balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Ajánló blog (+seo laptop)

  

BDK web-Online (+seo)

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Balla D. Károly írói oldal

 

Kárpáty Vipera News

 

Első Google-helyre kerülés

 

Limerik-Haiku-Aforizma (laptop)

 

Berniczky Éva írói oldal

 

Piréz blog - pirézek

 

Linképítő Google-Seo

 

Blog: Googleoptimalizálás, Seo

 

Optimalizált honlapok, Google

 

Kárpátalja blog (+seo)


bdk blog bázis | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA


A Kárpátalja-blog aktivitása

2016. augusztus 01. - BDK

ungvarszkij-hotel-karpatalja.jpgElőfordul, hogy első Kárpátalja-blogomban hónapokig nincs új bejegyzés. Ennek legalább két oka van: időhiány és érdeklődés hiánya. De lehet egyesíteni a két okot: túl sok egyéb közlőhelyem van, a közlendőm viszont más irányú. Pátriámmal csak ritkán, el-elvétve foglalkozom (erre megvan a jó okom). Hogy az utóbbi hónapokban valamelyest most mégis aktivizálódott a 2008-ban létrehozott, azaz az internet világában már idősnek számító webhely, annak nagyon praktikus oka van, ez pedig a SEO világába vezet, ezzel viszont ezúttal kivételesen nem terhelném olvasóimat. Legyen annyi elég: blogerősítésről van szó. Az elhanyagolt blogok hajlamosak elveszteni internetes potenciáljukat, míg azok, amelyek folyamatosan frissülnek, bővülnek, sokkal inkább számot tarthatnak nemcsak az olvasók, hanem a keresőrobotok figyelmére is. Blogot erősíteni persze leginkább olyan posztokkal lehet, amely felkeltik az érdeklődést, látogatottságot generálnak, illetve bizonyos kulcsszavakkal bekerülnek a Google találali listáinak az élére, és így a keresőből is érkeznek látogatók. (Na, mégis elkezdtem itt keresőoptimalizálási dolgokról írni.) Légyeg a lényeg: ha beírjuk a keresőbe pl. ezeket a kifejezéseket:

  • ungvarszkij hotel
  • knyahinya meteorit
  • árpád vonal - turizmus
  • üstben fürdés
  • ungvár torta
  • beszkidi alagút
  • beregszászi nagyzsinagóga

- akkor a karpatalja.blog.hu megfelelő tematikus cikke a Top3 találat között szerepel. Itt azt is meg kell jegyeznem, hogy ezeket a bejegyzéseket nagyrészt segítőtársam, H.Cs. írta és tette fel a blogba - köszönet érte.

A blog legolvasottabb cikke egyébként a Virágzik a Nárciszok völgye című, de ehhez nem a Google, hanem a Facebook szállítja a látogatókat: a közösségi odalon nagyon sokan megosztották, amikor friss volt a hír.

No és akkor kis ajánlók az említett posztok némelyikéhez:

Tovább

Német megszállási emlékmű

nemet-megszallas-emlekmuve.jpgHiába a tiltakozás, hiába a negatív szakmai vélemények: az Orbán-rezsim lenyomta Budapest torkán a német megszállás emlékművét sasostul, angyalostul, országalmástul. A történelmi tényeket hamisan beállító, a magyarság felelősségét az 1944-es eseményekben elmosó (kétes művészi értékű) monumentum  ugyan hivatalosan a megszállás áldozatainak emlékműve, de ezt a hazug címet valószínűleg még azok sem gondolják komolyan, akik tűzön-vízen át, a tényleges áldozatok emlékét meggyalázva véghezvitték ezt a szégyenletes és gyomorforgató történelemhamisítást, egyetlen angyalalakban gyúrva össze az ártatlan áldozatokat és a vesztüket okozó, a német nácikkal lelkesen együttműködő magyar pribékeket.

Az emlékművet július 20-ára virradólag, azaz az éj leple alatt, a fél Szabadság-teret kordonnal lezárva, erős rendőri biztosítással állították fel - igen elegáns gesztus a hatalom részéről. Vasárnap délelőtt a tüntetők már reagáltak is az agresszív kismalac akciójára.

- Nyuszika, állítok neked egy szép emlékművet.
- Malacka, nekem nem kell ez az emlékmű.
- De kell!

És lőn. Orbánisztán, 2014.


A német megszállás emlékművét rendőri biztosítás mellett, éjszaka állították fel a budapesti Szabadság-téren.

keszenleti-rendorseg.jpg

Frissítés: és még a héber szöveget is alaposan elszúrták... 

Tovább

Vereck-e?

vereckei_ff.jpgSzerencsésen sikerült elriasztanom magamtól a magyar közrádiót. Munkatársuk felhívott azzal, hogy a vereckei honfoglalási emlékműről tervez egy összeállítást, és látta  hogy én a témában honlapot készítettem. Beszélnék-e az emlékmű történetéről, külleméről. Mondom: igen, nagyon szívesen, de amit mondanék, az valószínűleg nem illik az Ön koncepciójába, lévén nekem nincs erről az emlékműről túl jó véleményem, talán kérdezzen inkább hivatásos szószólókat. Ezek hallatán meg sem próbált rábeszélni... Valószínű, hogy bár megtalálta és megnyitotta az oldalamat (nem csoda: a szóba jöhető keresőkifejezésekkel a Google-listák élmezőnyében szerepel), elolvasni már nem olvasta, mert ha megteszi, azonnal látta volna: a témát nem a közmédiában manapság uralkodó szellemben tárgyalom. Viszont az összegyűjtött adatmennyiség eléggé gazdag, lesz miből merítenie a műsorához, amely majd kellően megvilágítja a monumentum példátlan nagyszerűségét. / Vereckei-hágó - honfoglalási emlékmű

Dolýk és a ruszin eredetmondák

Az európai kulturális hagyományok hatása a kárpátaljai ruszinok eredetmondáira. Ezen a címen írta és védte meg doktori disszertációját Arabella Dolýk kultúrantropológus. A görög mitológiától az Artúr-legendáig és a Kalevaláig eljutva, a magyarok számos ősmondája is említve von párhuzamot és mutat ki vándormotívumokat.

Tovább

A salemi boszorkányok

Winona Ryder (Abigail Töredelmesen bevallom, nem igazán vonzódom a kosztümös történelmi filmekhez, a közelmúlt és a jelen, no meg a fikció sokkal jobban érdekel a régmúlt historikus megközelítésénél irodalomban és filmvásznon egyaránt. A minap látott film mégis két órányi zavartalan élményt nyújtott. Arthur Miller azonos című saját drámájából írta A salemi boszorkányok forgatókönyvét (angol címe The Crucible [Tűzpróba], 1996, rendezte Nicholas Hytner). A történet 1692-ben játszódik Új-Angliában, szereplői észak-amerikai angol telepesek. Massachussets állam Salem nevű településén a puritán életmódra kényszerített fiatal lányok elfojtott érzékisége sajátos módon tör felszínre. Játékos szerelem-varázslásaikat a számonkérés súlya alatt megszállottságnak hazudják, megnevezik ördöggel cimboráló megrontóikat, akiket a bíróság perbe fog, szabályos boszorkányüldözés kezdődik.

Tovább

Lovag vitéz Dr. Ifj. Csendőr

Levelet kaptam, ilyesmi szerepel benne:

2011. február 14-én lesz a Magyar Királyi Csendőrség megalakulásának 130-ik jubileuma.  Ennek tisztelete alkalmából szeretnék, Esztergomban egy csendőr relikviákból álló csendőrszobát kialakítani

Azzal a kéréssel fordulok hozzátok drága magyar testvéreim, határon innen és túl, hogy aki e kezdeményezésemet jóindulatú megtisztelő pártfogására méltónak tartja és tud, küldjön nekem a régi Magyar Királyi Kakastollas Csendőrséggel kapcsolatos tárgyakat, fotókat.

Aztán még elpufogtat néhány szépséges frázist: >>tovább

 

Leonardo és a turini lepel

Tegyünk egymást mellé két igen közismert és megfelelően titokzatos dolgot, keressünk összefüggést közöttük - és bizopnyosan szenzáció lesz belőle. A turini lepel és Leonardo személye épp megfelel, és a komputeres analízis máris kimutatja, hogy amit a megfeszített Jézus lenyomataként tisztelnek a hívők, az voltaképp da Vinci önarckép-szobrának az optikai vetülete, s maga a lepel nem más, mint az olasz mester zseniális hamisítványa. Ez a hipotézis se nem hihetőbb, se nem hihetetlenebb, mint a bizonyítottan középkori (és nem Krisztus idejéből származó)  lepel keletkezését leíró hasonló magyarázatok, az arcvonások hasonlósága és/vagy különbözősége mindenesetre elgondolkodtató, még ha fel is merül, hogy a fejszoborból miként lett egészalakos testlenyomat:
Tovább

Magyar Digitális Képkönyvtár

Esküszöm, hogy nem beszéltem össze az Országos Széchényi Könyvtárral, mégis egyazon napon tettünk hasonló, bár közel sem azonos horderejű bejelentést. Én arra hívtam fel olvasóim figyelmét, hogy blogomból immáron elérhető a régi Ungvárt ábrázoló képeim száznál több darabból álló gyűjteménye, az OSZK igazgatója pedig bejelentette a Magyar Digitális Képkönyvtár indulását (részletek itt). A hír estefelé jelent meg, egy órávval később hiába próbáltam mintegy 40 percen keresztül megnyitni az oldalt, nem sikerült - gondolom: a nagy terhelés miatt. Ma reggel már több sikerrel játrtam, bár a 40 ezer dokumentumot tartalmazó rendszer most is eléggé lassú. Viszont kétség kívül igen hasznos és értékes archívum, ha még vannak is hiányosságai. (Egy apróság: főoldalának címe péládul nem jelenik meg a böngésző címsorában). Találomra rákerestem néhány dologra. Kedvenc Unicum-plakátomat nem leltem, ungvári fotót is alig, viszont a beregszászi állomásról és a régi zsinagógáról ezeket a szép képeslapokat találtam:
Tovább

A régi Ungvár

A képek nézettségéből ítélve úgy látom, még nem fedeztétek fel blogom legújabb szolgáltatását: néhány napja a jobb hasáb legalján látható ablakból indulva végignézhetitek a régi Ungvárt ábrázoló, száznál több darabból álló  képgyűjteményemet. A nyilakra kattintva haladhattok előre-hátra, magára a képre kattintva pedig megnézhetitek nagyban az Inda-fotó rendszerében (és persze ott is lehet aztán lépkedni).

Tovább

Ógörög hightech

A Nature folyóiratban most megjelent írás okán újra cikkeznek a lapok az úgynevezett Antikytherai mechanizmus rejtélyeit illetően (a szerkezet maradványait, többek között mintegy 30 bronz fogaskereket  és tárcsát, több mint száz évvel ezelőtt emelték ki a tengerfenékről egy hajó roncsai közül a görög Antikythera sziget partjainál). Az első analóg számítógépnek is nevezett, korának technológiai tudását messze-messze megelőző konstrukció az igen bonyolult csillagászati mérések és előrejelzés ellátása mellett állítólag az ókori olimpiák négyéves ciklusához igazodó naptárgép is volt. És az egészhez köze lehetett Arkhimédesznek. (Az ókori super hightech ketyerének egyébként saját honlapja is van.)
Tovább

Peremlét - I.

Az itt élő százötvenezres magyar lakosság hármas gravitáció vonzá- sában és taszításában él: a nemzeti létet reprezentáló Magyarország egyfajta virtuális haza szerepét játssza világképében; a szülőföldet jelentő Kárpátalja iránti ragaszkodás egyre inkább felemás jelleget ölt; Ukrajna pedig...
Tovább

A Verecke-ügy

Nem készült ilyen felmérés, de látatlanban meg lehet tippelni: ha egy magyar embert bárhol a világban megkérdeznek arról, mi jut eszébe legelőször Kárpátaljáról, akkor, talán a munkácsi várral vetélkedve, a Vereckei-hágó kapná a legjobb helyezést. Nem véletlenül: a Kárpátok gerincén itt átkelő honfoglaló magyarok emlékezete elég erősen él a nemzettudatban, épp ezért a hely is különleges jelentőséggel bír, nem pusztán egy földrajzi pont, hanem olyan történelmi, néha inkább mitikus-szakrális helyszín, amelyhez a nemzeti identitás közvetlenül kötődik. A „Verecke híres útján” a Kárpát-medencébe érkező és itt magának hazát foglaló nép képe – mint történelmi-nemzeti toposz – kiemelt jelentőségű volt a kollektív önazonosság kialakulásában, s megtartásában sem kisebb a szerepe.


Tovább

Kisebbségi magyar közösségek

Könyvújdonság. Kisebbségi magyar közösségek a 20. században. Szerkesztette Bárdi Nándor, Fedinec Csilla és Szarka László. Gondolat Kiadó – MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2008. Ára 4000 Ft.

Ismertetés:

A könyv az első világháború után kisebbségi helyzetbe került, s külön csoportként megszerveződött magyar közösségek 20. századi történetét foglalja össze, kitekintéssel az 1989. évi rendszerváltások óta végbement változásokra. A szerzők társadalom-, politika-, gazdaság- és művelődéstör- téneti szempontok szerint ismertetik meg az olvasót a kisebbségi magyar közösségek kilenc évtizedes fejlődésével. Vizsgálják a Magyaror- szággal, illetve a többségi nemzetekkel kialakult kapcsolataikat, politikai, jogi helyzetük változásait.

A felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági, illetve a drávaszögi, muravidéki és burgenlandi magyar közösségek – nagyságrendjüknek és lehetőségeiknek megfelelően, a migrációs és asszimilációs veszteségek ellenére – képesek voltak regionális társadalmi szerkezeteiket, kulturális, oktatási intézményeiket kiépíteni, kultúrájukat és identitásukat megtartani, fejleszteni. Külön fejezetek foglalkoznak a szomszéd országokban élő magyar anyanyelvű zsidók, cigányok és a csángó-magyarok, illetve a nyugat-európai és tengerentúli diaszpóra-magyarság múlt századi történetével.

A nemzeti, kisebbségi kérdések, változások a 20. századi Kelet-Közép-Európa valamennyi nemzetének, államának és magának a régiónak a történelmében végig rendkívül fontos szerepet játszottak. A 20. századi magyar kisebbségtörténet fő kérdéseit, tendenciáit és jelenségeit bemutató könyv a nemzeti, nemzetállami történelmekből rendre kimaradó kisebbségi közösségeket, etnikai, etnopolitikai folyamatokat igyekszik valóságos súlyuknak, szerepüknek megfelelően elhelyezni az elmúlt 90 év történeti folyamataiban. Hiszen a csehszlovákiai, ukrajnai, romániai, jugoszláviai és ausztriai magyarság közösségépítő törekvései, a szomszéd államokban és az államközi kapcsolatokban lezajlott kisebbségpolitikai konfliktusok nemcsak Magyarország és a magyar nemzet, hanem a szomszéd államok és nemzetek történelmének is elválaszthatatlan részét alkotják.

A politikatörténeti korszakhatárok szerint hat részre felosztott könyvből az olvasó képet kap a Magyarországgal szomszédos államok magyar közösségeinek kialakulásáról, ellentmondásokkal teli fejlődésükről. Az egyes fejezetek okfejtését forrásszemelvények, képek, térképek, táblázatok, illetve kronológiai és szakirodalmi adatok egészítik ki.



TARTALOM

Előszó

1. Impériumváltás és nemzetállamok 1918–1921

Szarka László: A történeti Magyarország felbomlása: katonai akciók, demarkációs vonalak

Szarka László: Magyarország és a magyar kisebbségek ügye a párizsi béketárgyalásokon: határkijelölés, népszavazás, kisebbségvédelem

Bárdi Nándor: A Romániához került erdélyi, bánsági, kelet-magyarországi magyarok (1918–1921)

Simon Attila: A Csehszlovákiához került felvidéki magyarok (1918–1921)

Fedinec Csilla: A Csehszlovákiához került Kárpátalja (1918–1921)

A. Sajti Enikő: A Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került magyarok (1918–1921)

Gerhard Baumgartner: A burgenlandi magyarság az első világháború végétől a soproni népszavazásig (1918–1921)

Bárdi Nándor: Magyarország és a magyar kisebbségek az 1918 utáni első években: a magyar külpolitika revíziós céljainak megfogalmazása, a kisebbségi kultúra és politika támogatása

Eiler Ferenc: A népszövetségi nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer működése az első években


2. A két világháború közti időszak 1921–1938

Szarka László: Nemzetállamok, kisebbségek az 1920-as években

Bárdi Nándor: A Magyarországgal szomszédos országok magyarságpolitikája a két világháború között

Eiler Ferenc: Kisebbségvédelem és revízió. A kisebbségi kérdés helye a magyar kormánypolitikában

Bárdi Nándor: A romániai magyar kisebbség a két világháború között

Simon Attila: A csehszlovákiai magyar kisebbség helyzete

Fedinec Csilla: A kárpátaljai fejlődés sajátosságai a két világháború között

A. Sajti Enikő: A jugoszláviai magyarok a két világháború között

Gerhard Baumgartner: Burgenland tartomány felállításától az Anschlussig (1922–1938)

Simon Attila – Kovács Attila: Gazdaság és nacionalizmus. Földreformok az utódállamokban

Filep Tamás Gusztáv: A kisebbségi magyar kultúra, művészet, művelődés, tudományosság intézményei és teljesítményei

Bárdi Nándor: Viták, tervek, javaslatok a kisebbségi kérdés kezeléséről

Szarka László: A magyar revíziós politika eredményei és dilemmái

Bárdi Nándor: A kisebbségi magyar társadalmak a két világháború között


3. A második világháború évei 1939–1944

Filep Tamás Gusztáv: A „visszatért” magyarok és nem magyarok beilleszkedése, jogi helyzetük és magatartásuk

L. Balogh Béni – Bárdi Nándor: A dél-erdélyi magyarság jogi és politikai helyzete a második bécsi döntést követően

Popély Árpád: A Szlovák Köztársaságban maradt magyar kisebbség helyzete és önszerveződése

Fedinec Csilla: A kárpátaljai autonómia kérdése

A. Sajti Enikő: A bánáti magyar kisebbség helyzete a második világháború éveiben

Gerhard Baumgartner: A burgenlandi magyar kisebbség a III. Birodalomban


4. A világháború végétől a kommunista hatalomátvételig 1944–1948

Szarka László: Magyarország és a magyar kisebbségek helyzete 1945-ben

Nagy Mihály Zoltán: Áldozatok, elhurcoltak, menekülők, jogfosztottak. A magyar kisebbségek veszteségei (1944–1948)

Olti Ágoston: A kisebbségi magyarok ügye a magyarországi béke-előkészítésben

Novák Csaba Zoltán: A romániai magyar kisebbség helyzete. Petru Groza politikájának magyar támogatása

Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kisebbség jogfosztása: deportálás, lakosságcsere és reszlovakizáció

A. Sajti Enikő: A jugoszláviai helyzet: bosszúakciók, lakosságcsere. Az engedékeny jugoszláv kisebbségpolitikai gyakorlat kezdete

Fedinec Csilla: A Csehszlovákiától a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalja magyar kisebbségének helyzete (1944–1946)

Gerhard Baumgartner: Az ausztriai magyarság a szovjet megszállás idején (1945–1955)


5. A kelet-közép-európai pártállamokban 1948–1989

Stefano Bottoni: Az ötvenes évek a kelet-közép-európai kommunista államokban. A pártállami nemzetiségi politika alakváltozatai

Bárdi Nándor – László Márton: A kollektivizálás és a falu átalakítása

Stefano Bottoni: A XX. pártkongresszus és az 1956. évi magyarországi forradalom hatása a szomszéd országok kisebbségi politikájára

Stefano Bottoni: A romániai modell sajátosságai: a Magyar Autonóm Tartomány. A Ceauşescu-féle modell, a román államnacionalizmus

Hornyák Árpád: A jugoszláviai különút kisebbség politikai következményei. Magyarok a horvát, szerb és szlovén tagköztársaságban.

A vajdasági autonómia és a magyarok 1945–1989

Gerhard Baumgartner: Az ausztriai magyar népcsoport az államszerződéstől a keleti blokk összeomlásáig (1955–1989)

Popély Árpád: A csehszlovák kisebbségpolitika, a magyar közösség újjászerveződése. A Csemadok szerepvállalása. Az 1968–69-es reformfolyamat és a Husák-korszak

Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyar életviszonyok a Szovjetunióban. Politika és irodalom

Novák Csaba Zoltán: A Brezsnyev-doktrína és a szovjet nemzetiségpolitikai fordulat kelet-közép-európai következményei

Bárdi Nándor – Papp Richárd: A kisebbségi magyar egyházak

Fedinec Csilla: A kisebbségi magyar oktatásügy helyzete Közép-Európában (1944–1989)

Filep Tamás Gusztáv: A kisebbségi magyar kulturális és művészeti élet intézményei

Bárdi Nándor: Magyarország és a határon túli magyarok (1948–1989)

Tátrai Patrik: A magyar kisebbségek demográfi ai fejlődésének fő vonalai a kommunizmus évtizedeiben


6. A rendszerváltástól napjainkig 1989–2007

Vizi Balázs: A kisebbségi jogok újraszabályozása a nemzetközi jogalkotásban és politikában

Szarka László: Útkeresés, önszerveződés a rendszerváltás éveiben (1989–1991)

Bárdi Nándor: A romániai magyar kisebbség helyzetének változásai, társadalmi, kulturális önszerveződésének eredményei

Hamberger Judit: A magyar kisebbség jogi-politikai helyzete Szlovákiában 1989 novembere után

Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyar kisebbség helyzetének változásai Ukrajnában

Vékás János: Kelet és Nyugat között: magyarok Szerbiában 1991 után

Vékás János: A befejezetlen nemzetállam: magyarok Horvátországban 1991 után

Vékás János: Együtt Európában: magyarok Szlovéniában 1991 után

Gerhard Baumgartner: Magyarok Ausztriában a rendszerváltástól napjainkig (1989–2005)

Bárdi Nándor: A budapesti kormányzatok magyarságpolitikája 1989 után

Gyurgyík László: A kisebbségi magyar közösségek népesedési folyamatai 1989 után

Papp Z. Attila: A kisebbségi oktatás politikai, jogi, társadalmi keretei

Bárdi Nándor – Fedinec Csilla – Papp Z. Attila: A magyar kultúra és tudomány a kisebbségi magyar közösségekben a 20. század végén

Nádor Orsolya: A magyar mint kisebbségi anyanyelv. Nyelvi jogok és nyelvhasználat

Bányai Viktória: A Kárpát-medence magyar nyelvű zsidósága

Bányai Viktória: Magyar ajkú zsidó közösségek a világban

Ilyés Zoltán: A moldvai csángók

Szuhay Péter: Magyar nyelvű cigányok a Kárpát-medencében

Kovács Ilona: Magyar szórványközösségek a Kárpát-medencén kívül


Válogatott bibliográfia

Statisztikai táblázatok

Térképek


Könyvbemutató a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon: 2008. április 25. péntek, 11.00 – 11.30, Millenáris (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.), Kner Imre Terem

 

Télikert-építés, gyártás és medencefedés

A vereckei honfoglalási emlékmű

} A téma később készült kronologikus összefoglalója: Honfoglalási emlékmű, Verecke {
 
Turulos elődjét még a millennium évében (1896) állították az akkori országhatáron, amely Trianon után a csehszlovák érát még átvészelte. Véglegesen a szovjet hatóságok távolították el a második világháború után. Aztán nem sokkal a rendszerváltás után felvetődött egy új emlékjel felállításának a lehetősége. Sok huzavona és különféle botrányok miatt ez a terv meghiúsult, az emlékmű torzóban maradt: ekként azonban igen sokan látogatták, koszorúzták, mígnem a közelmúltban az elaltatott ügy új fordulatot vett azzal, hogy Magyarország és Ukrajna elnöke kárpátaljai találkozóján megállapodott felavatásáról. Matl Péter munkácsi művész tervei alapján az emlékmű elkészült, de a felavatás ezúttal is (egyelőre) elmaradt. Ám az emlékmű áll: látogatják, koszorúzzák. Nagyobb méretben alább látható a Vereckei-hágó honfoglalási emlékjele a még el nem bontott belső állványzattal:
Tovább

Digitalizált okiratok

Újabb kis lépés a digitális világarchívum kiépülése felé:  "Az 1526 előtti időkből származó összesen 996 dokumentumot ezentúl bárki megtekintheti a Középkori oklevelek a Heves Megyei Levéltárban című DVD segítségével" - mondja az illetékes levéltárigazgató. "...rendkívüli értékük miatt eddig csak igen indokolt esetben vehették kézbe a kutatók az 500-800 éves dokumentumokat, amelyeket tűzbiztos szekrényekben őriznek. Ezentúl viszont bárki "búvárkodhat" az anyagban; a kutatást a DVD-n nagyított képek segítik, 65 okirat esetében pedig a latin szövegek magyar fordítása és a csonka szövegrészek megfejtése is olvasható a lemezen.". Továbbá pedig: "a tervek szerint a jövőben az ország valamennyi levéltárában digitalizálják a Kárpát-medence teljes középkori iratanyagát, ami nagyban megkönnyíti a kutatómunkát. ... Amennyiben a teljes hazai anyagot digitalizálják, a levéltárosok egy kattintással, utazgatás nélkül hozzájuthatnak az értékes anyaghoz."
Tovább
Posztumusz író virtuális manzárdőr gyanánt tekinget a világba. Balla D. Károly közéleti és kulturális blogja. Bázis blog, komplex blog. BDK piréz - Ungvár - Kárpátalja - Ukrajna. Kult, irodalom, közélet, politika, internet, web, manzárd, virtuálé, személyes UngParty jegyzetek - Kozmopatrióta és lokálpolita. Egy liberális értelmiségi Kárpátalján. Hogyan: Google első Linképítés - kereső barát honlapoptimalizálás | SEO-net szakértő: Keresőmarketing szakember - honlap keresőoptimalizálás | Weboldalak Google-szempontú organikus keresőoptimalizálása egyéni módszerekkel. Kreatív szövegírás, keresőbarát weblap készítés. 2017-es Seo-projektum: Laptop szerviz Budapest. Magyar Arvisura Honlapok: laptop alkatrész marketing - mobil PC kijelző szerviz, laptop töltő - télikert és kávégép optimalizálás kreatív szövegírás, pr cikk elhelyezés - szamizdat webszöveg írás google keresőmarketing szakértő - honlap optimalizálás és linkéépítés - seo-net-marketing