balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2018: laptop és télikert

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Ajánló blog (+seo laptop)

  

BDK web-Online (+seo)

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Balla D. Károly írói oldal

 

Kárpáty Vipera News

 

Első Google-helyre kerülés

 

roma büszkeség napja budapest 2018 X

 

Berniczky Éva írói oldal

 

Piréz blog - pirézek

 

Linképítő Google-Seo

 

Google optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, Google

 

Kárpátalja blog (+seo)


bdk blog bázis | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA

A szubjektív Univerzum

2011. január 04. - BDK

Még az ünnepek alatt történt, hogy kedves régi barátom, akivel számos lényeges dologban kialakult egyet-nem-értésünk miatt kapcsolatom az utóbbi években meglazult (szinte meg is szakadt), egy izgalmas írásra hívta fel a figyelmemet. Itt található: Kvantum-radar. Figyelmesen elolvastam (ezt jó szívvel ajánlom mindenkinek, akit érdekel az ilyesmi), és a következőket tudtam írni róla válaszomban:

A küldött linket köszönöm, a cikket ma délelőtt figyelmesen elolvastam. Érdekes, izgalmas. Sajnos nincs elegendő tudásom ahhoz, hogy „szakmailag” komolyan meg tudjam ítélni, de azért véleményem van róla. Először is kicsit bulvárízű az egész, félek, a szenzációkeresés (vagy legalábbis az érdeklődés felkeltésének szándéka) több benne, mint a szakmai megalapozottság. A kvantumfizika roppant bonyolult, hihetetlenül nagy matematikai apparátust igénylő, nagyon apró részleteken bukó vagy megálló szaktudomány, a keretében vizsgált jelenségek megértése (vagy legalább megértésük megkísérlése) semmiképpen sem korlátozható néhány kísérlet szemléltetésére, közérthetőnek látszó elmagyarázására és belőlük levont következtetésekre. Ennél ezek a kérdések sokkal-sokkal összetettebbek, árnyaltabb megközelítést igényelnek, megértésükhöz a legmagasabb fokú elméleti felkészültség, az összefüggésrendszerek ismerete, és a minderre rávilágító matematikai apparátus birtoklása szükséges. Ez, amit olvastunk, egy laikusoknak szánt, figyelmet felkeltő, félig ismeretterjesztő, félig figyelemfelkorbácsoló írás. Azt állítani persze nem merném, hogy szakmailag alapvetően hibás, de hogy igencsak leegyszerűsítő, azt igen. Sőt, én néhány helyen logikai hibát is felfedezni véltem. Például, a vége felé (most nem veszem elő és a szakkifejezéseket nem tűzdelem ide): amikor arról beszél, hogy ha a világegyetembe irányítjuk az ikerrészecskék egyikét, akkor olyasmiről kaphatunk hírt, ami túl van a fénysebesség megszabta jelenséghorizonton: ez nem igaz, mert az ugyan igaz lehet, hogy egy nagyon távoli kölcsönhatásról „azonnal” értesülhetünk a másik ikerrészecske révén a „magunk monitorján”, azaz a kölcsönhatás milyenségének az információja 0 idő alatt jut el hozzánk, igen ám, de a kiküldött részecskénk viszont max. fénysebességgel haladt a távoli kölcsönhatás felé. Tehát hiába jött vissza az infó 0 idő alatt, ha a kölcsönható részecske „odafele” viszont x idő alatt jutott el, akkor a művelet sebessége mégis a fénysebességen, és így a fénysebesség által meghatározott eseményhorizonton belül marad.

A legizgalmasabb kérdés persze az univerzum objektív/szubjektív volta körül vetődik fel. Sejtésem szerint erre a kérdésre megnyugtató választ egyhamar nem fog adni sem a kvantumfizika, sem a filozófia. De talán nem is kell hogy választ adjon, mert rossz a kérdés.

Azt hosszabb ideje tudjuk, hogy az érzékeny rendszerek nem figyelhetők meg anélkül, hogy a megfigyelés meg ne változtatná a megfigyelés tárgyát, mint ahogy régóta ismert a Heisenberg-féle határozatlanság és Schrödinger dobozba zárt macskájának a problémája is. Sem ezekből, sem a cikkben leírt kísérleti eredményekből nem vezethető le az univerzum szubjektív volta (de ugyanígy nem igazolható egyértelműen objektív volta sem). Amíg a megfigyelést szubjektum végzi, addig a megfigyelés tárgyának objektív voltára nézve mindig támaszthatók lesznek kétségek. Ez az emberi megismerés alapvető sajátossága, hiszen maga a megismerés elvonatkoztathatatlan az embertől. Ebben sincs semmi szenzációsan új, legfeljebb a kérdést nem pontosan így szokták feltenni, ahogy szerzőnk merészen itt-ott fogalmaz. Az én álláspontom mindenesetre az, hogy bár nagy valószínűséggel az univerzum, „a valóság” tőlünk függetlenül is létezik, de erről a létezésről sehogy másként, csakis szubjektív létünk keretein belül szerezhetünk tudomást, szerezhetünk ismereteket, és vitán felül állóan az ismeretnek ez a megszerzése valamilyen formában visszahat a valóságra; szélsőséges értelmezésben nemcsak visszahat, hanem meg is határozza.

Közismert feltevés az egymással párhuzamosan létező világok hipotézise és a sokdimenziós tér is (matematikailag ez evidencia), a tér és idő ekvivalenciája, illetve az is, hogy a kauzalitás, a dolgokból más dolgoknak a következése csak azért olyan, amilyen, mert a tudatunk egy bizonyos kiválasztott időtengely (és nem mondjuk egy vele ellentétes irányú vagy rá merőleges) mentén halad. Mindenesetre (énszerintem) mégis inkább úgy áll a dolog, hogy bizonyos paradoxonok látszólagos feloldhatatlanságának, egyes jelenségek megmagyarázhatatlanságának, „hajmeresztő” dolgok észlelésének az oka az, hogy amit az anyagról, térről, időről, dimenziókról, mozgásról, energiáról tudunk, az igencsak elégtelen arra, hogy „az érthetetlenségek” okát és „értelmét” átlássuk, semmint úgy, hogy a saját ismerethiányainkat azzal kellene áthidalni, hogy az objektív létezést feloldjuk a szubjektumban. Ez filozófiailag ugyan csiklandósabb, tudományos szempontból pedig kényelmesebb megoldás, mégis azt gondolom, hogy a tudományos haladás az ember „emberi korlátainak” a meghaladását célozza, akkor is, ha nagyjából tudható ezen korlátok áthághatatlansága.

Tehát. Az univerzum objektív vagy szubjektív voltáról tanakodni nagyjából értelmetlen, mert akár objektív, akár szubjektív, mi így is meg úgy is csak saját szubjektumunk által vizsgálhatjuk. Viszont az objektivitást feltételezni és a megismerhetőséget vallani a tudományos haladás szempontjából szerintem célszerűbb.

Azon pedig jóleső megelégedettséggel elmosolyodtam, amit a szerző az időről, a jövő megismerhetőségéről, a múltra való visszahatásáról ír, hiszen hiú emberként mi más juthatott volna eszembe róla, mint saját aforizmám: „A jövő már megtörtént. Csak mi még nem éltünk akkor.”

Most mindehhez még hozzáfűzöm egy másik blogomban most publikált megállapításomat: "A dolgok önmagukban halott és érdektelen burkok, amelyeket csupán az emberi megismerés tölthet meg értelemmel." Fogalmathatnék úgy is, hogy bár az Univerzum valószínűleg tudatunktól függetlenül is létezik, abban a formájában nincs semmi értelme. Értelmezni csakis a megfigyelt, megismert, tudatunkkal meghatározott világot vagyunk képesek.

(Okfejtésemre a barátom nem reagált.)


Több tudomány

elektronikus mobilmarketing - laptop optimalizálás

A bejegyzés trackback címe:

https://bdk.blog.hu/api/trackback/id/tr42560642

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dixidixi 2011.01.08. 09:27:14

Ennél csak kicsit földhözragadtabb dolog a "sötét energia" vagy a "sötét anyag" kérdése, amivel tényleg foglalkoznak a csillagászok. (A Kaukázusi Csillagvizsgáló fő feladata jelenleg ez pl.) Mert kiderült, hogy a Galaxis, illetve más galaktikák tömegvonzása sokkal nagyobb, mint ami a bennük lévő összes eddig ismert anyag kitermelhet.

Vadas Tibor · http://www.vadastibor.blogspot.com/ 2011.01.12. 11:28:17

A világ, az univerzum, objektív ill. szubjektív volta legalább olyan régi kérdésköre az emberi gondolkodásnak, mint az anyagi vagy szellemi meghatározottsága. Talán van is kapcsolódás a két tárgykör között, pontosabban a két téma mintha ellipszispályán keringene egymás körül, hol szinte egymásba olvad, hol távolabb kerülve a másiktól. Az biztos, hogy amikor a vita elkezdődött, ismereteink a körülöttünk lévő világról nagyságrendileg kisebbek voltak a mai állapotnál. Emiatt manapság már a téma felvetését is avíttnak és időszerűtlennek érezzük. Akár a bolygónk, akár napunk és naprendszerünk, akár a nagyobb kozmológiai egységek fejlődéstörténete folyamatában a mai napokig megismert tények és hipotézisek ismeretében beláthatjuk, hogy a világ bizony évmilliárdokon keresztül elég vidáman megvolt szubjektumunk nélkül (az emberi faj egyetemes szubjektumára gondolok, ami természetesen nem egy állandó, hanem fejlődő kategória), de egy testközeli kapcsolódási ponton át szemlélve; létezett születésünk előtt, és létezni fog utána is, az egyed szintjén is. Azonban az is tagadhatatlan, hogy a világegyetemnek, az univerzumnak az emberi faj megjelenése előtt nem volt neve. Ez a különleges faj adott neki nevet, és ezzel egyidőben új létezést is. Egységet teremtett, például, amikor a csillagokat egyre nagyobb és nagyobb rendszerekbe illesztette, illetve a másik oldalon az anyag titkainak feltárásában olyan kicsiny és még kicsinyebb rendszereket és részleteket tárt fel, ahol megkérdőjeleződtek az ember természetes léptékeiből adódó tapasztalások és ismeretek. És ekkor (leegyszerűsítve) jött pár gondolkodó, aki a következőket mondta. Az ember érzékszervei (amelyeken keresztül a világot érzékeli), valamint az emberi tudat és gondolkodás (amelyen keresztül a világot sajátos rendszerbe foglalja és értelmezi) annyira specifikus és annyira tükrözi fajunk korlátait, hogy az a világ, amelyet érzékelünk szubjektív, és köze sincs az objektívan létező világhoz. A beszélgetésnek ebben a szakaszában is belátható, hogy tartalmában, de irányában is merre mozdul el az eredeti kérdéskör.
Az, hogy az emberi gondolkodás és az emberi értelem, hihetetlen bonyolultságában is milyen szűk korlátok és határok között érvényesül és mozog, logikájának alapjait mindig az érzékszervek által közvetített esetlegességekre építve, igaznak tűnik. Az ebből levont következtetés azonban sokszor téves.
Leginkább azért, mert nem vesz tekintetbe egy fontos tényt. Azt, hogy az emberi értelmet, nem az ember találta fel. Bármennyi érdeme is van a gondolatnak és gondolkodásnak, a logikának, a tudományos megfigyelésnek, az ötletnek, az összefüggések meglátásában és törvényekké fogalmazásában, azonban mégis ezeket a felsorolt képességeket és lehetőségeket, az a világ adományozta az embernek, amit leegyszerűsítve úgy nevezünk, hogy Természet. Az anyag, a létezés, és a világ öntudatra ébredt az emberi értelemben. Nem muszáj azt feltételeznünk, hogy célja van velünk, hogy beteljesítünk, elég azt megfogalmaznunk, hogy az értelem a létezés egyik iránya. Kivételezett, kiválasztott lények vagyunk, vagy csak lehetséges szerepeket betöltők? Nem tudom. Azt pedig csak tudni vélem, hogy az értelem megjelenése a világ fejlődési folyamatának része, függetlenül attól melyik világrésznek melyik magas fokon szerveződött lénye hordozza. És hát persze, hogy szubjektív, de ez a szubjektivitás parazita módon, az objektív világ tényeiből és energiáiból szívja életét és életerőit. És ha ez így van, akkor az emberben tükröződő világnak mégiscsak kell, hogy legyen valami köze objektív önmagához. :)
Posztumusz író virtuális manzárdőr gyanánt tekinget a világba. Balla D. Károly közéleti és kulturális blogja. Bázis blog, komplex blog. BDK piréz - Ungvár - Kárpátalja - Ukrajna. Kult, irodalom, könyv, közélet, politika, szamizdat sajtó, internet, web, manzárd, virtuálé, személyes UngParty jegyzetek - Kozmopatrióta és lokálpolita. Egy liberális értelmiségi Kárpátalján. Hogyan: Google első Linképítés - kereső barát honlap optimalizálás | SEO-net szakértő: Keresőmarketing szakember - honlap keresőoptimalizálás | Weboldalak Google-szempontú organikus keresőoptimalizálása egyéni módszerekkel. Kreatív szövegírás, keresőbarát weblap készítés. 2017-es Seo-projektum: Laptop szerviz Budapest - akku. Magyar Arvisura Honlapok: laptop alkatrész - notebook kijelző szerviz, laptop akku töltő - télikert és energia akkumulátor optimalizálás kreatív szövegírás, pr cikk elhelyezés - webszöveg írás google keresőmarketing szakértő - honlapoptimalizálás és linkéépítés - seo-net-marketing