balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2020: infra ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Balla D. Károly írói oldal

 

Kárpáty VIP PR cikkek

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Infrafűtés - napenergia - seo pr cikk

 

PR-cikk: tartalommarketing

 

Linképítő Google-Seo

 

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, SEO BP

 

Honlap seo optimalizálás


bdk blog bázis | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA

Copyright, intertext

2007. február 09. - BDK
laptop copyrightLassan egy hónapja szaporodnak a bejegyzések a Litera topikjában, amely arra hivatott, hogy összegyűjtse a más íróktól származó azon szövegeket, gyakran teljes novellákat, verseket, amelyeket Esterházy Péter (a forrás megjelölése nélkül) átemelt saját könyvébe, a Harmonia Caelestisbe.


Eközben a fórumozók alaposan megvitatják az effajta átvételek etikai vonatkozásait, az eredeti szerzők és a montírozó, újraértelmező szerző jogainak a kérdését.

Jövőnéző blogjában meg arról olvashattunk, hogy számítógépes programok - Budapest Laptop - már élvezhető minőségen tudnak prózaműveket előállítani, s aligha kétséges, hogy amint a sakkprogramok is elérték a világbajnokok szintjét, így előreláthatólag az irodalmi szoftverek is képesek lesznek nemcsak bestsellereket, hanem remekműveket is írni.

Mindez felveti a szerzői jogok értelmezésének, újraértelmezésének a kérdését.

A gépileg előállított irodalmi szöveg esetében ugyanis nemigen lehet eldönteni, kicsoda a szerzője, hiszen az algoritmus megalkotója vagy fejlesztője ugyanúgy igényt tarthat erre címre, mint a program kreatív alkalmazója, aki saját ízlése szerint állítja be az opciókat, viszi be a változókat (pl. neveket, helyszíneket) s hívja le a soha többé ugyanígy meg nem ismétlődő szövegverziót. Amelyen akár még tovább dolgozhat, igazíthat. Lehet-e majd ellenőrizni, hogy egy megjelent könyv létrehozásában mennyi volt a privát elmemunka és mennyi a legyártatott elem?

Ez kétség kívül már a poszt-copyrigt korszak árnyékát (vagy fényét?) vetíti előre.

Ezzel a még csak most jelentkező problémával szemben az írói kölcsönzés, az allúzió, az újrahasznosítás, a montázs, az újraszerkesztés vagy átírás egyáltalán nem újkeletű dolog az irodalomban, évezredes hagyományai vannak pl. a vándormotívumok átvételének, ám az intertextualitás kétség kívül az elmúlt évtizedekben, a posztmodern előretörésével lépett elő központi problémává.

Hol vannak tehát a plágium határai? Érdemes-e átemelt, "ellopott" mondatok után kutatnunk?

A Google (első oldal!) fejlesztői szerint bizonyosan, különben nem hozták volna létre a Google Book projectet, amelyről a Metazin mai cikke számol be, számos érdekes példát említve.

A bejegyzés trackback címe:

https://bdk.blog.hu/api/trackback/id/tr3335127

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2007.02.09. 10:48:00

Ez a kérdés a hangminták révén a zenében már tizenéve aktuális

de válasz ott sincs

Ja 2007.02.09. 12:03:57

Tudományos cikkek esetében bevett szokás, hogy a szerző a copyright jogát átruházza a kiadóra. Nem teheti ki az internetre a cikkét, ahol bárki letöltheti, mert ezt a jogot odajaándékozta a kiadónak. Máshol nem publikálhatja cikkének egyettelen részét sem, sőt még konferenciákon sem mutathatja be publikált diagramjait, Elég sok fejfájást okozhat a cikk végleges elektronikus verziójának a megszerzése is, mivel ez csak akkor jár a szerzőnek ha olyan könytárhoz van hozzáférése amely előfizetett az adott adatbázisra.

A gépileg előállított szöveg esetében a program vételi szerződésében van rögzítve, hogy kinek mihez van joga. Akinek nem tetszik ne vegye meg a progit.

zgalant 2007.02.09. 14:43:45

a copyrigth-jog történetileg nagyon is változó - Sjhakespeare idején pl. még a nyomdászoknál volt (nem a szerzőknél, ezért is Copy Right, a másolás joga)
én személy szerint hosszú távon abban bízom, hogy egy, a mostaninál megengedőbb modell terjed el (ami persze nyilván nem lenne jó a nagy tartalomtulajdonosoknak. De miattuk he az én fejem fájjon:-)

zgalant 2007.02.09. 14:48:34

Megnéztem a litera topic-ját (amit eddig nem ismertem), és nagyon érdekes és tanulságos - szerintem mindenkinek, akit érdekel a téma

BéDéKá posztumusz linkfelhő · http://ukrajna.net/linkfelho/ 2007.02.09. 15:06:58

Nekem többszörösen ambivalens a hozzáállásom. Szerzőként, íróként egyfelől minden egyes mondatamra féltékeny vagyok, nem utolsó sorban azért is, mert nagyjából publikációim honorjából élek, másfelől meg persze azt szeretném, ha terjednének, népszerűsődnének, a köztudatba átmennének az írásaim.

Felhasználóként viszont az lenne az érdekem, hogy minden létrehozott érték azonnal váljon közkinccsé, és pl. JA vagy Örkény műveit ne lehessen letiltatni a MEK-ből.

Kreátorként pedig valami olyasmit vallok, mint az avantgarde nagy alakja, Ben Vautier, aki szerint minden az ő művének minősül, amit kézjegyével ellátott.

nagya 2007.02.09. 15:11:11

Ja, azert ez nem egeszen igy van. A szerzok a jogokrol lemondanak, azok a kiadot illetik, de az internetre (bizonyos hercehurca utan) kitehetik a cikekiket, konferenciakon termeszetesen beszelhetnek rola es meg is mutathatjak, amit muveltek.
A sajat cikked utan kulonlenyomatokat kapsz, ha kersz, akkor is, ha nem vagy elofozetoje az adott lapnak. Pdf-ben meg barmikor hozzaferhetsz.
Ne dramatizaljunk, azert, mindenhez hozza lehet ferni, ami szamit. Bebaszna, ha nem.

Ja 2007.02.12. 09:38:49

Valóban változtak a dolgok, még az Elseviernél is, ahhol a copyright szempotjából köztudottan nagyon rossz volt a helyzet. Az Elseviernél 2004-ben könyítettek és most írásos kérelem utóan "autómatikusan" engedélyezik, hogy a szerző kitegye a homepage-re a cikkeit. Kösz, hogy felhívtad rá a figyelmemet.

Az is igaz, hogy a konferencián beszélhetsz az eredményekről,de a proccedingsbe már nem kerülhetnek be a publikált anyagok, vagyis itt is lehet írásban kérelmezni, de nem biztos, hogy megengedig.

Mire gondoltál akkor, amikor azt írtad, hogy bármikor hozzáférhetek a pdf-hez? Vannak szolgáltatások, és ha fizetek akkor hozzáférhetek. De én elvből nem akarok fizetni azért amit én csináltam. És beszkennelni sem akarom, az eredeti kell. Ha nincs licensze a könyvtáramnak akkor az elektronikus verziót csak személyes kapcsolatok révén tudom, megszerezni. Vagy tudsz valami tuti módszert?
süti beállítások módosítása