balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2020: infra ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Kik a pirézek, hol élnek? műhely

 

Kárpáty VIP PR cikkek

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Lapok színei a francia kártyában

 

PR-cikk beküldés: Seo tanácsadás

 

Linképítő Google-Seo

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, SEO BP

 

Honlap seo optimalizálás


bdk blog archívum | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA | + pr cikkek


Hajlékony e-book

2008. február 05. - BDK
A 'könyv kontra digitális szöveg', könyvtárlátogatás vagy laptop használat vitákban időnként még mindig felmerül érvként, hogy a számítógépet nem viheti magával az ember, ha a WC-n akar olvasni. Holott az elektromos könyveket megjelenítő eszközök sokasága már régóta mind méretében, mind jellegében alkalmas arra, hogy ugyanott olvashassuk - ágyban, autóbuszon, illemhelyen, fotelban - mint egy hagyományos könyvet. A Philipsből kivált Polymer Vision cég rövidesen piacra kerülő Readius nevű újdonsága abban (is) különbözik társaitól, hogy jó felbontású kijelzője egyfajta e-papír, így összehajtható, és ebben az állapotában alig nagyobb egy mobiltelefonnál. Minthogy persze telefonálni is lehet vele, meg emailezni, meg zenét lejátszani. A jövő nyilvánvalóan ez: ha elmegyünk kényelmes, szélesképernyős otthoni számítógépünktől, akkor egy maroknyi kütyüben legyen benne minden, ami a világgal való kommunikációnkat és kényelmünket-szórakozásunkat szolgálhatja.
 


Tovább

Zöldi László: A mellékes érték

Az alábbi cikket a Klubhálón találtam:

A mellékes érték - Zöldi László írása

A Mozgó Világ legizgalmasabb kezdeményezése a Hónapló című rovat. Júliusban Grendel Lajos Pozsonyból, Dalos György Berlinből, Végel László Újvidékről, Balla D. Károly Ungvárról és Parászka Boróka Marosvásárhelyről szólalt meg a folyóiratban. Bezápult kisvilágunkba csempészték a határon túl élő magyarok nyitottságát.

Balla D. Károllyal még nem találkoztunk, ezért nem tudom, hogy kerekesszékben ül-e, vagy mankóval közlekedik. Csak azt, hogy korlátozott mozgását gondolati dinamikával pótolja. A legfürgébb írók egyike, fizikai hatókörét a lelki és digitális térbe tágította szinte határtalanná. Ami a legutóbbi hónaplójában megkapott, az a mértékletes értékrendje.
Tovább

Csontváry: Baalbek

baalbekEgyre  teljesebbé válik a MEK Száz szép kép c. sorozata. Ezúttal Csontváry remekművét, a Baalbeket bemutató e-könyvvel bővült az állomány. Mint más összeállítások esetében, a művész életrajzán kívül olvashatók a kor művészettörténeti hátterét és a mű keletkezését bemutató szemelvények, műelemzések... A válogatás hiányossága, hogy Csontvárynak erről a monumentális főművéről nem ad közre egy nagyobb méretű, jó felbontású képet (a kinagyítható verzió is mindössze 755 pont széles). A részletek megfigyelésére is alkalmas posztert én sem találtam, a legnagyobb, amit felleltem, ezen a címen hívható le.

Tovább

Tíz nap Szegényországban

Újabb fontos kárpátaljai vonatkozású könyvvel bővült a Magyar Elektronikus Könyvtár állománya. Balogh Edgár már-már legendás művével, a Tíz nap szegényországban című szociográfiával. Mint ismeretes, 1930-ban a Sarló mozgalom keretében a szerző három társával tanulmánykörutat tett az akkori Kárpátalján Munkács, Beregszász, Nagyszőlős érintésével a következő községekben végezve kutatást: Izsnyéte, Barkaszó, Szernye, Nagydobrony, Bátyú, Rafajnaújfalu, Búcsú, Macsola, Badaló, Halábor, Mezővári, Csetfalva, Tiszaújlak, Tiszabökény, Szőlősgyula.

A döbbenetes szegénységről beszámoló és értékes néprajzi anyagot is tartalmazó riportok még a falujárás évében megjelentek a Prágai Magyar Hírlapban (a később könyv alakban is többször megjelenő művet ehhez az eredeti közléshez igazodva digitalizálta a Neumann Kht. 2003-ban, ebben a formában került most a elektronikus könyvtár állományába.

A felmérés utóéletéhez tartozik, hogy több mint 50 évvel később két kárpátaljai újságíró - Dupka György és Horváth Sándor - elindult Balogh Edgárék nyomában és sorrajárta az általuk érintett falvakat. Tapasztalataikról a brezsnyevi pangás elvárásainak megfelelő módon számoltak be a sajtóban (1982-83) Utazás Szegényországból a mába címmel, mégis, ez volt a szociográfiai szempontból értékelhető első összefoglaló híradás a kárpátaljai magyar falvak életéről. Később munkájuk, szerkesztett formában, Múltunk s jelenünk címen könyvalakban is megjelent.

Balogh Edgár eredeti munkáját nyomtatásban a Beregi Hírlap 2007-ben közölte sorozatban, ezzel párhuzamosan a KárpátInfó portálján is olvasható volt a digitalizált anyag. Ennek a közlésnek az előszavát idézem ajánlásul.
77 esztendeje, 1930-ban a Sarló mozgalom  keretében a Felvidéken négy csoport indult el a térség felmérésére. A negyedik csoport Munkácsról indult ki, Beregszász és Nagyszőllős érintésével a következő községekben végzett kutatást: Izsnyéte, Barkaszó, Szernye, Nagydobrony, Bátyu, Rafajnaújfalu, Bulcsu, Macsola, Badaló, Halábor, Vári, Csetfalva, Tiszaújlak, Bökény, Szőllősgyula. A csoport tagjai: Balogh Edgár (Pozsony), Bertók János (Munkács), Lőrincz Gyula (Dunaszerdahely) és Sáfáry László (Munkács). Értékes néprajzi anyagot gyűjtött ez a csoport: megnézte és részben lerajzolta a csetfalvai és szőllősgyulai festett fatemplomot, táncoló gyermekeket fényképezett, népviseletet tanulmányozott, és dalos gyermekjátékokat gyűjtött.

A megdöbbentő szociális megfigyelésekről a csoport a Ruszinszkói Magyar Gazdában (a csehszlovák korszakban működő lapelődünkben – a szerkesztőség) számolt be. A vándorok összehívták Munkácson és Beregszászban a magyar középiskolások, cserkészek és egyetemi hallgatók vezetőit, és szociális szellemű, tudományos irányzatú ifjúsági mozgalmakat igyekeztek megalapozni.

Balogh Edgár Tíz nap Szegényországban című írása első ízben a Prágai Magyar Hírlapban jelent meg öt részletben. (1930. szeptember 24., október 2., október 10., december 21., 1931. január 11.) Azóta e mű több alkalommal kiadásra került, de a gyűjteményes kötetek jegyzeteiben az eredeti megjelenés időpontját nem közölték, vagy ha igen, akkor tévesen. Emlékirataiban Balogh Edgár is tévesen emlékszik, szerinte 1930 októberében jelent meg írása első része.

Számos helytörténeti írás hivatkozik a tanulmányra, azonban eddig teljes egészében sehol sem volt olvasható. Szerkesztőségünk úgy döntött, hogy folytatásokban leközli az egész munkát, tisztelegve a sarlósok munkássága előtt.

Forrás: karpatinfo.net/article39332 - a link már nem működik, 2016
könyv, kiadás, szamizdatok, cenzúra

Halál a Paradicsomban

Az internetes regény létrehozására vonatkozó ötlete okán már idéztem Majoros Sándor blogját, de ha már ott jártam remek honlapján, fel kellett figyelnem egy másik projektumára.
   Nos, a Regénytár különös kiadványokhoz jutott hozzá. A Pagány és Tsa vállalkozás a harmincas évek második felében Szabadkán kolportázs könyvek kiadásával próbálkozott. Megszerezték azoknak a detektívtörténeteknek és kaland- regényeknek a kiadási jogát, amelyeket Európa szerte nagy élvezettel olvasott a középosztály, lefordíttatták a műveket és megjelentetésüktől tisztes anyagi hasznot reméltek. Ám a balsors és a háború közbeszólt.

Most a Szórakoztató Füzetek c. sorozat első darabjának internetes megjelentetésére vállalkozott a Regénytár. A jó tollú cseh író, Eduard Kalina bűnügyi története, a Halál a Paradicsomban első látásra nem több élvezetes nyári olvasmánynál. Bár a klasszikus krimi szabályait (sztereotípiáit?) követő történet szálain haladva nem rágtam le izgalmamban a tíz körmömet,  mégis jól szórakoztam, a nyomozás fordulatai helyett inkább a Regénytár gazdájához méltó, igen kimunkált, ugyanakkor teljesen természetesnek ható nyelvezetet élveztem. El kellett ismernem a szerző alakformáló és hangulatteremtő tehetségét is.

Ám kicsit elmélyedve a szövegben és a megjelenés körülményeiben nem kerülhette el a figyelmemet az sem, hogy van ennek az egésznek valami önmagán túlmutató, talán ironikus felhangja. A Füzetek létrejöttének és előkerülésének a története, a cseh szerző életrajza, no meg - és pláne! - a könyv borítója annyira hiteles, a történet annyira tökéletesen követi a klasszikus krimi nyomvonalát, a szituáció annyira ismerős (gyilkosság és vesztegzár egy hotelban), a cím annyira tipikus, hogy mindez már félig-meddig önmaga paródiájába is átcsap - de anélkül, hogy a túlzások és karikirozó momentumok könnyen tettenérhetők lennének. Ezt az olvasatot tovább erősíti az a körülmény, hogy a szöveg alaposan meg van tűzdelve linkekkel, amelyek segítségével egy-egy szó jelentését, értelmét magyarázó, értelmezését tágító honlapokra jutunk. Egyes hivatkozásokra kattintva kifejezetten homoros kontextus adódik. Mindez - a korábbiakban elmondottakkal együtt - megerősíti a feltevést, hogy ennek az agész projektumnak a felépítettsége nem csupán egy 1930-as évekbeli szabadkai könyvkiadó munkáját reprodukálja, nem csupán könnyű olvasmányul szolgál a látogatók számára, hanem egy olyan átgondolt internetes koncepció keretében teremti meg az irodalmi fikciót, amely többszörös áttételessége és áthallásossága révén valódi intellektuális élményt nyújthat a huszonegyedik századi olvasónak.


Eduard Kalina: Halál a Paradicsomban, Regénytár, 2007.

Czigány Dezső: Csendélet almákkal

Újabb értékes képzőművészeti e-könyvvel bővült a MEK Száz Szép Kép sorozata. Ezúttal Czigány Dezső Csendélet almákkal c. festménye került sorra. Az összeállításból megismerhetjük a Nyolcak nehéz sorsú tagjának életrajzát, olvashatunk műelemzéseket, méltatásokat, összefoglalókat a korszak (a 20. század eleje) művészeti irányzatairól, Budapest szellemi életéről.

Tovább

CD, Könyvhét

Az idei Ünnepi Könyvhétre nekem nem jelenik meg új könyvem (Évának igen), a Pro Pannonia standjánál a kiadó által gondozott négy korábbi könyvemet dedikálom. De nem szeretném, ha a legkedvesebb barátaim, olvasóim, akik minden évben kijöttek a térre és könyveimet sorra megvásárolták, most üres kézzel távoznának, ezért számukra CD-t készítettem néhány (!) példányban erre az alkalomra az itt adott tartalommal:
Tovább

Bortnyik Sándor Zöld szamara a MEK-ben

Bortnyik: Zöld szamár, kép, festmény, Bortnyik Sándor, magyar avantgárd képzőművészet, kortárs művészet
bortnyik sándor zöld szamárA Magyar Elektronikus Könyvtár egyik nagyszerű kezdeményezése a  2003-ban indult Száz Szép Kép nevet viselő program, melynek keretében a magyar képzőművészet 100 klasszikus és modern festményét mutatják be.  A felépülő virtuális galéria legújabb darabja egyik kedvencemmel, a XX. századi festészet emblematikus alkotásával, Bortnyik Sándor Zöld szamár című képével foglalkozik sokoldalúan.


Tovább
Számítástechnia. Megbízható használt notebook felújítása: webáruházból használt laptop vásárlás garanciával - Első kulcsszó: szerviz budapest.
süti beállítások módosítása