balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2020: infra ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Kik a pirézek, hol élnek? műhely

 

Kárpáty VIP PR cikkek

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Lapok színei a francia kártyában

 

PR-cikk beküldés: Seo tanácsadás

 

Linképítő Google-Seo

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, SEO BP

 

Honlap seo optimalizálás


bdk blog archívum | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA | + pr cikkek


Ez nem az a Wiki!

2009. június 14. - BDK
A magyar internetet is megjárta a hír, miszerint bizonyos Rob Matthews elkészítette a Wikipédia legkeresettebb kiemelt cikkeinek 5000 oldalas nyomtatott változatát. A szerzőt az első közlések egyikében tévesen a Wikipédia atyjának nevezték, ezt aztán más webhelyek is átvették. Az alapos  tévedés onnan eredhet, hogy a Wiki tényleges atyja, Jimmy Wales évekkel ezelőtt bejelentette tervét, miszerint nyomtatott formában is kiadná a netes enciklopédiát (illetve hát annak egy töredékét; a terv megvalósulásáról nem tudok), valamint arról is olvashattunk, hogy egy német kiadó rövidesen valóban kiadja a német wiki 50000 legfontosabb szócikkét könyv alakban (erről korábban, más forrásra hivatkozva, írtam). De itt valami egészen másról van szó! A fiatal designer (amennyire utána tudtam nézni: a Brightoni Egyetem végzőse!) látványprojektként és csak egyetlen példányban, mintegy műtárgyként nyomtatta ki és kötötte kemény fedélbe a wiki harmadfélezer legolvasottabb kiemelt cikkét. Az ötlet figyelemfelkeltő és elgondolkodtató, de értelemszerűen semmilyen közvetlen köze nincsen a wiki atyjának vagy másoknak a tényleges kiadói terveihez.

 


Olvasd még: első web: orwell-könyv letöltése

Örkény István honlapja

Már megnyitásakor hírt kellett volna adnom arról, hogy az OSZK gondozásában elkészült és hetek óta látogatható Örkény István honlapja. Most pótolom a mulasztást. A kezdeményezés kétség kívül igen dicséretes, szerteágazó olvasói igényeknek tesz eleget, igen értékes anyaggal gyarapítja a magyar digitális kincsestárat. Ugyanakkor azért kis csalódásomnak is hangot kell hogy adjak: a honlapon közel sem érhető el Örkény összes műve: inkább csak gazdag ízelítőt kapunk belőle. Ez persze még így is nagy lépés ahhoz képest, hogy 2005-ben az örökösök nem járultak hozzá Örkény műveinek elektronikus közzétételéhez.

Digitális Világkönyvtár

Nagykörút, Blaha Lujza térVáltig tudok csodálkozni az online hírportálok szerkesztőinek - mondjuk így - "érdektelenségén"... Leadják például a Digitális Világkönyvtár megnyílásáról szóló MTI-hírt anélkül, hogy a linkjét megadnák. Ha már az MTI nem közölte a szóban forgó webhely elérhetőségét (ez is elvárható lenne!), akkor legalább az online hírszerkesztő vehetné a fáradságot, hogy 2 plusz percet szán az ügyre... A bemutatásra került Világkönyvtár  (World Digital Library) egyébként egyelőre nem egy túl nagy durranás, jelenleg cirka egyezer digitalizált dokumentum található benne - bár igaz, ezek érdekességek, különlegességek, ritkaságok. Európát 380 tétel reprezentálja, ebből mindösszesen 7 darab szerepel a magyarországi részlegen.
Tovább

Új BárkaOnline

Megújult és igen tetszetős lett a Bárka folyóirat internetes magazinja, a BárkaOnline. A felület kellemes és alkalmas, az elrendezés logikus, a navigálás ésszerrű. A kínálat pedig igen gazdag. A webmagazin láthatóan egyre inkább más és több kíván lenni, mint a nyomtatott folyóirat hálós változata. Most egy újabb lépést is tettek a web 2.0 irányába: a honlapon megjelentek a blogok (az egyik éppen kedves barátunké, Zalán Tiboré - innen is üdv neki!).  De találhatunk videót is a főlapon, belekukkanthatunk például Kányádi Sándor békéscsabai estjébe. Amit egyelőre hiányolok: bár van rá  opció, az olvasók egyáltalán nem élnek a hozzászólás lehetőségével.

Itt az első színes e-book olvasó!

A Fujitsu cég bemutatta a kereskedelmi forgalomba kerülő első színes e-könyv olvasóját, a FLEPia névezetűt. Az energiatakarékos e-papír-technológiára alapuló más fejlesztések még csak fekete-fehérben tudják azt (vagy kevesebbet), amit az új ketyere színesben produkál. Érintő-kijelzés, 2024×768 pixel felbontás, beépített WiFi (azaz vezeték nélküli internetezés lehetősége), fejhallgató- és USB- csatlakozó, memóriakártyával 4 GB-ig bővíthető kapacitás (ez kb. 5000 db, egyenként 300 oldalas könyv tárolására elegendő!).


Az olvasó PDF, TXT, HTML, Word, Excel és PowerPoint fájlokat tud megjeleníteni 262 ezer színárnyalat használatával, mindössze 12,5 mm vastag, tömege nincs negyven deka. Akkumulátoros tápegysége egyszeri feltöltés után 40 órás üzemmódot biztosít, ami azt jelenti, hogy ha percenként "lapozunk" egyet, akkor 2400 oldalt olvashatunk el hálózati áramforrás nélkül.

Mint az újdonságot bemutató egyik cikk írja, a FLEPia egyetlen szépséghibája a borsos ára: 1000 dollár körüli (230 eFt) áron kerül forgalomba.

Egy eléggé béna videó (ma került a netre) a frissen bemutatott termékről:

2011-ben már 199 dollárért kapható lesz az Amazon Kindle - írja a Blackberry táblagép okán a Mobilmarketing Blog - alternatív laptop töltők

VillanySpenót - hálózati kézikönyv

a VillanySpenót honlapja már nem érhető el, ezért kivettem a nem működő linket a szövegből - seo: google keresés első hely -
A Digitális Akadémia óta az utóbbi évek egyik legjelentősebb "netirodalmi" fejlesztésének gondolom a hálózati irodalomtörténeti kézikönyv, a VillanySpenót elindítását. A nagyszerű kezdeményezésről az Élet és Irodalom  eheti számában olvashatni a projekt egyik vezetőjének, Horváth Ivánnak a részletes cikkét, ez sajnos a neten csak a jövő héttől lesz elérhető (majd frissítésként belinkelem), addig is a FigyelőNet > később 24 .hu > cikkéből értesülhetünk a "szabad irodalomtörténet" indulásáról és néhány fontos jellegzetességéről. De többet tudhatunk meg róla, ha egyenesen a VillanySpenót oldalát keressük fel (bár a cikkben nincs link, azért könnyű megtalálni), és ott tájékozódunk mibenlétéről, működéséről. A lényeg pedig nagyjából a következő:

Tovább

Apám klikk-gondjai

Lassan 82 esztendős apám a tíz egynéhány évvel ezelőtti sikertelen próbálkozása után újra rászánta magát, hogy esetleg mégis megtanul számítógépen írni. Amikor magam is friss komputeres voltam, egyszer már próbáltam rávenni, tíz alkalommal egy-egy "órát tartottam neki", de a sok gyakorlás ellenére nem tudta sem az idegenkedését legyőzni, sem az írást megelőző és követő teendőket megtanulni. Igaz, az akkori windows és word kicsit valóban nehézkesen működött. Az is állandó gondja volt, hogy gépelés közben óvatlanságból folyton s újra lenyomta a Ctrl és Alt vagy más funkcióbillentyűket, mire megnyíltak mindenféle ablakok, amelyekkel aztán nem tudott mit kezdeni. Sokszor el sem tudtam képzelni, hogyan nyitotta meg az általam sosem látott funkciókat.

Alig  hihető, hogy bő tíz év (és egy agyvérzés) után jobb eredményre juthat - de roppant becsülendő, hogy mégis megkísérli. Bátyám egy a családjukban fölöslegessé vált jó állapotú használt laptopot hozott neki, azon gyakorol. Most érdekes módon az egérrel és a klikkeléssel gyűlt meg leginkább a baja: gyakorlott ember nem is gondolja, mennyire nehéz úgy kattintani (pláne kettőt egymás után) egy viszonylag kis ikonra vagy feliratra, hogy közben ne mozduljon el a nyilacska.

Maga a begépelés viszonylag jól megy, a javítás is, az előre és hátra törlést, a kurzor léptetését már a második "óra" után megtanulta (valójában inkább csak félóra: hamar belefárad a nagyon szokatlan dolgokra való koncentrálásba). Ami továbbra sem megy, illetve csak hathatós segítséggel, az a megnyitás, a fájl elnevezése, elmentése. De úgy látom, van benne elszántság, és talán a tíz évvel ezelőttinél több a türelme és a gép iránti  "alázata", hogy ezeket is megtanulja.

Tegnap egy levelet írt meg, ma pedig egyik kedvenc versét írta a kis laptop képernyőjére:

Sinka István
 

Nem tudják a kék eget által kiáltani


Ács Lajin kankalin nő,
Cibere is halott
- ó, szőke puszta messzeség,
de magam is vagyok.

S ha csak nem számítom
vas-kecském, kő-juhom,
higyjétek, pórfiak,
magam szomjúhozom.

Néha leng és jön a gyász,
nem tudom onnan-e,
hogy nagyon halkan a csendet
pókháló fonja be.

Tán onnan üzen Cibere
s integet Ács Laji -
ám nem tudják a kék eget
által kiáltani.

Ács Lajin kankalin nő,
Cibere is halott,
- Úgy hulltak le szegények,
mint nyárvégi csillagok.

Biztonsági másolatok

Néhány évvel ezelőtt, ha felraktam egy anyagot az internetre (pl. jegyzetet írtam, mint általában, egyenesen bele a blogomba), feltétlenül gondoskodtam róla, hogy legyen belőle egy másolatom a gépén. "Mit lehessen tudni", a net az olyan bizonytalan valami, bármi bármikor eltűnhet... Most meg már jó ideje fordítva vagyok vele, úgy tartom, sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a gépem rendszere összeomoljon, vírustámadás érjen vagy az adathordozom meghibásodjon, semmint annak, hogy amit felraktam, elvesszen. Aktuális  (félkész vagy éppen befejezett) munkáimról például a Google Dokumentumokba végzek rendszeres mentést (és bár nem vagyok egy mobil ember, megnyugtató az érzés, hogy ezeket az írásaimat a világon bárhonnan elérhetném, szerkeszthetném, publikálhatnám). Persze azért időről időre CD-re, DVD-re, pendrive-ra is készítek archívumomról biztonsági másolatot, a regényemen végzett napi munkámat pedig általában Éva gépébe is átmentem - de amióta a Google is őrzi az írásaimat, ennek kisebb jelentőséget tulajdonítok.

Tovább

A könyv szaga

digitális forradalom - e-könyv, online olvasás vs. nyomtatott tartalom - hangoskönyvek letöltése, hallgatása, e-book letöltés

szagos könyv - hangos könyvKönyörgök, valaki találja már fel a büdös e-book-olvasót, hogy "a könyv illata" mint érvelési argumentum végre eltűnjön azok szótárából, akik a digitális forradalom ellen ágálnak ócska nézeteket hangoztatva.

Ostoba cikk az e-könyvek és online olvasás ellen

Most aktuálisan a Literán olvashatni egy eléggé ostoba cikket arról, hogy a nyomtatott könyv olvasása miért jobb dolog, mint a digitálisé - és itt jönnek mindenféle nevetséges érvek, a szag mellett még az is, hogy szeretjük látni a könyvön az előző olvasó hagyta nyomokat, foltokat, szamárfüleket. (Na most komolyan: ki szeret olvasni zsírpacnis, kávéfoltos könyvet?) Arról nem is beszélve, hogy az írás összemossa az online-olvasást az e-book-olvasással, okfejtései pedig nemcsak konzervatívak, hanem vaskalaposak is: mondvacsinált érvek alapján próbálná az új generációkat távol tartani a kor nagyszerű vívmányaitól. (A dologban egyébként az is nevetséges, hogy a cikk történetesen nyomtatott verzióval nem rendelkező internetes portálon jelent meg) ...Legközelebb talán már arról is olvashatunk, hogy valaki visszasírja a petróleumlámpa illatát a villanyégő ellenében és a kurblis telefonról fog nosztalgiázni csúcsmobillal a kezében.

Frissítés 2017

Az eltelt évek során valamelyest változott a kép és talán a kép és talán a szemlélet is. A digitális tartalom ma már sokkal elfogadottabb és ezerszer elterjedtebb minden területen, médiától az oktatáson át a hivatali ügyintézésig. Jelentősen változtak az olvasási szokások.

a hangoskönyvek megjelenésével.

A fiatalok körében talán ma már ez a legszívesebben használt forma az irodalom fogyasztására, ami persze kedvezőtlen következményekkel is jár, az olvasás mint olyan egyre kevésbé irányul terjedelmes regények szövegére. Mivel egyre több klasszikus és modern irodalmi olvasmány érhető el ingyenesen letölthető hangoskönyv formájában, így felhasználói körük és egyre szélesebb. Ahogy lassan a Google is áttér a bemondásra történő, élőszóban feltett kérdésekre adott válaszok megadására, így a beszéd, az emberi hang idővel felzárkózik az írott szó mellé a digitális szövegek fogyasztásában. Ez valószínűleg ugyanolyan természetes folyamat, mint az, hogy a nagy asztali gépeket lassan kiszorítja a laptop, a tablet,  vagy akár az okostelefon.

Az eredeti cikkből - erősen vitatható nézetek:

Digitális forradalom vagy zsákutca?

Az irodalomféltők mégis leginkább a gyerekeket óvnák az elektronikus könyv kísértéseitől. Akinek már volt az egyik kezében gyerek, a másikban meg bármiféle technikai kütyü, az tudja hogy mire számíthat, ha majd nálunk is felbukkan az e-olvasó. Semmiképpen sem ajánlott az online olvasás. Tapasztalatból tudom, hogy még egy Andersen is csak nehezített körülmények közt mesélhető, ha a hallgatóság megkaparintja az egeret. Arról nem is beszélve, hogy egy nagyobb lélegzetvételű történetnek esélye sincs ilyen körülmények közt. A sok gomb meg a görgő biztos több érdeklődést vált ki belőlük, mint maga a mese.

A szakértők szerint azonban a nagyobbakat sem árt távol tartani a digitális világtól. Bár a mai fiatalok már meglehetősen magabiztosan mozognak a virtuális térben, és a mobilok, videójátékok és iPodok tengerében játszi könnyedséggel működtetnek bármiféle techcsodát, ez mégis inkább hátráltathatja őket az irodalom-fogyasztásban. A pedagógusok egyre többet panaszkodnak, hogy az ifjúság olyan mértékű szövegértési- és koncentrációs problémákkal küzd, ami már komoly aggodalomra adhat okot. A hozzáértők szerint pedig az online olvasás nem hogy segítene, hanem – a fentebb említett okok miatt – még ronthat is a helyzeten.

Europeana

Még szerencse, hogy én nem harangoztam be az Eurpeana indulását. Most furdalhatna a lelkiismeret, hogy hozzájárultam az összeomlásához... Nagy csinnadrattával mutatták be, és a sok millió letöltés miatt azonnal össze is omlott az EU nagy digitális büszkesége. A napokban  ünnepélyes keretek közepette indított www.europeana.eu portál (amely több mint kétmillió anyagot tartalmazott az Európai Unió országainak nemzeti könyvtáraiból) informatikai hátteret a holland nemzeti könyvtár biztosította, de a tervezők és üzemeltetők elszámították magukat. Akár december közepéig is eltarthat, amíg felturbózzák és újraindítják a rendszert. Addig érje be ki-ki a saját nemzeti digitális adattárával. A magyar például így fest.
Tovább
Számítástechnia. Megbízható használt notebook felújítása: webáruházból használt laptop vásárlás garanciával - Első kulcsszó: szerviz budapest.
süti beállítások módosítása