkács), Lőrincz Gyula (Dunaszerdahely) és Sáfáry László (Munkács). Értékes néprajzi anyagot gyűjtött ez a csoport: megnézte és részben lerajzolta a csetfalvai és szőllősgyulai festett fatemplomot, táncoló gyermekeket fényképezett, népviseletet tanulmányozott, és dalos gyermekjátékokat gyűjtött.

A megdöbbentő szociális megfigyelésekről a csoport a Ruszinszkói Magyar Gazdában (a csehszlovák korszakban működő lapelődünkben – a szerkesztőség) számolt be. A vándorok összehívták Munkácson és Beregszászban a magyar középiskolások, cserkészek és egyetemi hallgatók vezetőit, és szociális szellemű, tudományos irányzatú ifjúsági mozgalmakat igyekeztek megalapozni.

Balogh Edgár Tíz nap Szegényországban című írása első ízben a Prágai Magyar Hírlapban jelent meg öt részletben. (1930. szeptember 24., október 2., október 10., december 21., 1931. január 11.) Azóta e mű több alkalommal kiadásra került, de a gyűjteményes kötetek jegyzeteiben az eredeti megjelenés időpontját nem közölték, vagy ha igen, akkor tévesen. Emlékirataiban Balogh Edgár is tévesen emlékszik, szerinte 1930 októberében jelent meg írása első része.

Számos helytörténeti írás hivatkozik a tanulmányra, azonban eddig teljes egészében sehol sem volt olvasható. Szerkesztőségünk úgy döntött, hogy folytatásokban leközli az egész munkát, tisztelegve a sarlósok munkássága előtt.

Forrás: karpatinfo.net/article39332 - a link már nem működik, 2016
Posztumusz író virtuális manzárdőr gyanánt tekinget a világba. Balla D. Károly közéleti és kulturális blogja. Bázis blog, komplex blog. BDK piréz - Ungvár - Kárpátalja - Ukrajna. Kult, irodalom, könyv, közélet, politika, szamizdat sajtó, internet, web, manzárd, virtuálé, személyes UngParty jegyzetek - Kozmopatrióta és lokálpolita. Egy liberális értelmiségi Kárpátalján. Hogyan: Google első Linképítés - kereső barát honlap optimalizálás | SEO-net szakértő: Keresőmarketing szakember - honlap keresőoptimalizálás | Weboldalak Google-szempontú organikus keresőoptimalizálása egyéni módszerekkel. Kreatív szövegírás, keresőbarát weblap készítés. 2017-es Seo-projektum: Laptop szerviz Budapest - akku. Magyar Arvisura Honlapok: laptop alkatrész marketing - mobil PC kijelző szerviz, laptop töltő - télikert és energia akkumulátor optimalizálás kreatív szövegírás, pr cikk elhelyezés - webszöveg írás google keresőmarketing szakértő - honlapoptimalizálás és linkéépítés - seo-net-marketing