(2002. nov. 11.) Belekukkantottam tegnap a Kárpátalja c. lap online-kiadásába (nov. 8-i szám). Egyebek mellett beszámoló olvasható benne a beregszászi Illyés-megemlékezésről. Természetes dolog, hogy egy centenáriumi ünnepségen felső fokú méltató szavaknak kell elhangoznia, de nem gondolom túl szerencsésnek, ha a legnagyobb kárpátaljai magyarságszervezet első embere a Nyugatot kárhoztatja amiatt, hogy Illyés nem kapott Nobel-díjat. Maga a megfogalmazás is eléggé furcsa: „Sajnálatos, hogy amikor döntés született arról, melyik magyar író kapjon irodalmi Nobel-díjat, nem rá esett a választás.” Ez a felvetés így teljesen hamis, hiszen azt sugallja, mintha Illyés most Kertész ellen lett volna versenyben. (Amikor Illyés neve felmerült, akkor viszont egyik magyar sem kapott...). Hasonlóan fals ez a gondolat is: „Járt volna neki, járt volna a magyaroknak, hogy ezt a teljesítményt ismerje el a Nyugat.”-- egyben összehasonlítási lehetőség: változatlanul vagy szerkesztve benne van-e ez a részlet az időszakot felölelő naplókönyvemben.
