balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Ajánló blog (+seo laptop)

  

BDK web-Online (+seo)

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Balla D. Károly írói oldal

 

Kárpáty Vipera News

 

Első Google-helyre kerülés

 

Limerik-Haiku-Aforizma (laptop)

 

Berniczky Éva írói oldal

 

Piréz blog - pirézek

 

Linképítő Google-Seo

 

Blog: Googleoptimalizálás, Seo

 

Optimalizált honlapok, Google

 

Kárpátalja blog (+seo)


bdk blog bázis | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA


Írói élmény: Élted volt regénye

2017. február 07. - BDK

...látszólag egy regény megírásának pontos algoritmusa, ugyanakkor egyáltalán nem alkalmas arra, amire valónak látszik. Illetve nem is látszik, merthogy valahol a szöveg funkcionális pontján le is leplezi magát.

elted_200.jpgA minap arról beszélgettünk Évával, milyen élményeink fűződnek az írói munkához. Pontosabban én kérdeztem meg tőle, melyik novellája írása közben érezte legnagyobbnak ezt az élményt. Nem tudott választani legélvezetesebb novellái közül, de elég pontosan meghatározta, mi is ennek az érzésnek a lényege, miben nyilvánul meg. Ebben egyetértettünk: én is hasonlókat tapasztaltam, amikor magával ragadott az írás édes szenvedélye. Viszont én negyvenvalahány évre visszamenőleg ki tudom választani azt az egy munkámat, amelyik írása közben ez a kellemes érzés a legmélyebben átjárt. Sőt, igazából azért tettem fel a kérdés, mert tudtam, hogy nekem van rá saját válaszom, megvan a privát favoritom, még ha ezt az elsőbbséget korábban nem is fogalmaztam meg.

Mert hát való igaz, hogy a versírás ihletett pillanatai nagyon fontosak, de ezek rövidebb kifutásúak, percekről, legfeljebb órákról van szó, esetleg pár napra széthúzódó élményről: a nagy szellemi kaland azonban hosszabb távú és terjedelmesebb szövegekhez kötődik. Én a regényeimet szerettem a legjobban írni.

szembesules150.jpgIdőben elsőként a Szembesülést. Bíbelődtem is vele vagy 13 éven át. Mivel azonban ez az élmény ennyire széthúzódott időben, és mivel ez a regény legalább annyira volt számomra erkölcsi kihívás, mint írói erőpróba, így az igazi élmény maga a gyökereimmel, múltammal, választásaimmal való emberi szembesülés és - talán - megigazulás volt, nem pedig az írói átélés. Írás közben mindig nyomasztott valamiféle magamra szabott felelősség, beteljesítendő misszió - és ez az alkotás örömét nem egyszer beárnyékolta. Bár iróniával, humorral, szerepjátékkal ezerszer kibújtam a nyomasztó terhek alól, amit viselnem kellett volna, azt fel-feldobáltam a levegőbe - ám hogy hagyjam őket földre zuhanni, azt nem tehettem meg, mert ezek az én terheim voltak és maradtak akkor is, ha röptüket igazgatva álltam alattuk. Így hát írás közben nem lehettem eléggé felszabadult.

tejmozi_150.jpgHarmadik regényem, a Tejmozi írása közben ilyesmi már nem gyötört, holott bizonyos vonatkozásokban a személyes érintettségem nem volt sem kevesebb, sem súlytalanabb, mint a Szembesülésnél, de ezt ekkor már jobban tudtam kezelni, nem töltött el szorongással. De az írás öröme mégsem lehetett önfeledt, mert túl sok volt bennem a tudatosság, a fegyelem - viszont az eufóriához nagy adag ösztönös invencióra is szükség van, hogy a mámor az önkontroll fölé nőhessen. Ezen a regényen azonban eluralkodik az intellektualitás, a nagyon okos kigondoltság, szerénytelenül talán megkockáztathatom azt az állítást is, hogy az elegáns architektúra szerint épített erős szerkezetbe mívesen kimunkált szöveget sikerült helyeznem - de ennek az lett az eredménye, hogy a Tejmozit alighanem jobb olvasni, mint amilyen jó volt írni, így voltaképp először történt meg velem, hogy a saját munkám iránti féltékenységből adódó mérhetetlen írói önzésemet feladtam az olvasó kedvéért. Ez az önzetlen lemondás ugyan az írói morál felől nézve igen dicséretes gesztus, emiatt azonban az ösztönös átélés mámorító érzését felülírta a jócselekedet feletti megelégedettség. Ez is melengeti a szívet - de nem reszket belé a lélek. Az olvasó örömének a keresése és a gyakran filozófiai mélységűnek szánt veretes szövegek létrehozása iránti vágyakozás megint csak elvett valamennyit a fennkölt írói szabadságból.

elted_200.jpgHogy mennyire másként volt ez az Élted volt regénye esetében, talán az is mutatja, hogy míg másik két regényemen hosszú éveken keresztül dolgoztam, addig ezt cirka 4 hónap alatt odatettem - ez éppen 20 évvel ezelőtt történt, 1996 végén kezdtem és 1997 tavaszára készen is lettem vele. Örömszöveget írtam, tobzódtak bennem az ötletek, fordulatok, ömlöttek a mondatok. Az építkezés nagyrészt teljesen spontán módon történt: egyik ötlet hozta a másikat, egyik megoldás vetette fel a következő megoldatlanságot. Egy nagy szövegrejtvénybe ágyazódik a voltaképpeni fő cselekmény, amelynek legfőbb funkciója, hogy kitöltse a keresztrejtvény üresen maradt kockáit. "Posztmodern trükkregény". Elfogadtam ezt a kritikusi minősítést, de eközben azt gondoltam, hogy egy jó bűvésztrükk igen aprólékos és pontos és hosszú előkészületeket kíván, a mutatvány tökéletesre csiszolása a Szembesülés esetén évekig tartott (nagyon sok fel nem használt szöveget is írtam közben, vázlatokat, táblázatokat, ábrákat készítettem...), ehhez képest az Élted volt regénye egyetlen csettintésre előállt. Ez a regény háromhavi önfeledt improvizálásom és túlpörgő kreativitásom jól sikerült  eredménye, ha van benne trükk, akkor az éppen az, hogy szemfényvesztő módon alapos kiterveltséget, elmélyült és koncentrált szellemi erőfeszítést, továbbá aprólékos szöveggondozó munkát enged feltételezni. Holott egyszerűen csak ez sült ki a nagy örömködésből.

Megjegyzem, hogy a megírás ideje alatt ezt nem pontosan így láttam. Akkori naplómban nehézségeimről is írok, panaszkodom, milyen lassan megy a munka, mert  "a magam támasztotta igényességnek alig-alig tudok megfelelni. Vagy igényeimet kellene lejjebb szállítani, vagy jobb mondatokat írni." Utólag azt gondolom, ez csak afféle nyafogás volt: minden korábbinál és minden későbbinél szaporábban haladtam előre a regényszövegben.

Arról is írok 1997 márciusában, hogy

"magánál a születő szövegnél ... jobban érdekel az írás folyamata. Ugyanakkor ezt a folyamatot szeretném teljesen függetleníteni magától a regénytől. Olyasmit szeretnék csinálni (itt az írni vagy alkotni nem lenne pontos), mint egy fiktív szabásminta vagy fiktív szakácskönyv. Létrehozni valamit, ami látszólag egy regény megírásának (ruha- és ételkészítésnek) a pontos, adekvát algoritmusa, ugyanakkor egyáltalán nem alkalmas arra, amire valónak látszik. Illetve nem is látszik, merthogy valahol a szöveg funkcionális pontján le is leplezi magát.

„Én kérem egy regény vagyok, amely itt íródik, az Ön szeme láttára. De ez nem igaz, mert csalok és nem az vagyok, aminek mondom magam” – valahogy így okoskodhatna szép fikcióm. ...kitalálni könnyebb, mint megcsinálni.

Hát... talán mégis megcsináltam...

Minimák, haikuk, aforizmák

irodalmi játék, haiku-medenceirodalmi akció - játék; haiku, aforizma minima | téli kert építés, medencefedés

Évekkel ezelőtt esett meg utoljára, hogy kollektív irodalmi játszódásra, interakcióba hívtam volna barátaimat, írótársaimat. Internetes korszakom elején ilyesmik állandóan napirenden voltak, hol a képzetes szavak lexikonjának a címszavait építgettük internetalmától az alattomos pörgeporig, hol virtuális könyveket alkottunk, ezek között Esterházy Péter Tompaszöglet című könyve volt az utolsó. De voltak közösen létrehozott szonettjeink is, az Egy mondat a világ című multikulti szövegjáték keretében meg éppenséggel olyan szöveget kreáltam, amely aztán Tejmozi c. regényem alapjául szolgálhatott. Rám nézve ez volt a legtermékenyebb irodalmi játékunk.

Most szerényebb célokat tűztem magam elé. Mivel hosszabb ideje amúgy sem írok terjedelmes opuszukot, így a legrövidebb műfajok felé fordítottam az interakció szekérrúdját is. A Facebookon azt kértem ismerőseimtől, olyan szópárokat adjanak fel nekem, amelyek elemei nem állnak egymással semmilyen tartalmi összefüggésben. A beérkező 2-2 szavas "feladványokból" én vagy egy-egy haikut, vagy aforizmát, vagy minimálprózát írok, vagyis olyan rövid valamiket, amelyekben mindkét szó nemcsak hogy szerepel, hanem jelentésének funkcionális súlya van a műben (ez utóbbi szándékomat csak magamnak fogalmaztam meg). A játék címéül ezt választottam: Hever egymáson a világ (JA).

Első körben jöttek is a szópárok csőstül, szabályosan le kellett állítanom társaimat: előbb hadd dolgozzam fel ezeket, aztán jöhet még egy-két forduló. Hiba volt ezt tennem, mert a második és harmadik közben már alig érkezett néhány szópár. Most a legújabbak megéneklése áll előttem, az eddig elkészültek pedig (a feladott szópárokkal együtt) itt olvashatók:

Tovább

Boszorkánykonyha retró

Az Irodalmi Szemle februári Kárpátalja-számából a Litera közli Éva novelláját:

Berniczky Éva

Boszorkánykonyha retró

Scherter Juditnak

berniczky-irodalmi-szemle.jpgRagaszkodott ehhez a kiránduláshoz. Már a megérkezését követő napon indulni szeretett volna. Nem értettem, miért olyan sürgős. Egyáltalán miért izgatja annyira a valóságos vidék, amikor a hely kitalált részleteinek avatott ismerője rég. Valamiért nem elégítette ki, hogy a leírt gesztusokból rakja össze a vidék valós lakóit. Vagy szembesíteni szeretett volna mindazzal, amit leírtam. Mintha ösztönösen érezte volna, távolodnunk kell onnan, ahol éppen vagyunk, hogy közelebb kerülhessünk egymáshoz. Vagy talán azért kérte, hogy vigyem magammal, hátha ezen az eldugott helyen zavaromban majd elárulom, mit hallgattam el. Pedig szándékosan nem titkoltam el semmit. Mindössze folyton-folyvást elhatalmasodott rajtam az az átkozott érthetetlen és értelmetlen veszélyérzet. Meg aztán fölöslegesnek tartottam az utolsó gondolatomig megfogalmazni mindent annak, aki talán még nálam is jobban ismerte mondataimat. Így éreztem biztonságban mindkettőnket. Meg akartam óvni Juditot.

Halála után találtam meg egy véletlenül törölt levelét, ehhez csatolta gyakran előforduló szavaimat. Mögöttük zárójelben számjegyek, pontosan jelölve, melyiket hányszor használtam. Egyetlen tárgy és élő ember sem szerepelt a listán. Semmi megfogható, megsimítható vagy eltaszítható nem volt a felsoroltak között. A belőlük kirajzolódó fogalomrács tárgyak és személyek hiányára nyílt. Így maradhatott a szavakkal bekockázott körlet makulátlanul steril. Ugyanúgy, mint a bennem elhatalmasodó lelkiismeret-furdalás. Mi az, ami ellen ilyen fájóan védekezem? Aminek a kibeszéléséhez és feldolgozásához erőtlennek bizonyultam. Valójában régóta kételkedtem abban, hogy elég a figurákról méretet venni a jelölt hely formájának megőrzéséhez. Hiába kerestem saját bejáratú világomban menedéket. Túlságosan nagyoknak bizonyultak rajta a rések, amelyeken keresztül minduntalan visszapottyantam a valóságba. Folytonosságnak állítottam be földhözragadtságomat, holott mindössze a silány anyag kötött meg körülöttem. Pedig a lelkem mélyén jól tudtam, hogy zárt szerkezet a borzalom, szelleme akkor is kísér, ha azt képzelem, sikerült kilépnem fogságából. Egy darabig próbáltam megvédeni a valóságot szövegeim gondozójától. Olyanokat mondtam neki, hogy …az igazi jó helyet kiválasztani nem mindenkinek áll módjában. Még a hi-va-tá-sos kirándulóknak sem mind. …Ehhez nem elég a technika, ehhez stílus kell. De Judit nem tágított eredeti elhatározásától.

Végül beadtam a derekam, és elindultunk. Amint elhagytuk a városhatárt, kinyílt előttünk a táj. Nagyszerűen és őszintén, ahogyan annyiszor, ezen a délutánon is biztonságérzetet generált bennem. Mégiscsak jó ez a hely, szaladt ki a számon. Mindig elragadtatom magam, pedig nem árt az óvatosság. A főútról letérve galádabbra váltott az út minősége. Mielőtt elértük volna Csornoholovát, az aszfaltnak hol teljesen nyoma veszett, hol csipkésre váltott. Szakaszonként le kellett evickélnünk az út helyén tátongó árokba, végigbukdácsolni rajta, majd a végén felkászálódni az út folytatására. A kihagyások gerjesztette izgalmat azonban folyamatosan átminősítette a természet. A faluba vezető utolsó szakasz letaglózóan félelmetesnek tűnt. Fejünk fölött nyomasztóan zártak össze a fák, azt sugallva, ki itt elhalad, érzéketlenül nem menekülhet. Ha beborul az ég, ha nem, ezen a részen a szín minden körülmények között teátrálisan besötétedik. Valahol ránk vár barátságos kunyhójában a Baba-Jaga, a vasorrú, a gonosz boszi, vagy öreganyánk, és nekünk ki kell állnunk a próbáját. Belecsöppentünk a lenyűgöző környezetbe, amely nem éppen valóságbarát, egyszerűbb meseként kezelni. Mintha rendelésre történt volna, egymás után bukkantak elő szereplőink. Hirtelenszőke, csodálkozó tekintetű légből kapott gyerekek. Kedvezett nekik az időjárás, szemerkélt az eső, hát pörögtek elénk az alacsonyan szálló felhőkből. Nehéz gumicsizmáik húzták le könnyed vézna alakjaikat a magasból. Hiába kapaszkodtak a szürkésfehér gomolygásba, semmi sem menthette meg őket létezésüktől. A faházak eresze alá rakott dézsákban lassan szaporodott az eső fölöslege. Megállapítottam, hogy egyelőre nem elég a fürdőzéshez.

>> a teljes szöveg a Literán

Berniczky-novellák elemzése

Fazekas Andrea két elemzése Berniczky Éva egy-egy novellájáról

tojás és blastula - berniczky, fazekas

Tojás és blasztula

A kiadói hozzájárulások most tették lehetővé, hogy Fazekas Andrea korábban megjelent tanulmányai a minap az elemzett művek szerzőjének a honlapjára is felkerülhettek. Az írásokban Berniczky Éva Blasztula és A tojásárus hosszúnapja novelláját veszi górcső alá a szerző: és valóban, mintha mikroszkóp alatt vizsgálná meg a szövegek motívumkincsét és metafora-rendszerét, így fedezve fel számos rejtett összefüggést a nyelvi megjelenítésben és a történésben vagy az alakok jellemében felfedezhető elemek között, eközben azt is megállapítva, hogy a „lírai nyelvhasználat az elemzést is nehezíti, mivel így több értelmezési lehetőség előtt nyit utat”. Hogy ezen lehetőségek közül a szövegek tanulmányozója melyekre bukkant rá, megtudható a saját meglátásokra alapozott, ám a szakmai forrásokra bőven hivatkozó, laikus számára mégis élvezetes írásokból.

„...mint petesejt a méhfalba...”

Filmszerű jelentettel kezdődik az elbeszélés, majd fokozatosan kitisztul a kép az olvasó előtt: egy nő száll fel a kerékpárjára. A jelenet a novella vége felé újra megismétlődik a szöveg más egységeihez hasonlóan. A narrátor szerint Erna alakja az elbeszélés elején olyan, mintha a mozivászonról lépett volna elénk. Erna is filmbeli szereplőnek érzi magát, pedig „nem járt moziba vagy nem látta azt a filmet, honnan vette mégis az édeskés, fájó nosztalgiát, hogy ilyennek képzelje magát” (31). Csak a novella befejezésében derül fény arra, hogy Erna nem más, mint a falu egyedülálló tanítónője, aki naponta megteszi biciklijével a falu és a város közti utat, a szünetben műanyag flakonban árulja a házi tejet, azután pedig „szomorú vénkisasszonyként lép az aprócska terembe” (40.), és bizarr módon első szeretője anyjával él és alszik egy ágyban. >>a teljes szöveghez

Történetté váló metaforák

a novellában több, főleg „fenntartott” metafora tűnik fel, az eddig említettek mellett a cím is szembetűnő: a hosszúnap „hibásan” egybe írva olyan szabálysértés, ami felhívja a figyelmet többletjelentésére. Ebben a formájában a szó megegyezik, a Jóm kippurnak nevezett zsidó vallási ünneppel, az engesztelés napjával.[11] Mivel a cím irányítja az olvasatot, ezért eleve már egy kontextusba helyezi a szöveget. Mivel Berniczky nem hoz fel identitásbeli vagy vallási kérdéseket, ezért az adott ünneppel való azonosítás csak metaforikus jelentőségű. Egyfajta szenvedéstörténet rajzolódik ki az olvasó előtt, mivel Aranka az anyag megvásárlása előtt hosszú ideig spórolt, úgymond böjtölt, hogy megvehesse azt. De végül beletörődik sorsába, tudja, hogy többet nem lesz lehetősége ilyen drága szövetet venni, mégsem lázad fel sorsa ellen, s nem hibáztatja Gyurikát sem. Egyébként a keresztény hagyományban a sötét sárga az eretnekség, az árulás színe,[12] s Gyurika is elárulta Arankát azzal, hogy magának tulajdonította az anyagot. A szövet bálványként való imádata visszautalás lehet a hosszúnapra. Ebben az értelmezésben a szereplők a profán világból a szakrálisba emelnek át egy közönséges anyagot, s ez méltatlan dolog. Viselkedésük arra enged következtetni, hogy az életükben nincs helye a valódi szakralitásnak. >>a teljes szöveghez

Más:

Tovább

Portréfilm: Egy manzárd-őr feljegyzései

A Duna TV portréfilmje - Balla D. Károly (2007)

A televíziós archívumban a teljes film hol elérhető és lejátszható, hol pedig nem. Ha nem indulna, alább kínálok egy alternatív lehetőséget:

Frissítés 2015: A film egy ideje elérhetetlen a televíziós archívumban, így a youtube-ra egy barátom által feltett, 5 részre vágott verziót tudom ajánlani helyette: 

 

 

 

 

 

Eredeti blogbejegyzés (a nem működő linkeket töröltem):

A Duna TV portréfilmje rólam (2007) - A beágyazott videó számomra rejtélyes okokból időnként nem játszható le. Ha ilyen problémával találkozol, próbáld megnézni a filmet a tv archívumában (link alább) vagy >katt ide<

Egy manzárd-őr feljegyzései - Portréfilm Balla D. Károlyról

Négyszemközti "chatelés" Balla D. Károllyal
Áll Ungváron egy vadszőlővel befutott ház, manzárdjának lakója a kárpátaljai irodalom legszelídebb "fenegyereke" Balla D. Károly. Szűkebb pátriájában magányos farkasnak számít, ugyanakkor internetes "virtuáléjának" naponta több száz látogatója van. Félszázadik születésnapjának apropóján beszélgetünk vele irodalomról: versről, kulcsregényéről, a Szembesülésről, Ungvár macskaköveiről, a nevickei nyarakról, s arról, hogy miért mégsem mindegy, hogy hol van az a bizonyos "manzárd".

rendező: Medgyesi Gabriella | operatőr: Sibalin György | narrátor: Albert Gábor | gyártásvezető: Aranyosi Éva | riporter: Virág Anita  szereplő:    Balla D. Károly

A PORT.HU oldalán rólam:

Balla D. Károly
Született: 1957. január 17. (Ungvár)

József Attila-díjas kárpátaljai magyar író, szerkesztő, blogger. Költőként indult, majd verseskötetei után sorra megjelentek novellái, publicisztikai kötetei, drámái, regényei. Több mint húsz önálló könyv szerzője. Írócsoportok vezetése, folyóiratok és kiadók alapítása, internetes portálok indítása fűződik nevéhez. A 2000-es években fokozatosan felszámolta közéleti és irodalomszervezői kötöttségeit. Meglehetős visszavonultságban él és alkot, azonban sokat publikál, és az interneten is intenzív a jelenléte.

FILM

 
Egy manzárd-őr feljegyzései (szín., magyar dokumentumf., 2007) (TV-film) szereplő    
 
KÖNYV:
 
Antikvár könyv - Karnyújtásnyira (1993)
GALÉRIA KIADÓ    Könyvkereső
Antikvár könyv - Sorsomhoz szegezve (DEDIKÁLT) (1990)
KÁRPÁTI KIADÓ    Könyvkereső
Az utolsó futamok - Egy manzárdőr naplója 2004-2007 (2013)
PRO PANNÓNIA KIADÓI ALAPITVÁNY    Megveszem
Kezeit csókolja dr. Tóth (2006)
zETNA Kiadó    Könyvkereső
Szembesülés (2005)
PRO PANNÓNIA KIADÓI ALAPITVÁNY    Könyvkereső
  Tejmozi    
 
MŰVEI:
 
Álmodj zenét. (verseskötet, 1979) író    
Árokszélen (verseskötet, 1996) író    
Élted volt regénye. Egy önmagát mintázó torzó (regény, 1998) író    
Halott madárral (verseskötet, 1999) író    
Harmadvalaki (verseskötet, 2009) író    
Három másodpercem (vers) író    
Hóban és homokon (verseskötet, 1991) író    
A hontalanság metaforái (esszékötet, 2000) író    
Karnyújtásnyira (1993) író    
Kisebbségi áramszünet a schengeni fal tövében (2000) író    
Kis(ebbségi) magyar skizofrénia (publicisztika, 1993) író    
A lila zászlórúd író    
Magyarul beszélő magyarok (esszék, kritikák, 2008) író    
Ne gondolj a fehér elefántra (2000) író    
Peresztrojkácska (publicisztika, 2005) író    
A Pilinszky-projektum (2008) író    
Recsitativi (verseskötet, 1983) író    
Reggel madár, délben kötél (1999) író    
Sorsomhoz szegezve (verseskötet, 1990) író    
Szembesülés (esszéregény, 2005) író    
Tágulok a Világegyetembe (verseskötet, 1984) író    
Tejmozi (regény, 2011) író    
A topáz illemtana (1999) író    
VakCina (2003) író    
Valahol tűz van (1988) író    
Világvége (2002) író    
2000+-3. Az ezredforduló hét esztendeje. Egy manzárdőr naplója (naplójegyzetek, 2007) író

Balla D. Károly könyvei

Folyamatosan frissülő lista
Könyveim frissebb listája
[Könyvemblog]

I. Teljes könyvlista időrendben

 

  • Álmodj zenét. Versek. Uzshorod, Kárpáti Könyvkiadó, 1979.
  • Recsitativi. Versek ukrán nyelven. Ford: Ivan Petrovcij. Kijev, Mology Kiadó, 1983.
  • Tágulok a Világegyetembe. Versek. Uzshorod, Kárpáti Kiadó, 1984.
  • Valahol tűz van. Elbeszélések, kisregény, színmű. Uzsgorod, Kárpáti Kiadó, 1988.
  • Sorsomhoz szegezve. Versek. Ungvár (Uzsgorod), Kárpáti Kiadó, 1990.
  • Hóban és homokon. Versek. Hatodik Síp, Budapest–Ungvár, 1991.
  • Kis(ebbségi) magyar skizofrénia. Publicisztikák. Galéria Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993.
  • Karnyújtásnyira. Elbeszélések, novellák, két színpadi mű, regényrészlet. Galéria Kiadó, Ungvár–Budapest, 1993.
  • Árokszélen. Versek, képversek. Pannónia Könyvek <Pécs, 1996>
  • Élted volt regénye. Egy önmagát mintázó torzó. Regény. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Basel–Budapest, 1998.
  • Reggel madár, délben kötél. Társszerzők: Füzesi Magda, Berniczky Éva. Pánsíp-UngBereg, Ungvár–Budapest, 1999.
  • A topáz illemtana. Társszerző: Berniczky Éva. UngBereg Alapítvány, Budapest, 1999.
  • Halott madárral. Válogatott és új versek. Pro Pannonia Kiadó, Pécs, 1999.
  • A hontalanság metaforái. Publicisztikák, esszék, vallomások. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest, 2000.
  • Ne gondolj a fehér elefántra. Öt színpadi játék. Pánsíp–Ungbereg, Ungvár–Budapest, 2000.
  • Kisebbségi áramszünet a schengeni fal tövében. Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2000.
  • A Magyar Dráma Napja a József Attila Színházban, 2000. szeptember 21. Benne: Az illetéktelen c. alkalmi színdarabom. Társszerzők egy-egy hasonló művel: Láng Zsolt és Szabó Palócz Attila. - A József Attila Színház kiadása, Bp, 2000 (a könyv 100 db számozott példányban jelent meg).
  • Iván Kricsfalusij versei. Ford.: B. D. K. Ungvár, 2001.
  • Világvége. [Válogatott] novellák. Pro Pannonia Kiadó <Pécs, 2002.>
  • VakCina. Virtuális könyv. Liber-ALL, Világháló, 2003.
  • Peresztrojkácska. Válogatott publicisztikai írások, 1985-1990. (Az Ung Ungvárnál... c. sorozat 1. része). CyberBooks Kiadó, 2005. (e-book)
  • Szembesülés. 121 fragmentum egy regényhiány környezetéből. Pro Pannonia, Pécs, 2005.
  • 2000±3. Az ezredforduló hét esztendeje. Egy manzárdőr naplója. Pro Pannonia, Pécs, 2007.
  • A Pilinszky-projektum. Savaria University Press, Szombathely, 2008
  • Magyarul beszélő magyarok. Esszék, publicisztikák, írójegyzetek. EÖKIK, Budapest, 2008.
  • Harmadvalaki. Versek 1999-2008. Savaria University Press, Szombathely, 2009.
  • Széles az alagút. 73 limerik. BDK Online, Világháló, 2011, (e-book)
  • Tejmozi. Regény, Magvető Kiadó, Budapest, 2011.
  • Kő és árnyék. Kárpáti Kiadó, Ungvár, 2012

 

II. Szereplés írásaimmal antológiákban:

Régebbiek (1977-1999):

  • Szivárványszínben. Ifjúsági almanach. Uzshorod, Kárpáti Könyvkiadó, 1977.
  • Előreküldött ének. Határon túli magyar költők antológiája. Békéscsaba, 1982.
  • Lendület. Ifjúsági almanach. Uzshorod, Kárpáti Kiadó, 1982. – 64 p.
  • "Rólunk is szólnak...", ÉMÁSZ, Sárospatak, 1982.
  • Sugaras utakon. A kárpátontúli magyar nyelvű irodalom antológiája, 1945–1985. Uzshorod, Kárpáti Kiadó, 1985.
  • A Magyar Hírek Kincses Kalenádriuma, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1986.
  • Megtart a szó, segít az ének. Tizenöt költő tizenöt verse. Gyűjtemény, Kárpáti Igaz Szó, Ungvár, 1996.
  • A Magyar Hírek Kincses Kalenádriuma, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1987.
  • Évgyűrűk. Almanach. Uzsgorod, Kárpáti Kiadó, 1987. – 160 p.
  • Évgyűrűk '88. Almanach. Uzsgorod, Kárpáti Kiadó, 1988.
  • Évgyűrűk '89. Almanach. Ungvár (Uzsgorod), Kárpáti Kiadó, 1989.
  • Vergődő szél. A kárpátaljai magyar irodalom antológiája, 1953–1988. Magvető Könyvkiadó–Kárpáti Könyv-kiadó, Budapest–Ungvár, 1990.
  • Forrás antológia, Kecskemét, Forrás, 1990.
  • Erdély jelene és jövője, Erdélyi Szövetség, Budapest, 1991
  • Évgyűrűk '90. Almanach. Ungvár, Kárpáti Kiadó, 1991.
  • Ötágú síp. A határokon túli magyar irodalom antológiája. Móra kiadó, Budapest, 1992.
  • Extra Hungariam. A Hatodik Síp antológiája. Hatodik Síp, Budapest–Ungvár, 1992.
  • Legyél helyettem én. Tsúszó Sándor Emlékkönyv, Lilium Aurum, Dunaszerdahely,1992.
  • Európaiság a Duna völgyében. Fonyódi Könyvtár, Fonyód, 1992.
  • Sors, megírva. A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának antológiája. Intermix Kiadó, Ungvár–Budapest, 1993.
  • Én otthon vagyok költő. Tárogató Kiadó, Budapest, 1993.
  • Én otthon vagyok költő. Kis-Lant, Budapest, 1993.
  • Tavaszváró. Intermix Kiadó, Budapest-Ungvár, 1993.
  • Napjaink kisebbségi magyar irodalma. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1993.
  • Töredék hazácska. Galéria Ecriture, Ungvár-Budapest, 1994.
  • Koszorú. Száz vers az anyanyelvről. Anyanyelvápolók szövetsége, Budapest, 1994.
  • Kisvárosi krémtörténetek. Erdélyi, felvidéki és kárpátaljai magyar írók antológiája. Kriterion–Pelikán, Ko-lozsvár–Budapest, 1995.
  • Martha Szépfalusi Wanner: Kämpfe von Gestern, Lehren für Heute. Verlag Héttorony, Budapest, 1995. <verseim német fordításban>
  • Szöveggyűjtemény a szép magyar beszéd tanulmányozásához. ELTE Fonetikai Tanszék, Bp, 1995.
  • Odi et Amo. Írói vallomások a nemzeti kultúrák közötti szeretetről és gyűlöletről. Magyar P.E.N. Club, Bu-dapest,1996.
  • Versekben tündöklő Erdély (2. kötet). Castrum Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 1996.
  • Hét évszázad magyar költői. Tevan Kiadó, Békéscsaba, 1996.
  • Egyetlen verseink. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1997.
  • The Maecenas Antology of Living Hungarian Poetry, Maecenas Könyvek, Bp., 1997.
  • Mindenfélékből Pantheont. Kortárs költészeti antológia. Orpheusz Kiadó-Nap Kiadó, Budapest-Dunaszerdahely, 1997
  • Száz szomorú szonett. Pallas–UngBereg, Gyöngyös–Budapest, 1998.
  • Remekírók diákkönyvtára. Fél évszázad magyar költői. Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998. II. kötet.
  • Útközben. Tanulmányok Kárpátalja magyarságáról. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 1998.
  • UngBereg 1999. Pánsíp-almanach. Bp-Ungvár, 1998.
  • Іскри чардашу. Petrovcij Ivan fersfordítása, Nyíregyháza, 1998.
  • Das Buch der Ränder. Die Unsichbaren – Ungarische Prosa jenseits der Staatsgrenzen. Weiser Verlag, Klagenfurt–Wien–Ljubljana–Sarajevo, 1999.
  • Ungarn von Montag bis Freitag, Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main, 1999.
  • Van-e magyar irodalomkritika? – Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, Kaposvár, 1999.
  • Magyar szárnyvonalak. Határon túli prózaírók antológiája. Present Könyv- és lapkiadó, Bp., 1999

Újabbak (2000-):

  • "Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová Megyünk?" Ezredvégi kérdések a Tiszatájban. Szeged, 2000
  • Határtalan hazában. Erdélyi Könyv Egylet, Stockholm, 2000.
  • Kép a képben. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület évkönyv/5760 (1999-2000), Bp. 2000.
  • A mi nyelvünk. Íróink és költőink a magyar Nyelvről. Tinta Könyvkiadó, Bp., 2000.
  • Haza a magasban. Olvasókönyv a huszadik századi magyar irodalomból. Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2000.
  • Mit mondanak a harangok. Verses CD,  Borda Antikvárium, Bp., 2000.
  • Magyar líra az ezredfordulón. Békés Megyei Könyvtár, Gyulai Várszínház, Tevan Kiadó, Békéscsaba, 2000.
  • UngBereg 2000. Pánsíp-almanach. Bp-Ungvár, 2000.
  • Psalmus Hungaricus. Százharminchárom magyar vers. Berzsenyi Társaság, Kaposvár, 2000
  • Schengen. Magyar-magyar kapcsolatok az úniós vízumkényszer árnyékában. Kisebbségkutatás Könyvek. Lucidus Kiadó, Budapest., 2000
  • A székely tanítónő. Válogatás négy év elbeszéléseiből és verseiből. HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Kht., Bp, 2001.
  • UngBereg 2001. Pánsíp-almanach. Bp-Ungvár, 2001.
  • La Giornata della Poetica 2. Antologia poetica in 35 lingue di 45 poeti provenienti da 36 paesi. A költészet napja - Antológia II.  (magyar-olasz ny.) Noran, Bp, 2002.
  • In Quest of the Miracle Stag: The Poetry of Hungary. Vol. II. Chicago-Bp., 2003.
  • Szép versek 2004, Magvető, Bp, 2004
  • Eurovízió, Litera, Bp., 2004.
  • Koszorú. Száz vers az anyanyelvről. Petőfi Irodalmi Múzeum - Kortárs Irodalmi Központ, Bp., 2005.
  • Ljubi Vam ruke dr. Tot, zEtna, Novi Sad, 2005
  • Szép versek 2006, Magvető, Bp, 2006. Bp.
  • Szeretőm, földem, Erdély. Lazi kiadó, Szeged, 2006.
  • Légyott. Bartók + Párizs. Miskolci Operafesztivál Kulturális Szolgáltató Kht, Spanyolnátha, Miskolc, 2007.
  • Hárs a Tagore sétányon. A Quasimodo-emlékdíj 15 éves története. Balatonfüred, 2007.
  • Mily közel. Határon túli magyar költők antológiája. Magyar Napló Kiadó Kft., 2007.
  • Hosszúfény. Határon túli magyar írók antológiája, Magvető, 2008.
  • Irodalom_12, Kronika Nova, 2008.
  • Szép versek 2009, Magvető, Bp, 2009.
  • Magyar Badar. Syllabux, Budapest, 2011.

/a jegyzéket 2011 óta nem frissítem/

______________________

könyv és lakás kiadó - ungvár

virtuális könyv - bdk | internet és irodalom, gutenberg és neumanm

 

A SEMMI APOTEÓZISA

Blog-performansz

Balla D. Károly posztumusz előadása

A SEMMI APOTEÓZISA

prezentáció, online összművészeti és tudományos performansz

Helyszín:

ARHIPENKO-TEREM
Művészeti és Tudományos Komplexum
88 000 Ungvár
Szabadság sétány 1., félemelet

Időpont:

  • 2007. február 28., 18 h 30 m (C.E.T.)

Megnyitó expozé:

  • Vass Tibor Hamismás
    (Spanyolnátha művészeti hálóterem)
 » a megnyitó kivonata  (felugró ablak)

ModernÁrtor:

  •  Balogh Robert

Online blog-közvetítés:

  •  Markovits Teodóra, a posztmodern bűvészinas (ALKARPATRAZ)

Korreferátumok:

  • Kovács Imre Attila (irodalmár, kisvállalkozó):
    a Semmi nyelvi lengedezésének orgiasztikus előérzete

    » a korreferátum kivonata (felugró ablak)
  • Csernicskó István: A semmi, ami nem semmi. A zéró morféma és más hasonló nyelvi elemek szerepéről
    » a korreferátum kivonata (felugró ablak)
  • Fűzfa Balázs: Hangtest nélküli jelentéshordozók szerepe Arany János néhány balladájában
    » a korreferátum kivonata (felugró ablak)

Az előadás előtt, alatt és után elhangzó művek:

  • Örkény István: Üres lap
  • Christian Morgenstern: Hal éji éneke (Szabó Lőrinc fordításában)
  • Tandori Dezső: A gyalog lépésének jelölhetetlensége osztatlan mezőn
  • Kurtág György: Némajáték
  • Friderikusz Sándor: Ez egy tiszta jó könyv (részlet)
  • Beethoven 7. szimfóniájának összes szünetjele
  • Válogatott sorközök József Attila Eszméletéből
  • John Cage: 4:33

Közreműködnek:

  • Mácsai Pál színművész  (Örkény István Színház)
  • Baj László beszédimitátor és artikulációs gyakornok
    (Miskolci Nemzeti Színház)
  • Tatár Balázs János költő, performer, kultúrállis antianalfabéta
    » az előadó előszava  (felugró ablak)
  • A Mendelssohn Kamarazenekar (Veszprém) Kováts Péter vezetéséve
  • Keisz Gellért netformance illusztrátor

Kísérőrendezvények:

Az est különlegességei:

  • Balla D. Károly hosszú évek óta most először vállal nyilvános szereplést saját pátriájában - ha némileg sajátos módon is
  • Tudomásunk szerint ez az alkalom az első összművészeti (+ tudományos) performansz Kárpátalján (egy korábbi kísérlet az Alkarpatraz avantgárd csoport nevéhez fűződik: ELMEPERKA performance)
  • Először kerül sor e tájékon olyan előadásra is, amelynek releváns részét képezi egy interakciós színtérré váló weboldal és online blog-közvetítés, lehetőséget adva az előadó, a közreműködők és az ide látogató olvasók egyenes idejű párbeszédére.
Az előadó bevezetője:

Előző előadásomban -»»LÁSD: Az önmagát mintázó torzó, Pécs, Művészetek Háza, 2006. november 7.;  - három részből álló szövegperformansz keretében igyekeztem bemutatni 1) a hiányban sarjadó szöveg, 2) a szöveggel bekerített hiány és 3) a hiányokkal ékes szöveg lehetőségét és sajátosságait - egy-egy saját munkámon.

A jelen előadás keretében bizonyos alapvetésekből kiindulva mitológiai, képzőművészeti, irodalmi, filmművészeti, matematikai, csillagászati, kozmológiai és más illusztrációk sokaságát felsorakoztatva, általános és egyedi vonásaikat elemezve kívánom bemutatni a megalkotottságában létező Semmi sajátosságait.

Az előadás záró részében a komplex létezés elméletének a megalapozására teszek kísérletet.

Az előadás kivonata:

I. Kiindulási pontok:

1. A görög mitológia és Agnosztosz theosz.
A hiány fokozatai.
Első fokú hiány: a mitológia istenei, akik csupán képzetesen léteznek (a valóságból hiányoznak). Másodfokú hiány: a képzetes világban is hiányként, ismeretlenként megjelölt Agnosztosz theosz, az ismeretlen isten. Harmadfokú hiány: Agnosztosz theosz meg nem alkotott szobra. Negyedfokú hiány: a nem létező, de mégis kiállított szobor üres helye a Pantheonban.
2. A tudatosan alkotott hiány mint a jelenség és a lényeg  közti ellentmondás feloldásának szellemi aktusa
Az emberi pszichében megjelenő képzetes tudattartam, mivel nem a külső világ leképeződéseként, hanem teremtő folyamat (képzelet, alkotás) eredményeként jött létre, ezért rendelkezik a külső világ reáliáival szemben azzal a felülmúlhatatlan tulajdonsággal, hogy - mivel nincs valós létezése - benne automatikusan megszűnik jelenség és lényeg feloldhatatlannak tűnő ismeretelméleti ellentmondása.
3. Az ellen-mű, a nem-mű, a hiány-mű és a megalkotott Semmi feltételezettsége Szentkuthy Prae-jében

 

>> „Minden mű kifejleszti organikus »nem ez a mű«-párját”; >> „az irodalom lényegi impotenciáját” úgy alkalmazni „termékeny optimizmussal”, hogy „az állandó hiány-kíséretet és másság-kontinuót pozitív harmónia-alkatrésszé” tegyük, miközben a Nem-et éppúgy belevonhatjuk „a mű területébe, ahogy a Panteonban is volt pozitív oltára az »ismeretlen istennek«”; >> „végtelen, de agyontagolt mozgó semmi”; >> „gazdag mértani semmi” >> „dogma-hálózatos semmi”; >> „ezerrezgésű semmi”

 

4. Heidegger Semmije. Az önfelszámolás bennefoglatsága a Semmiben.
A Heidegger szerint értelmezett filozófiai Semmiben elidegeníthetetlenül benne foglaltatik  annak elsődleges elfogadottsága, hogy el lehet a Semmihez jutni anélkül is, hogy appercipiálnánk azokat a roppant összetett szerkezetű jelenségeket, amelyek a Létezőt mint egészet megnyithatnák előttünk. A heideggeri Semminek eszerint csak úgy lesz jelentősége, ha semmissé teszi azon jelenségek és kérdések lényegét és értelmét, amelyekkel a Semmi keresése során találkozunk.
Következtetés:
A megfelelően megszerkesztett Semmi anélkül számolja fel önmaga Semmi-voltát, hogy  a Valamivel bármilyen kontaktusba keveredne. A Semmihez eljutó, azt befogadó vagy megértő, vagy akár csak megsejtő értelem ilymódon nem a Valami jellegtelenségét, hanem a Minden megragadhatóságának egyetlen lehetőségét ismeri fel az önmagává szublimált Semmiben.
II. Argumentációk
Előadásomnak ebben a részében példákat hozok fel a megjelenített Semmi eseteire, Lao-ce üres tányérjától Wells Láthatatlan emberén át a fekete lyukig, Mátyás király okos lányának üres kosarától a komplex számok képzetes összetevőjén át a Nirvánáig, versektől, zeneművektől és festményektől a Nazca-vonalakon és gabonakörökön át az abszolút zérus fokig és a Világegyetemet megtöltő sötét anyagig, Wittgenstein "arról hallgatni kell"-jétől Tsúszó Sándor kihúzásos verstechnikáján át a Borghes-féle Tlön-enciklopádiáig, az őskáosztól és ősrobbanástól  a tér-idő szingularitáson át a Second Life-ig, az ősprincípiumtól a sorson át a kvarkokig.
III. A komplex létezés elméletének megalapozása
Minden létező valós és képzetes összetevőből áll; ezek együttesen alkotják a létezés komplex teljességet. A két összetevőnek az egészben való részvételét saját mértékük és intenzitásuk határozza meg. Megfelelően nagy mérték és erős intenzitás dominánssá teheti az összetevők valamelyikét, így egyes létezők inkább valóságosaknak, míg mások inkább képzetesnek mutatják magukat.

Mint ahogy az összetevők között az egészben, úgy az összetevőkön belül a mérték és az intenzitás között egyszerre van egyensúly és mozgás; ezért a létező egyfelől bizonyos állandóságot mutat saját valóságosságát és képzetességét illetően, másfelől időben változónak bizonyul. Ily módon minden létező nem csupán egyszerre valós és imaginárius, hanem ezen kettősségében egyszerre statikus és dinamikus, és magában foglalja a harmóniát csakúgy, mint a diszharmóniát. Mindezeket dologegészként és immanensen tartalmazza, tehát nem külön mint valóságos, és nem külön mint képzetes, hanem együtt, mint komplex módon létező.
Kilépés az oldalról: kattintás a Malevics-féle doboz-labirintusra (Keisz Gellért munkája):


Amíg ez a topik le volt zárva, itt lehetett kommentelni:

Utolsó futamaim szinopszisa

utolso_futamok.jpgA kárpátaljai Ungváron élő József Attila-díjas író előző naplókönyvének a fülszövege így kezdődött: „Padlásszobájában ül az író – történelmi és etnikai peremhelyzetben. Az országot, amelyben él, most éppen Ukrajnának hívják… Az író nyelve magyar, gondolkodása európai, magatartása egy független értelmiségi pozícióját célozza, értékrendszerét pedig az általános emberi minőségeszmények határozzák meg.”

Ami igaz volt az ezredforduló esztendeire nézve, igaz maradt a folytatásra, a 2004-2007-es időszakra is: nem változott sem a szerző földrajzi helyzete, sem értékrendszere. Ami megváltozott, az egyfelől az őt kisebb és nagyobb körökben övező világ, másfelől tetten érhető szemléletének, hozzáállásának bizonyos módosulása is – a jelen anyagban mindkettő jól nyomon követhető.

Míg korábban figyelmének jelentős részét lekötötte a kárpátaljai író- és újságíró-kollégák munkássága, a kiadói műhelyek, szakmai és érdekvédelmi szervezetek napi tevékenysége, a támogatási rendszerek visszásságai (s ezeket gyakorta érzelmi telítettséggel bírálta) – addig a most tárgyalt időszakban e témák már nincsenek figyelmének a homlokterében, ha érinti is őket, ezt bizonyos távolságtartással teszi.

Változás tapasztalható abban is, hogy míg korábban alig foglalkoztatták az ukrajnai politikai események, addig mostani naplójában ezek kiemelt figyelmet kapnak. Ami érthető is, ha tudjuk, hogy 2004/2005 fordulóján zajlott az úgynevezett narancsos forradalom, és, úgy tűnik, Balla D. Károly erre nem tudott nem odafigyelni.

Tovább

Vízumköteles irodalom?

konferencia.gifErről beszéltünk - épp 10 éve... Akkori, korábbi, kissé fapados webrendszerem adott éppen tíz esztendővel ezelőtt teret a fenti címmel rendezett internetes konferenciának. Az előadások és hozzászólások, később a zárszavak és összefoglalók a régi UngParty keretében jelentek meg 2003 januárjában-februárjában. Most a teljes anyagot felújítottam és alkalmasabb formában újraközöltem az ungparty.net/irodalom/ cím alatt: Vízumköteles irodalom? - Intergálódni - de mibe? - Itt külön-külön is megnyithatók, belinkelhetők az egyes anyagok - és a Google is látja... Ami pedig a tartalmat illeti... A szakmai és kevésbé szakmai írásokat végigolvasva bárki eldöntheti, változott-e a helyzet 10 év alatt, ha igen, miben, ha nem: miben nem. Egy bizonyos: az irodalmiság fogalmának és keretének átalakulása folytatódik, s eközben nehéz megítélni, hogy ez kedvez-e az ellentmondások feloldásának.

Most itt csak egyetlen gondolatot idézek a konferencia egyik résztvevőjétől, Szunyogh Szabolcstól:

Tovább

Balládiumi könyvek

balladium1.jpgCirka félszáz írótársamat kértem fel arra az Ünnepi Könyvhét alkalmából, hogy mutassák be idei könyvüket a Balládiumban - illetve, ha nincs saját újdonságuk, ajánlják a másét, vagy írjanak valamit a szöveg >> megjelenés >> könyv >> olvasás tárgyában, különös tekintettel a digitális publikálásra. A felkérésre a várnál kevesebben reagáltak megfelelő anyag küldésével - viszont igen értékes szövegek kerülhettek virtuális felolvasásra a projektumokkal ritkán jelentkező webhelyen. A digitális írási-olvasási technológia elterjedéséről például Fűzfa Balázs, az élményszerű tanítás magyar apostola értekezik a Mentés másként c. idei könyvéből vett részlet keretében. Az eddig közreadott szépirodalmi publikációk közül Sajó László Esti Kornél hátrahagyott himnuszai címen adott közre megrendítő erejű költeményt. - - A friss anyagok publikálása még hét végéig zajlik (napi egy közlemény), aztán közvéleményt kutatok: olvasóim voksolhatnak a projekt keretében tetszésüket leginkább elnyert írásra. Érdemes tehát később is ellátogatni ide: Balládium.

Dolýk és a ruszin eredetmondák

Az európai kulturális hagyományok hatása a kárpátaljai ruszinok eredetmondáira. Ezen a címen írta és védte meg doktori disszertációját Arabella Dolýk kultúrantropológus. A görög mitológiától az Artúr-legendáig és a Kalevaláig eljutva, a magyarok számos ősmondája is említve von párhuzamot és mutat ki vándormotívumokat.

Tovább

Egy régi plágium Kárpátalján

„Kárpátalján ezt a verset tévesen nekem tulajdonították” - írta és mondta a költő, mintha ebben az (el)tulajdonításban teljesen ártatlan lenne... A számonkérések hiába történtek meg, Fondor Rezeda a plagizálás tényét soha nem ismerte el. Magyarázatai között olyasmi szerepelt, hogy az embernél sokféle kézirat előfordul, akár le is gépelhet neki tetsző verseket. Soha nem állította, hogy ő írta volna a Székelyeket, mások tévedéseit pedig nem köteles kiigazítani – szögezte le önérzetesen.

Tovább

Kicsinosított honlapok

A költészet világnapja tiszteletére kicsinosítottam egynéhány blogomat. Mondhatnám. De inkább nem mondom, mert sem a jeles ünnep ilyeténképpen való megünneplése, sem az esztétikai szempontú dizájnolás nem szerepelt elsődleges céljaim között. Persze megadtam az irodalomnak, ami az irodalomé: kapóra jött egy finnugor vonatkozású, de Kubából érkezett üzenet - viszont ritkábban és főleg link-küldésre használt webhelyeimet most nem literátusi koncepciók okán, hanem azért látogatom sorra, mert jelenlegi honlap-előre-lökködő munkám ezt kívánatossá tette (részletesebben erről: transzferár-offenzíva). És ha már ott jártam és gyomláltam a linkeket, akkor persze nem tudtam ellenállni a kísértésnek, hogy a küllemmel is foglalkozzam, így egynémely csúnyácska blogom most talán valamivel impozánsabb külcsínre tett szert. Persze a belbecs sem hanyagolható, került is majd mindegyik élére valami új cikk vagy ajánló. ...Azt pedig talán mondanom sem kell, hogy egy-két új blog is született. Például: Honlapoptimalizálás.

Irodalmi projektumok és webakciók

irodalmi-projekt.jpgAhogy 2000 őszén betettem a lábamat az internetre, azonnal megéreztem benne a lehetőséget: itt terjeszthetem ki írói és irodalomszervezői működésemet. Akkoriban már visszavonulóban voltam fizikai környezetem szellemi életéből, így nagyon kapóra jött nekem az új dimenzió. Először az éppen megszűnőben lévő Pánsípot menekítettem át, amely aztán pár évig digitális folyóirat formájában működött. Rövidesen ugyanezt kellett tennem utolsó "földi kísérletemmel", a Pánsíp Irodalmi Szalonnal is. Ez lett irodalmi projektumaimnak és webakcióimnak első színhelye, máig szívesen emlékezem kollektív interjúinkra, internetes konferenciánkra és leginkább a virtuális könyvek bemutatóira (ezeket lásd itt: Virtuális Szerver-Szalon) Emellett egyre inkább szerteágazott a még 2001-ben alapított UngParty, szinte napi frissítésű webmagazinná vált, és ez alá soroltam be az összes alrendszert, Pánsípot, Szalont, Törzsasztalt, a később blogommá fejlődő Newságot. Terjeszkedni kezdtem abban a tekintetben is, hogy saját fapados webrendszeremen kívül oldalakat, blogokat nyitottam más szolgáltatóknál. Irodalmi játékaim, webakcióim egy idő után inkább ezekre helyeződtek át, előbb a Blogter, majd a Blog.hu keretében működő blogomba. De használtam erre a célra a régi rendszert is, később már külön blogokat nyitottam nagyobb projektumaimnak.

Nagyon itt volt az ideje, hogy ezeken a különböző webhelyeimen szétszórt szövegjátékaimat, webakcióimat, régebbi és újabb irodalmi projektumaimat valahogy egybeszedjem. Egyelőre csak egy részletes (de még nem teljes) linkjegyzék készült el, de feltett szándékom, hogy minden akciónak és projektumnak külön oldala lesz ebben a rendszerben. Ajánlom azoknak, akik szerették ezeket a játékokat és projektumokat, de mostanában már nem tudtak rájuk találni burjánzó webhelyeim labirintusában, de ajánlom azoknak is, akik még nem találkoztak velük. Tehát:

Irodalmi projektumok, szövegjátékok, webakciók

 

A rendszer élére egy bemutatkozó és eligazító oldalt is elhelyeztem. Még építés-fejlesztés alatt áll ez is, de már használható: Balla D. Károly

A Tejmoziról röviden

Bennfenntes információim szerint hárman is komolyann kritikát készülnek írni regényemről. Addig is, amíg ezek elkészülnek és megjelennek, a mostanában megjelent néhány rövid ajánlót, minikritikát, ismertetést ajánlom nyájas böngészőim figyelmébe:

„Meghalni nem annak ellentéte, hogy élni, hanem annak, hogy születni." Az apa- és anyaregényből ez a mondat hosszan tovább-gondoltatja magát. Valójában vendégszöveg, a román Ana Blandinától származik. A Tejmozi ugyanis játékos posztmodern ötleten alapul. Szerzője évekkel ezelőtt felhívta pályatársait: küldjenek neki részleteket kortárs irodalmi prózákból, hogy beilleszthesse azokat készülő novellájába. A kapott ötven idézetet felhasználta az első változatban, vagy lehet, hogy inkább köréjük írta az elbeszélést, ám publikálás előtt végül >>Könyv + családi trauma

Félméternyi magasságot is elér az utóbbi idők magyar aparegényeiből egymásra tornyozott könyvtorony – Esterházy Harmonia Cælestise nyitotta az évezredet a trendnek vagy legalábbis tendenciá­nak érzékelt sajátos „műfajú” apapótló regények sorát, amit aztán maga fejelt meg két évvel később a Javított kiadás által. >> Halál apa blues
 

Egy felnőtt, lelkileg azonban nem teljesen kiforrott, családjától, főként az anyjától sokáig függő férfi szembesíti magát a múltjával - a szülők halála után. Az emlékezet-, család- és identitásregényként is olvasható könyv főhőse hosszú ideig sikertelenül igyekszik összerakni a múltat. Nem csak időben kell eltávolodnia az eseményektől, de térben is: a szembenézésre csak egy idegen országban képes. Nincs könnyű dolga, mert az anyja még a múltját is kisajátította, így nem igazán tudja a saját szemével nézni a régebben történteket, másrészt mert >>Mint egy vetítővászonnál

Posztumusz író virtuális manzárdőr gyanánt tekinget a világba. Balla D. Károly közéleti és kulturális blogja. Bázis blog, komplex blog. BDK piréz - Ungvár - Kárpátalja - Ukrajna. Kult, irodalom, közélet, politika, internet, web, manzárd, virtuálé, személyes UngParty jegyzetek - Kozmopatrióta és lokálpolita. Egy liberális értelmiségi Kárpátalján. Hogyan: Google első Linképítés - kereső barát honlapoptimalizálás | SEO-net szakértő: Keresőmarketing szakember - honlap keresőoptimalizálás | Weboldalak Google-szempontú organikus keresőoptimalizálása egyéni módszerekkel. Kreatív szövegírás, keresőbarát weblap készítés. 2017-es Seo-projektum: Laptop szerviz Budapest. Magyar Arvisura Honlapok: laptop alkatrész marketing - mobil PC kijelző szerviz, laptop töltő - télikert és kávégép optimalizálás kreatív szövegírás, pr cikk elhelyezés - szamizdat webszöveg írás google keresőmarketing szakértő - honlap optimalizálás és linkéépítés - seo-net-marketing