balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2020: infra ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Balla D. Károly írói oldal

 

Kárpáty VIP PR cikkek

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Infrafűtés - napenergia - seo pr cikk

 

PR-cikk: tartalommarketing

 

Linképítő Google-Seo

 

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, SEO BP

 

Honlap seo optimalizálás


bdk blog bázis | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA

Zeppelin, Sabbath, Purple

2007. december 11. - BDK
Húszegynéhány évvel ezelőtt még extázisba hozott volna a hír, hogy a Led Zeppelin újra összeállt és koncertet ad. Most szinte minden érzelmi kilengés nélkül olvasom a kis beszámolót, mintha csak szokványos tudósítás lenne valami mindennapos dologról. Mára kikopott belőlem - és ez talán természetes - az a fajta rajongás, amely nem magára a zenére, hanem kísérőjelenségeire irányul: a muzsikusok bálványozása, fényképük kirakása, események mohó követése. Mostanra kielégít az állapot, hogy a Deep Purple, a Led Zeppelin és a Black Sabbath összes lemezének anyaga benne van a gépemben és bármikor meghallgathatom. A maguk műfajában továbbra is a legjobbaknak gondolom őket, egy emberöltővel ezelőtt valami felülmúlhatatlant alkottak.

A három nagy banda közül annak idején nehezen tudtam a hozzám legközelebb állót kiválasztani. Visszanézve, azt hiszem, egyértelműbb a dolog. A Purple viszi a pálmát, az ő lemezeiket mindig, minden körülmények között szívesen hallgatom, és soha nem tudom megunni. Az ő gyakran változó összetételű csapatuk nyújtotta a legkimunkáltabb, leggondosabban megkomponált és kidolgozott muzsikát. Virtuozitásuk, lemezről lemezre változó hangzásuk gazgadsága ma is lenyűgöz. Második a Zeppelin, amely nyerseségével, elemi erejével hat rám. Ha tetszik, "primitívebb" ez a zene, átható ereje mégis erősebb. A harmadik helyre szorult a Sabbath; őhozzájuk hangulat kell, de amikor az embernek éppen "olyanja van", akkor semmi jobbat nem lehet elképzelni, mint ezt az agyvelőre rátelepedő, az érzelmeket kisajátító hangzást. Ugyanakkor míves múzsika ez is, sokkal változatosabb, hajlékonyabb és gazdagabb, mint a későbbi metál-bandáké.

Szóval: 20 ezer ember előtt játszott a Zeppelin Londonban. Egy kis ízelítő:



A bejegyzés trackback címe:

https://bdk.blog.hu/api/trackback/id/tr7260192

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nagya 2007.12.11. 12:57:25

Ita, amen. A Purple rulez!
A kesobbi metalbandakra tett megjegyzesedet azert nem ertem... A Depp Purple utan is volt elet.

BDK · http://ungparty.net/ 2007.12.11. 13:43:13

Volt, persze. De én a Black Sabbath vonalból később kinőtt nagy bandákra gondolok, Metallica, Megadeth...

nagya 2007.12.11. 14:27:10

Matallica mindenkepp, a fekete albumig, esetleg a St Anger, de elodkent mindenkepp kell, hogy szerepeljen az Iron Maiden.

B. E. 2007.12.12. 10:42:14

Tudod, dzsesszben, rockban, popban és társaikban nem vagyok vajmi jártas. Még kevésbé az ilyen műfajok koncertjeiben. De abban biztos vagyok, hogy az élő koncert hangulatát egyetlen lemez sem tudja visszaadni. Mint ahogy a legjobb adaptáció sem ugyanaz, mint maga a regény. Mint ahogy a tévében látott színházi közvetítés sem ugyanaz, mint ott ülni a nézőtéren. És ahogy a legtökéletesebb stúdiófelvétel sem ugyanaz, mint az élő koncerten (esetleg apróbb hibákkal) bemutatott számok egyenes élvezete. A magam részéről, ha Zeppelin-kedvelő lennék, igenis feldobna egy ilyen eseménynek már maga a híre is. És nem elégednék meg még a koncertről készült tévé- vagy filmfelvétellel sem. (Bár polcroskasztó mennyiségű opera- és koncertvideóm meg dévédém van, azért ha lehet, igenis elmegyek operába, koncertre, és fáj a szívem, ha egy-egy nagy előadáson nem lehetek ott.)

BDK · http://ungparty.net/ 2007.12.12. 11:14:22

Hát ha az ungvári Anfiteátrumban léptek volna fel, talán én is elmentem volna...
Bevallom, én a stúdiófelvételeknek vagyok a híve. A konecrt egyszeri dolog, ha az ember ott tud lenni, az nyilván nagy élmény, de utána reprodukálhatatlan: a koncertről készült felvételek gyakran idegesítően rosszabbak a stúdiófelvételeknél. Utóbbiek viszont teljesértékű élményt adnak minden meghallgatáskor.
Azt mondod: a regény mindig jobb, mint az adaptáció. Nos, egy gondosan meghangszerelt és stúdiós körülmények között feljátszott szám nálam a regény, annak koncert-előadása a hitványabb adaptáció.
Kivétel talán éppen a jazz, talán nem kell magyaráznom, miért.

És az öreg rockbandákkal más bajom is van. Tévedés azt hinni, hogy 10-20-30 év szünet, kihagyás után képesek ugyanolyan átutő erővel lejátszani a régi számaikat. Ezen kívül ennyi idő alatt gyökeresen megváltozik a befogadói közeg, a közönségigény és a zenei kontextus. Ami a Zeppelintől forradalmian új volt a 70-es években, az mára csak nosztalgia. Na, és épp a nosztalgia az, ami engem taszít.
Viszont ha lemezeiket hallgatom itthon, akkor az nem nosztalgia, mert "eredeti helyén" szólal meg a zene, egykorú előadóktól, közvetrlenül a hetvenes évekből.
Más a helyzet a folyamatosan játsszó együttesekkel. Ott van íve a pályájuknak, vannak új számaik, s ha ezeket együtt játsszák a régiekkel, az nem nosztalgia, hanem folyamatosan jelen lévő "önhagyomány". Éppen ezért egy Rolling Stones koncertre szívesen elmennék... Majd küldess tiszteletjegyet :)

B. E. 2007.12.12. 12:17:16

Igaz, igaz: évtizedes kihagyások után biztosan nem ugyanaz a hangzás, a technika, a hatás. De a hangulat talán igen. Viszont az adaptációs hasonlatom talán nem volt igazán jó. Nekem az élő előadás mindig hitelesebb, mint a steril (vagy kissé vulgárisaban: herélt) stúdiófelvétel. Ami nem is biztos, hogy hiteles: addig simítgatják, míg meg nem elégedtek vele. Így aztán olyan lesz, amilyennek soha nem tud elhangzani. Még az én immár basszbaritonhoz közelítő hangomból is elő lehet állítani művi körülmények között Callaséhoz hasonló hangot. Csak értelme nincs. (A Rollingra persze majd szerzek neked jegyet :)) .)
süti beállítások módosítása