balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2020: infra ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Balla D. Károly írói oldal

 

Kárpáty Vipera News

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Berniczky Éva írói oldal

 

PR-cikk: tartalommarketing

 

Linképítő Google-Seo

 

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, Google

 

Kárpátalja blog (+seo)


bdk blog bázis | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA

Kételyek regényem körül

2009. március 06. - BDK
Korábban ígértem, hogy beszámolok a regényírás közbeni kételyeimről. Most, hogy elég közel állok a befejezéshez (a kézirat meghaladta a 200 ezer karaktert, ez kb. 90 %-a a tervezett terjedelemnek), egyre jobban látok néhány hiányosságot. A legelső az, hogy - nem hanyagságból, hanem előre eltökélt szándékkal - nem döntöttem el, milyen írói szemszögből láttatom a történéseket és helyzeteket.


Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy bár a szöveg javát hősöm egyes szám első személyű emlékezései teszik ki, időnként (amikor ezt az írási folyamat megkívánta) ezt mégis megszakítják a személytelen és mindent tudó narrátor magyarázatai. Ugyanakkor én magam - mint író - színtén egyfolytában "jelen vagyok", én vagyok az, aki oldalakon át idézem "hősöm" vagy "hősöm apja" gondolatait. Minderre ráadásul a hősöm gyakorta maga is az apját idézi, létrehozva a kettős idézést. És hogy az egész még bonyolultabb legyen: a hősöm maga is regényt ír, és én álnok módon megengedem, hogy ebben a funciójában olykor összemosódjon énvelem.

Így aztán - és mondom, ez szándékosan történik így - nem lehet pontosan tudni, mit kinek a szemével láttatok. Amikor például hősömet idézem, akkor azok valóban az ő mondatai-e vagy pedig (és ez a valószínűbb!), ezek azok a mondatok, amelyeket én, mint  a szövegben jelen lévő író, a szájába adok azzal a céllal, hogy regényemben elmondja őket. Vagy amikor például hősöm az apja halál-monológját idézi fel, akkor nem tisztázható teljes biztonsággal, hogy ezek vajon valóban a papa szavai és gondolatai-e, vagy a fiúé, aki  ekként reprodukálja őket emlékei alapján, netán mégis inkább az enyémek, az íróé, aki elmeséli, mi is olvasható regénye adott pontján. Merthogy az egész szöveggel azt a játékot játszom, hogy úgy teszek, mintha elmondanám az olvasónak, mi is történik, mi is olvasható a regényemben. Az a regény, hogy elmesélek egy regényt.

És itt jönnek a kételyek. Vajon az, amit - a nézőpont eldöntetlenségét és az efféle írói jelenlétet - én szándékos alkotói fogásnak gondolok, és úgy vélem, elevenné, izgalmassá, változatossá teheti a szöveget, az vajon nem nehezíti-e az olvasást? Segítem vagy hátráltatom-e a befogadói processzust a sokszempontúsággal, könnyíti-e a bonyolult viszonyok megértését az én írói jelenlétem, avagy inkább nyomasztólag hat?

Meglehet, célszerűbb lett volna vagy én-regényként, vagy narratív regényként megírni a történetet; de az engem bizonyosan kevésbé szórakoztatott volna, mert akkor nem élvezhettem volna ezt a legalább hármas szerepet: a hősöm én-regénye, az én narratív regényem, és az én én-regényem, amelyben regényemről mesélek.

A nagy kérdés az tehát, hogy a magam élvezete, a magam játéka és a megszokott formák megbontása iránti vonzalmam kedvéért nem áldoztam-e fel magát a regényt, s önző módom nem újra én voltam-e fontosabb magamnak írás közben, semmint az egyébként nagyra becsült olvasó.

A bejegyzés trackback címe:

https://bdk.blog.hu/api/trackback/id/tr39984957

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dixidixi 2009.03.06. 16:15:31

Az attól függ, hogy kenyeret sütsz vagy szobrot?

dióhéj · http://rongyok.blogspot.com/ 2009.03.06. 17:41:01

Nem is tudom. Már ezt a posztot magát szórakoztató volt olvasni, egy biztos, érződik szerintem egy íráson, mennyire élvezte azt az írója.

Hangkert · http://hangkert.blog.hu 2009.03.07. 00:09:36

Az egész kérdésfeltevés porhintés, valójában hiúságból született, hogy végre a világ elé tárhasd eleddig dédelgetett ötletedet. Engem meg már most esz a fene, hogy végre elolvashassam a kész művet, mert szeretem a kifinomultan megszerkesztett írásaid bogozgatását, ezért pusztán önzésből válaszolok csak a kérdésedre, hátha némi inspirációt ad a munkád befejezéséhez és így előbb juthatok hozzá én is szellemi táplálékomhoz. Hát ilyen esendőek vagyunk mi mind, a fene egye meg:)

BDK · http://ungparty.net/ 2009.03.07. 12:13:49

Kösz a reagálásokat.

@dióhéj: szerintem is

@Hangkert: megnyugtattál. a "szimpla" olvasás egyébként, azt hiszem, nem okoz majd gondot az edzett olvasónak, a történet szépen kirajzolódik majd (ha nem is lineárisan) a sok "filozofálgató" és "lirai" kitérő ellenére. "bogozgatni" akkor kell, ha valaki fel akarja magában térképezni a regény belső összefüggéseit. de ez esetben ez sokkal könnyebben sikerülhet, mint korábbi regényeimnél; ez lényegében, a saját kis játékaim ellenére, a korábbiakhoz képest egy olvasóbarát regény lesz.
hogy olvasni mikor lehet, az fogasabb kérdés; tavasz végére befejezem, nyáron csiszolgatom, ősszel indulhatok kiadót keresni.
süti beállítások módosítása