balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2020: infra ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Balla D. Károly írói oldal

 

Kárpáty VIP PR cikkek

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Infrafűtés - napenergia - seo pr cikk

 

PR-cikk: tartalommarketing

 

Linképítő Google-Seo

 

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, SEO BP

 

Honlap seo optimalizálás


bdk blog bázis | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA

A két szék és ami közötte van

2007. szeptember 08. - BDK
A kárpátaljai magyarságnak nincs egységes politikai stratégiája. Ellenkezőleg: egymásnak feszülő két politikai erő állítja magáról, hogy az itt élő magyar közösség érdekeit képviseli, mivel azonban ezt egymás ellenében teszik, így sokkal inkább önérdekeik kerülnek előtérbe, s ezeket akkor is érvényesítik, ha az összhatás inkább káros, mint hasznos a magyar kisebbség egészére nézve.

Tévedés volt például azt hinni, hogy a két erő okult a 2006-os ukrán parlamenti és helyhatósági választások tanulságaiból. Akkor a belső megosztottság miatt nem került magyar képviselő az országos törvényhozásba, és helyi szinten is jóval azalatt szerepeltek, mintsem a magyarság lélekszáma ezt indokolttá tenné. A szavazásra jogosult kárpátaljai magyaroknak csupán a kisebbik fele szavazott a két magyar párt valamelyikére, a nagyobbik fele vagy ukrán pártra voksolt, vagy távolmaradt a választástól. Ez beszédes bizonyítéka a kárpátaljai magyar kisebbségpolitika krízisének. Túllépni azzal lehetett volna a válságon, ha az idei, szeptember 30-án esedékes, előre hozott parlamenti választások közeledtével a szemben álló két magyar tömörülés – a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség – valamilyen megegyezésre jutott volna. De nem.

Az ukrajnai választási törvény szerint mandátumot csak a pártlistán szereplők szerezhetnek (azaz egyéni indulás nincs), a parlamenti küszöb pedig 3 %. A kárpátaljai magyarságnak az Ukrajna összlakosságában kitett hányadát ismerve világos, hogy nemcsak két külön induló pártnak, de még az összefogásból születő magyar tömbnek sincs reális esélye arra, hogy jelölteket juttasson a Legfelsőbb Tanácsba. Magyar képviselő csak úgy juthat be, ha valamely nagy ukrán párt befutó helyre felveszi listájára. Ezt a gesztust pedig nyilvánvalóan csak akkor gyakorolják az ukrán nagypolitika részvevői, ha ez megfelelő számú szavazatot hoz számukra, vagyis ha a magyar jelölt garantálni tudja, hogy a kárpátaljai magyarok mögé állnak és erre pártra szavaznak. Ilyen valaki pedig csak az lehetne, akinek a személyében a szemben álló felek megállapodnak. Ehhez kellene a józan, ha nem is örök időkre szóló, de legalábbis választási konszenzus.

Nos, ilyen megállapodás ezúttal sem jött létre, és természetesen a két fél kölcsönösen egymást vádolja azzal, hogy kiváró taktikázásával (a KMKSZ) vagy előzetes ígéretének a megszegésével (az UMDSZ) lehetetlenné tette a megegyezést.

És bár az összes magyar szavazatot egyikük sem garantálhatja, ennek ellenére mindketten kaptak ajánlatot. A Viktor Juscsenko nevével fémjelzett és most már megatömbbé duzzadt Mi Ukrajnánk–Nemzeti Önvédelem nevű ellenzéki tömörülés a 99. helyen Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét indítja. A hely nem túl előkelő, és csak az esetben számít befutónak, ha a tömb 18 % fölött teljesít a választásokon. A közvélemény-kutatások jelenleg ez alatti szavazatszámot jeleznek előre, így a magyar képviselő bejutása kétséges.

Más módon, de hasonló a helyzet a koalíciós oldalon. Az Ukrán Szocialista Párt listáján Tóth Mihály, az UMDSZ volt elnöke az igen kedvező 11. helyen szerepel. Mégsem számít biztos befutónak, mert nagy valószínűséggel (mutatják a felmérések) maga a szocialista párt nem éri el a parlamenti küszöböt, így egyáltalán nem lesznek képviselői a törvényhozásban. (A jelenlegi koalíció pártjai közül a Janukovics vezette Régiók Pártjának és a kommunista pártnak, ellenzéki oldalról pedig az említett Mi Ukrajnánk tömörülésnek és Julia Timosenko pártjának lesz biztos helye a leendő parlamentben.) 

Ha tehát bejön a papírforma, akkor továbbra sincs magyar képviselő az ukrán törvényhozásban, mert a két jelölt pozíciója csak akkor váltható mandátumra, ha az őket indító két párt várakozáson felül szerepel a szeptember 30-i választáson. Igaz, kétszeresen kedvező esetben azonban akár két magyar is ott ülhet az ország házában: egy kormánypárti és egy ellenzéki.

Ám bárhogy is alakul a helyzet: a kárpátaljai magyarság körében a megosztottságot tovább élezi, hogy újra két ellenfél-jelöltünk van (akik egyébként, amikor még egyéni jelöltként is indulhattak, 1998-ban már megküzdöttek egymással a magyar többségű szavazókörzetben). A két magyarságszervezet, mint 2006-ban is, újra az országos politikai paletta más-más, egymással szemben álló két ereje mellett kötelezte el magát. Így minden magyar szavazat egyben ellenszavazat is.

Bár a 46 milliós ország egészében a 160 ezres magyar népcsoportból kikerülő szavazatok nem sokat nyomnak a latban, a széthúzásnak mégis könnyen az lehet a következménye, hogy két széket célozva a pad alá esünk.
Megjelent: Új Szó (Pozsony), 2007. szep. 8.

A bejegyzés trackback címe:

https://bdk.blog.hu/api/trackback/id/tr89195071

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása