balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2020: infra ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Balla D. Károly írói oldal

 

Kárpáty Vipera News

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Infrafűtés - napenergia - seo pr cikk

 

PR-cikk: tartalommarketing

 

Linképítő Google-Seo

 

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, Google

 

Kárpátalja blog (+seo)


bdk blog bázis | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA

Napló, 2007. ápr. 8.

2007. április 08. - BDK
Rövid szakmai látogatást tettem a városközpontban. Három és fél éve nem voltam a Korzón, a Passzázsban, az Ung-parti sétányon, a Színház téren, gondoltam, ideje lenne szétnézni. Csönge 2 éve szorgalmazza, de bennem nehezen ért meg a szándék. A pesti Körúton azóta vagy hatszor megfordultam, legalább kétszer kávéztam Pécs belvárosában, élveztem a napsütést Hévíz központjában - de Ungvárból bőven kielégített az, amennyit a kocsiból láttam.

Most azonban több dolog is motivált. Gondoltam, csak nem illik Az Ung Ungvárnál címmel tartanom előadást anélkül, hogy előtte a gyalogjáró hídról le ne pillantanék a folyóra, csak nem beszélhetek szülővárosomról úgy, hogy több mint három éve nem jártam a centrumában. A másik késztetés: borbélynál akartam nyiratkozni (hosszabb ideje Éva nyír). A harmadik: megérett bennem a vágy, hogy kiüljek egy napernyő alá kávézni Csöngével és Évával a tavaszi napsütésben.

Nos, felkerekedtünk.

Éva nem sok jót ígért: kocsival nagyon nehéz a központ közelében leparkolni, kerekesszékkel közlekedni pedig, látta előre, még problémásabb: jó magasak a járdaszegélyek, a burkolat egyenetlen. (Hogy autó nélkül megközelítsük, az szóba sem jöhet: a Vár utca macskaköves, ráadásul gödrös is, nincs az a tolókocsi, amely átvergődne rajta).

Éva aggodalmai sorra beigazolódtak. A közlekedési viszonyok és parkolási lehetőségek (meg szokások) valóban botrányosak. Még a rendezettnek látszó sétáló utcákon (Korzó, Ung-part) is nehéz gördülni a székkel, göcsörtös, hepehupás a burkolat. Egyik utcáról átjutni a másikra meg szinte lehetetlen: mindent elállnak a  parkoló kocsik. Maga a központ teljesen kaotikus, kerülgetni kell az utca középen teret foglaló árusokat, keresztbe álló áruszállító kocsikat. És nemcsak a járdaszegélyek magasak, hanem a fordrászüzletek bejárati lépcsői is. Ami ennél is rosszabb tapasztalat: az emberek közömbössége, rosszindulata. Egy taxis arra a kérésünkre, hogy állna 10 centivel odább, mert nem férek el a székemmel a kocsija és a mögötte álló között (hogy valahol átmehessünk a túloldalra, a zebrát ugyanis egy építkezés miatt nem lehetett megközelíteni), szabályosan leüvöltötte a fejünket... Az első fodrászüzletben, ahová a lányok felkínlódták a guruló trónusomat, egyszerűen levegőnek néztek minket... A másodikban ugyan megnyirtak, de profi munkának nehéz lenne neveznem a teljesítményt (maradok Évánál kliensnek!).

No, azért mégis sikerült nagyobb baj nélkül venni az akadályokat, nyiratkozás után mindent megnéztem, amit akartam, azt is amit nem: a Passzázs szabad falfelülete végigakasztgatva ordenáré giccsekkel, vevőre váró mázolmányokkal.

A nem túl kellemes tapasztalatok után a közös utcai kávézásról könnyen beláttam, hogy csak rosszabb lehet, mint egy itthoni. "Mit gondolsz, én miért rohanok azonnal haza naponta a városból? Azt hiszed, egyáltalán kijönnék ide, ha nem lenne muszáj" - mondta Éva.

Igazat kellett adnom neki. Ha őszinte akarok lenni: semmi vonzót nem találtam szülővárosom legfrekventáltabb utcáiban. Minden tekintetben nagy az összevisszaság, rendezetlenség, valahogy gazdátlan és keletiesen káoszos az egész. A felújított épületek, üzletek nagyrészt ízléstelenek (vagyis inkább nem az én ízlésemnek valók), a puccos portálok fölött hulló vakolatú homlokzatok, még a legbelsőbb belvárosban is éktelenkednek romos, koszos kapualjak, elhanyagolt épületek. Az utcák hepehupásak, gödrösek, az emberek barátságtalanok. Szemétből pedig bőven akad mindenhol.

Akárhogy is nézem: ebben a városban a saját manzárdunk az egyetlen hely, ahol igazán jól érezzük magunkat. A következő három évben megint nagyszerűen megleszek Ungvár belvárosa nélkül.

*

Elkezdtem a komolyabb készülődést említett előadásomra. Naponta viszek fel újabb vázlatpontokat az Az Ung Ungvárnál oldalra, ahol néhány napja kérdéseket lehet(ne) feltenni nekem, de egyelőre nem alakult ki semmiféle kérdezz-felelek. Nem erőltetem. Mostanában megelégszem azzal, hogy egy-egy ötlettel megadom a lehetőséget erra-arra, de nem szegi kedvem, ha be sem indul vagy elakad a dolog. Pang a Blogarléc (pedig a tucatnyi igazolt szerző, ha mindenki csak heti egy anyagot tenne fel, vígan "eltartaná" - de ha nem, hát nem). Félek, elakadt a közöségi novellaírás projektuma is.

A szerzői estemre való készülődés tegnap és ma leginkább abból állt, hogy színes papírra kinyomtattam és egyesével névjegy-méretre vágtam (Tóték dobozoló szorgalmával) vagy 200 C-dulámat. Ahogy pécsi előadásom mutatta, a közönség jól fogadja, ha a terembe érkezve minden széken egy-egy papírlapot, és azon egy aforizmát talál (ott a leleményesebbje az üres székekről is begyűjtötte a gazdátlanul maradtakat). Most nagyobb szerepet szánok a színes lapocskáknak - de ez hadd derüljön ki a helyszínen.

A bejegyzés trackback címe:

https://bdk.blog.hu/api/trackback/id/tr7456114

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

évi 2007.04.09. 00:05:06

Elképzeltem Ungvárt az elbeszélésed alapján.Sajnos az a tapasztalatom,ahol minden szép és rendezett,ott az emberek is jobb kedvüek és ez valahogy fordítva is igaz...
Itt a Rajna melletii kis városban hatalmas építkezés folyik a polgárok pénzéböl -megjegyzem nem keveset kell fizetniük-mégis lelkesek,mindenki mesél és ábrandozik,milyen szépek lesznek...pedig sztem most is nagyon szépek:)
Na ja....mondja a német.

BDK · http://ungparty.net/ 2007.04.09. 09:28:13

Akkor te most már "el vagy utazva"?

Ungvár... Hát bizony, azt hiszem, ebben a városban mindig is az az egy volt az igazán szép, hogy benne voltam fiatal...

Persze azért vannak hangulatos helyek, szép utcák, csak valahogy mindenre ráüti a bélyegét a rendezetlenség, gazdátlanság. Az, hogy sem a város vezetői, sem a lakosai nem törődnek vele.

Mi gyönyőrű helyen lakunk, de az utcánk elején áll két szemetes konténer, és annak 100 négyzetméteres környékén rendszeresen térdig ér a szemét, kóbor kutyák tucatjai hordják szét a konténer MELLÉ dobott, vagy abból a guberálók által kiszedett és vissza nem rakott szemetett, a szél széthordja az utca hosszában. Ehhez képest hiába van ott az utca végében az évszázados vár.

Nola 2007.04.10. 21:45:37

Igen, Évi most Németországban van. Onnan írt.

wu2 2007.04.11. 18:17:42

Nézz be a Sik-Sok fordászütletbe a Delfinben. Ott rendesen megnyírnak, igaz ott egy emeletet kell megmászni. A tetőteraszon meg a kávé is jó. De plusz még egy lépcső...

évi 2007.04.11. 21:53:49

ùgy el vagyok utazva,hogy csak na!:)
A várról jut eszembe, tegnap egész nap Heidelbergben mászkáltunk.Na, asszem ebben a városban szívesen élnék.Valami olyan elementáris erö árad minden szegletéböl,hogy szinte szédítö...

Szemét errefelé nincs az utcákon, de egy felháborodott cikk jelent meg minap a helyi újságban, miszerint vandálkodnak és szemetelnek a Rajna parton.Nosza, elindultunk szemetet keresni, 4 km-es körzetben találtunk egy egész börfocit, ami lukas volt.Elhívnám öket hozzánk,többet nem méltatlankodnának...
süti beállítások módosítása