balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2018: laptop és télikert

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Ajánló blog (+seo laptop)

  

BDK web-Online (+seo)

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Balla D. Károly írói oldal

 

Kárpáty Vipera News

 

Első Google-helyre kerülés

 

roma büszkeség napja budapest 2018 X

 

Berniczky Éva írói oldal

 

Piréz blog - pirézek

 

Linképítő Google-Seo

 

Google optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, Google

 

Kárpátalja blog (+seo)


bdk blog bázis | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA

A két boríték paradoxona

2009. augusztus 20. - BDK
Azt hiszem, 20 éves koromban pontosan érettem volna azt, amit most csak kapiskálok. Rendkívül érdekes cikket olvastam egy logikai és valószínűségelméleti paradoxonról, amelyről érdekes módon korábban nem is hallottam.  A paradoxon lényege a következő. Két boríték közt választhatunk, tudva, hogy az egyikben kétszer akkora összeg van, mint a másikban. Amikor választottunk, megnézzük, mennyi a pénz a választottban (mondjuk 10 $). Ezután dönthetünk, hogy megtartjuk-e ezt, vagy mégis a másikat kérjük. Mivel azonos az esélye annak, hogy a másikban a fele, illetve annak, hogy a kétszerese van, így átlagosan a várható összeg: 5 + 20 osztva 2-vel, azaz 12,5 - ami több a 10-nél. Tehát valószínűbb, hogy a cserével nyerünk, semmint az, hogy veszítünk vele. A csere az összegtől függetlenül kedvezőnek mutatkozik, voltaképp akár azelőtt dönthetünk úgy, hogy cserélünk, mielőtt kinyitnánk az első borítékot. Sőt, már azelőtt tudjuk, hogy cserélni fogunk, mielőtt még egyáltalán választottunk volna! Ez szögesen ellentmond annak a szintén nyilvánvaló feltételezésnek, hogy a két boríték elvben egyenlő esélyű.


Az említett cikk a paradoxon feloldásához vezető gondolatsort járja körbe neves kutatók elméleti kutatásai nyomán, több analógiára hivatkozva és további bonyolító paraxont bevonva. (Éspedig: nem csupán a csere kedvezőségének paradoxona "működik", hanem még az is, ha aszerint döntünk a megtartás vagy a csere felől, hogy a talált összeget nagynak vagy kicsinek tartjuk - ez akkor is igaz,  ha az általunk választott értékhatárról fogalma sincs annak, aki az összegeket a borítékba helyezi...)  Rendkívül izgalmas kérdések, érdekes analógiák... - bár nem vagyok benne biztos, mindig sikerült-e a lényeget megragadnom. Saját szavaimmal visszaadni pedig meg sem próbálom.

A bejegyzés trackback címe:

https://bdk.blog.hu/api/trackback/id/tr191325661

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BDK · http://ungparty.net/ 2009.08.21. 09:27:09

Egyfelől jó ötlet volt Facebook-oldalamba integrálni a blogomat (jegyzeteim bevezetői ott is megjelennek), másfelől azonban most az olvasóim ott kommentelnek, itt meg jórészt hozzászólás nélkül maradnak írásaim. Hogy blogom olvasói olvashassák a facebook-kommentárokat, csatlakozniuk kellene a rendszerhez. Javaslom is, hogy ezt tegyék meg. Akkor olvashatják pl. azt is, amit a fenti cikkhez íródott itt: www.facebook.com/home.php?ref=logo#/note.php?note_id=121929726307&ref=mf

a.Nati · http://szeifertnatalia.wordpress.com 2009.09.18. 14:00:40

Épp akartam mondani, hogy ezt én úgy, ahogy van nem értem. (mondjuk, nem kell nekem mindent érteni, szokták mondani, hogy csak mosolyogjak.)

félemelet 2009.10.02. 19:41:41

Netbóklászás közben éppen tegnap éjjel botlottam bele ebbe a paradoxonba - amit egyszerűsége ellenére én sem ismertem korábban.

Azt hiszem, a paradoxon magyarázata nagyon egyszerű - és klasszikusan a tiltott módszerek becsempészését tartalmazó paradoxonok közé tartozik.

A feladványban úgy gonddolkodunk, hogy ha a választott borítékban lévő összeg X, akkor a cserével nyerhető összeg a valószínűség-számítás alapján 5/4*X.

Ám mit mond eredetileg a valószínűség-számítás definíciója? Azt, hogy egy esemény valószínűsége egyenlő a kedvező esetek és a lehetséges esetek számának hányadosával. Nézzük csak!

Amikor úgy gondolkodunk elsőre, hogy vagy X/2 vagy 2X van a másik borítékban, akkor megnevezünk két lehetséges eseményt – és itt követjük el a hibát! Mégpedig azzal, hogy ezek közül a feltételezetten lehetséges események közül az egyik szükségszerűen nem lehetséges, így nem létező eseményt csempészünk be a lehetséges események halmazába (ráadásul még ki is számoljuk a valószínűségét! :-)).

Miért? Hát azért, mert ha a kisebb összeget tartalmazó boríték van a kezünkben (ezesetben tartalma X – a másik boríték tartalma 2X), akkor is operálunk az X/2 összeget tartalmazó boríték létével, mint lehetőséggel, holott ilyen boríték NEM LÉTEZIK. Ha pedig a nagyobb összeget tartalmazó boríték van éppen a kezünkben (ezesetben tartalma X – a másik boríték tartalma X/2), akkor meg feltételezünk egy 2X tartalmú borítékot (mint lehetséges eseményt), ami szintén nem létezik.

Paradoxonokkal kapcsolatban régóta tudjuk, hogy ha hamis állítást, vagy nem létező elemet csempészünk egy gondolatmenetbe, akkor onnantól végtelen számú olyan állítást tudunk konstruálni, ami ellentmondásra vezet. Ilyen klasszikus paradoxonok azok például, amikor egy egyenletet írunk fel betű-paraméterekkel (pl. A-val és B-vel) és az egyenlet rendezgetése során észrevétlenül osztjuk az egyenlet mindkét oldalát A-val vagy B-vel, ami csakis akkor ekvivalens átalakítás, ha a nullával való osztás tilalma alapján rögzítjük az A<>0 vagy B<>0 kitételt (attól függően, hogy melyikkel osztunk) – erről a rögzítésről persze véletlenül (vagy szándékosan! :-)) megfeledkezünk. Onnantól pedig azt bizonyítunk, amit akarunk...

NEMes 2015.04.09. 10:35:20

En mindenkeppen megkulonboztetnek ket esetet. Velemenyem szerint nem mindegy,hogy felbontjuk-e az egyik boritikot vagy felbontas nelkul cserelunk. Ha felbontjuk a boritekot,akkor megtudjuk, hogy mi van benne. A KVantumfizikaban ezt ugy mondjak, hogy az addigi szuperpozicioban levo allapot osszeomlik es latunk egy valosagot. Maga a tudatos megfigyelo okozza ennek az allapotnak az osszeomlasat. Tehat ha tudatos megfigyelokent megfigyelem,hogy mi van a boritekban,akkor utana a maradek boritekra tenyleg a mar elottem felemelet nevu felhasznalo altal felvazolt szamitast kell alkalmazni. Ha felnyitas nelkul szamolunk,akkor valoban igaz lehet a cikkben emlitett paradoxon,ugyanis a kvantumfizika szerint a valasztas utan meg nem dolt el semmi, mindaddig amig a valasztott boritekba bele nem kukkantunk. Hozzatennem azert, hogy nem vagyok kvantumfizikus. :-)
Posztumusz író virtuális manzárdőr gyanánt tekinget a világba. Balla D. Károly közéleti és kulturális blogja. Bázis blog, komplex blog. BDK piréz - Ungvár - Kárpátalja - Ukrajna. Kult, irodalom, könyv, közélet, politika, szamizdat sajtó, internet, web, manzárd, virtuálé, személyes UngParty jegyzetek - Kozmopatrióta és lokálpolita. Egy liberális értelmiségi Kárpátalján. Hogyan: Google első Linképítés - kereső barát honlap optimalizálás | SEO-net szakértő: Keresőmarketing szakember - honlap keresőoptimalizálás | Weboldalak Google-szempontú organikus keresőoptimalizálása egyéni módszerekkel. Kreatív szövegírás, keresőbarát weblap készítés. 2017-es Seo-projektum: Laptop szerviz Budapest - akku. Magyar Arvisura Honlapok: laptop alkatrész - notebook kijelző szerviz, laptop akku töltő - télikert és energia akkumulátor optimalizálás kreatív szövegírás, pr cikk elhelyezés - webszöveg írás google keresőmarketing szakértő - honlapoptimalizálás és linkéépítés - seo-net-marketing