balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2020: infra ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Balla D. Károly írói oldal

 

Kárpáty VIP PR cikkek

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Infrafűtés - napenergia - seo pr cikk

 

PR-cikk: tartalommarketing

 

Linképítő Google-Seo

 

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, SEO BP

 

Honlap seo optimalizálás


bdk blog bázis | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA

Bolygók távol s közel

2007. február 05. - BDK
Közeli és nagyon távoli bolygókkal foglalkozó két csillagászati érdekességről is olvastam ma, és mivel mindkettő egy most először alkalmazott megfigyelésről számol be, indokoltnak gondoltam, hogy összekapcsoljam.

A Csillagászat.hu egy exobolygó-megfigyelésről számol be. Jó alkalom arra, hogy elmondjam, mit is jelent ez a kifejezés, és miért van különleges jelentősége az ezirányú kutatásoknak.

Ezen a néven a Naprendszerünkön kívüli, azaz nem a Nap, hanem más, távoli csillag körül keringő bolygókat nevezzük. Kutatásuk története elég sajátos: hiába sejtették a létezésüket évszázadokon keresztül nemcsak a fantaszták, hanem a komoly tudósok is, bizonyítékkal igen sokáig nem tudott szolgálni az űrkutatás. Holott ez egyik sarkalatos pontja volt nemcsak az elméleti csillagászatnak, hanem általában a tudományos gondolkozásnak: ha az exobolygók léteznek, akkor a Naprendszer és a Föld nem kivételes képződmény, ha viszont kiderülne, hogy a kozmosz számtalan fénylő objektuma közül egyik sem rendelkezik bolygóval, az páratlan egyedülállóságunk, kiválasztottságunk mellett lett volna érv. (Emlékezzünk: a vallási elképzelésekkel összhangban álló geocentrikus világkép abban a pillanatban dőlt meg, amikor Galilei távcsövét a Jupiterre emelte és megpillantotta annak 4 holdját, az első olyan vizuálisan észlelt objektumokat, amelyek nyilvánvalóan nem a mindenség középpontjának gondolt Föld körül keringtek.)

Nos, hasonló volt a helyzet az exobolygókkal: hiába mondatta akár a józan ész, akár a tudományosan megalapozott valószínűségszámítás, hogy az Univerzum ezer és ezer milliárdnyi csillaga között feltétlenül kell lennie olyanoknak, még ám óriási számban, amelyek a mi Napunkéhoz hasonló bolygórendszerrel rendelkeznek, ha ezek közül nagyon sokáig egyetlen egyet sem sikerült megfigyelni. Ami persze nem a hiányukat bizonyította, csupán azt, hogy a fényévekben mérhető óriási távolságokhoz képest a bolygók igencsak parányiak, ráadásul saját fénnyel sem rendelkeznek, központi égitestük (napjuk) sugárzása teljesen "elnyomja" őket.

Csupán bő tíz évvel ezelőtt sikerült ez első exobolygókat feldezni - de ezeket is csak közvetett módon. Azaz magát a planétát továbbra sem volt lehetséges észlelni, csupán a csillagjára gyakorolt (pl. gravitációs) hatásából lehetett létezésére következtetéseket levonni.

Az első közvetlen észlelésre 2005-ig kellett várni, ebben az évben több (korábban más módszerrel már felfedezett) exobolygó saját fényével is hírt adott magáról. Ebből az évből származik az első fényképfelvétel is, ezeket 2006-ban újabbak követték.

Mára kb. 200 exobolygóról tudunk. Az említett beszámoló szerint pedig most először fordult elő, hogy egy gravitációs hatása alapján felfedezett exobolygónak a csillagja előtti elvonulását megfigyelhették, és ebből pontos adatokat nyerhettek az objektumról és atmoszférájáról. (Részletek)

A távoli bolygórendszerek megfigyelése választ adhat a sajátunk kialalakulásának, fejlődésének számos kérdésére és közelebb hozhat bennünket a laikusokat is folyamatosan izgalomban tartó probléma megoldásához: vajon kialakulhat-e élet a messzi világokban.

A másik cikk visszahoz közvetlen kozmikus környezetünkbe, a Naprendszerbe. Az Űrvilág.hu egy szintén különleges esetről tudósít: a Mars körüli pályára telepített szonda nem csupán a célobjektumról, azaz s Mars felszínéről, hanem - mintegy mellékesen űrtávcsővé előléptetve - a Jupiterről is készített igen jó felbontású és színgazdag felvételeket.


 
______________
legutóbb a témában: A Jupiter kisebbik szeme


LINKFELHŐ oldalammal esélyem  van arra, hogy helyezést érjek el a most folyó linkfelhő-versenyben. Aki segíteni tud és akar abban, hogy pozíciómat megtartsam vagy javítsam, kérem, weboldalára, blogjába tegye ki favorit-oldalam linkjét: http://ungparty.net/linkfelho/ - linkfelhő szóra kötve. A kód a sablonban így fest (egérrel kimásolható):
<a href="http://ungparty.net/linkfelho/">linkfelhő</a>
Előre is köszönöm!

A bejegyzés trackback címe:

https://bdk.blog.hu/api/trackback/id/tr2833748

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nagya 2007.02.06. 23:18:28

Apropo, bolygo... Nezted a Google Eart-oh. Ungvart egy benga nagy felho takarja, ugy, ahogy van...
süti beállítások módosítása