balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2020: infra ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Balla D. Károly írói oldal

 

Kárpáty Vipera News

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Infrafűtés - napenergia - seo pr cikk

 

PR-cikk: tartalommarketing

 

Linképítő Google-Seo

 

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, Google

 

Kárpátalja blog (+seo)


bdk blog bázis | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA

Bolygók távol s közel

2007. február 05. - BDK
Közeli és nagyon távoli bolygókkal foglalkozó két csillagászati érdekességről is olvastam ma, és mivel mindkettő egy most először alkalmazott megfigyelésről számol be, indokoltnak gondoltam, hogy összekapcsoljam.

A Csillagászat.hu egy exobolygó-megfigyelésről számol be. Jó alkalom arra, hogy elmondjam, mit is jelent ez a kifejezés, és miért van különleges jelentősége az ezirányú kutatásoknak.

Ezen a néven a Naprendszerünkön kívüli, azaz nem a Nap, hanem más, távoli csillag körül keringő bolygókat nevezzük. Kutatásuk története elég sajátos: hiába sejtették a létezésüket évszázadokon keresztül nemcsak a fantaszták, hanem a komoly tudósok is, bizonyítékkal igen sokáig nem tudott szolgálni az űrkutatás. Holott ez egyik sarkalatos pontja volt nemcsak az elméleti csillagászatnak, hanem általában a tudományos gondolkozásnak: ha az exobolygók léteznek, akkor a Naprendszer és a Föld nem kivételes képződmény, ha viszont kiderülne, hogy a kozmosz számtalan fénylő objektuma közül egyik sem rendelkezik bolygóval, az páratlan egyedülállóságunk, kiválasztottságunk mellett lett volna érv. (Emlékezzünk: a vallási elképzelésekkel összhangban álló geocentrikus világkép abban a pillanatban dőlt meg, amikor Galilei távcsövét a Jupiterre emelte és megpillantotta annak 4 holdját, az első olyan vizuálisan észlelt objektumokat, amelyek nyilvánvalóan nem a mindenség középpontjának gondolt Föld körül keringtek.)

Nos, hasonló volt a helyzet az exobolygókkal: hiába mondatta akár a józan ész, akár a tudományosan megalapozott valószínűségszámítás, hogy az Univerzum ezer és ezer milliárdnyi csillaga között feltétlenül kell lennie olyanoknak, még ám óriási számban, amelyek a mi Napunkéhoz hasonló bolygórendszerrel rendelkeznek, ha ezek közül nagyon sokáig egyetlen egyet sem sikerült megfigyelni. Ami persze nem a hiányukat bizonyította, csupán azt, hogy a fényévekben mérhető óriási távolságokhoz képest a bolygók igencsak parányiak, ráadásul saját fénnyel sem rendelkeznek, központi égitestük (napjuk) sugárzása teljesen "elnyomja" őket.

Csupán bő tíz évvel ezelőtt sikerült ez első exobolygókat feldezni - de ezeket is csak közvetett módon. Azaz magát a planétát továbbra sem volt lehetséges észlelni, csupán a csillagjára gyakorolt (pl. gravitációs) hatásából lehetett létezésére következtetéseket levonni.

Az első közvetlen észlelésre 2005-ig kellett várni, ebben az évben több (korábban más módszerrel már felfedezett) exobolygó saját fényével is hírt adott magáról. Ebből az évből származik az első fényképfelvétel is, ezeket 2006-ban újabbak követték.

Mára kb. 200 exobolygóról tudunk. Az említett beszámoló szerint pedig most először fordult elő, hogy egy gravitációs hatása alapján felfedezett exobolygónak a csillagja előtti elvonulását megfigyelhették, és ebből pontos adatokat nyerhettek az objektumról és atmoszférájáról. (Részletek)

A távoli bolygórendszerek megfigyelése választ adhat a sajátunk kialalakulásának, fejlődésének számos kérdésére és közelebb hozhat bennünket a laikusokat is folyamatosan izgalomban tartó probléma megoldásához: vajon kialakulhat-e élet a messzi világokban.

A másik cikk visszahoz közvetlen kozmikus környezetünkbe, a Naprendszerbe. Az Űrvilág.hu egy szintén különleges esetről tudósít: a Mars körüli pályára telepített szonda nem csupán a célobjektumról, azaz s Mars felszínéről, hanem - mintegy mellékesen űrtávcsővé előléptetve - a Jupiterről is készített igen jó felbontású és színgazdag felvételeket.


 
______________
legutóbb a témában: A Jupiter kisebbik szeme


LINKFELHŐ oldalammal esélyem  van arra, hogy helyezést érjek el a most folyó linkfelhő-versenyben. Aki segíteni tud és akar abban, hogy pozíciómat megtartsam vagy javítsam, kérem, weboldalára, blogjába tegye ki favorit-oldalam linkjét: http://ungparty.net/linkfelho/ - linkfelhő szóra kötve. A kód a sablonban így fest (egérrel kimásolható):
<a href="http://ungparty.net/linkfelho/">linkfelhő</a>
Előre is köszönöm!

A bejegyzés trackback címe:

https://bdk.blog.hu/api/trackback/id/tr6633748

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nagya 2007.02.06. 23:18:28

Apropo, bolygo... Nezted a Google Eart-oh. Ungvart egy benga nagy felho takarja, ugy, ahogy van...
süti beállítások módosítása