balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2020: infra ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Kik a pirézek, hol élnek? műhely

 

Kárpáty VIP PR cikkek

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Lapok színei a francia kártyában

 

PR-cikk beküldés: Seo tanácsadás

 

Linképítő Google-Seo

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, SEO BP

 

Honlap seo optimalizálás


bdk blog bázis | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA | + pr cikkek


Laptop alaplap javítás - Szerviz

2017. január 15. - BDK
- asus laptop alaplap javítás, csere. szerviz budapest - használt billentyűzet - házi víztisztító berendezés és helyezés javítása

laptop alaplapok javítása budapesten

Minden számítógép bázisa az alaplap

Minden személyi számítógép, így a hordozható PC, a notebook (laptop) elektronikus elemei is az ún. alaplapra vagy bázispanelre, alapkártyára vannak építve - ez biztosítja mechanikus rögzítésüket és elektromos kapcsolódásukat a géphez és a többi alkatrészhez. Az alaplap lényegében olyan többrétegű nyomtatott áramköri panel, melyen az egyes elemek illesztésére, befogadására és áramkörbe kötésére több különböző méretű és alakú csatlakozó (aljzat, illeszték), illetve néhány előre beépített, integrált eszköz helyezkedik el. Ezek a már beépített elemek (pl. videókártya, hangkártya), illetve a kialakított csatlakozók eleve meghatározzák, hogy az alaplap milyen processzort tud befogadni, milyen frekvencián képes működni, mekkora véletlen hozzáférésű RAM memória, hány és milyen fajtájú bővítőkártya csatlakoztatására alkalmas illesztési hely található rajta, milyen a felhasználható memória típusa és fizikailag lehetséges maximális mérete stb.

Tovább

Csúcstechnika 1956: IBM 305 RAMAC

hordozható hardver eszköz - mobil számítógép adattároló - ibm ramac

5-mgb-adathordozo-1956.png

1956: Szállítják az IBM csúcsteljesítményű adathordozóját. Az első üzleti célból készült mobil, azaz hordozható hardvereszköz 50 alumínium lemezen összesen 5 millió karaktert tárolt. Ma egy hétköznapi, körmöm nagyságú pendrive néhány ezerszer több adatot tárolhat, mint ez a 900 kilogrammos monstrum. Pedig csak 59 év telt el azóta... Pontosabb szakmai leírás alább.

hardver-1956 - hordozható adattároló

Szakmai forrás szerint:

Tovább

UngBereg, Pánsíp

Nem vagyok egy nagy archivátor, de azért igyekszem időnként rendbe tenni már elavult, nem használt honlapjaimat. Most történetesen a legeslegelsőt. 2000-ben tettem be először a lábamat az internetre, és az akkor 15 éves Kolos segítségével készítettem el első honlapomat: ez az 1995-től működő UngBereg Irodalmi és Művelődési Alapítvány weblapja volt. Előbb csak a főoldal készült el, aztán a különböző aloldalak is, a következő évben pedig ez is része lett a fölé épített UngParty-rendszernek. 2002-ben pedig (épp tíz éve!), amikor az Alapítvány beszüntette működését, funkcióját vesztette. De azért most mégis érdekes volt végigbogarászni: mivel is foglalkoztunk akkoriban.

Az eleinte még UngParty NetCafe névre hallgató portál (az első irodalmi és kulturális webhely Kárpátalján) alá több alrendszert is építettem, az egyik legfontosabb a netPánsíp, a Pánsíp digitális változata lett, amely négy éven keresztül működött. Ezt már korábban felújítottam, teljes archívuma, azaz 4 évfolyamnyi anyaga elérhető, de például a szerkesztőséget bemutató kis oldal csak most került sorra.

Bizony, az UngBereg és a Pánsíp nagyon fontos része volt az életünknek. A szerkesztőség működésének évszámai közé esett életemnek talán legaktívabb, legtevékenyebb évtizede.

Pár további oldalt is rendbe tettem, a rossz helyre mutató hivatkozások néhányát felújítottam és a legtöbb aloldal élén elhelyeztem a legfrissebb mostani oldalaimra mutató linkeket. Mivel ez egy régi, fapados rendszer, így minden egyes weblapot külön kellett újraszerkesztenem és feltöltenem a szerverre - el is szöszmötöltem vele két napot. Kellemes piszmogás volt.

----

Utólag még a hhrf/ungparty rendszerében is találtam egy Pánsíp-oldalt. Mivel archiválandó tartalom nem volt rajta, inkább bevontam SEO-munkámba: Keresőoptimalizálás és SEO Google keresőmarketing << ez később átirányított oldallá vált, így más linket tettem rá. << a cikkben szolgaltatás-jellegű linkelhelyezés fordul elő legfrissebb googleoptimalizátori munkám keretében (Szerver bérlés, virtuális szerverek stb.)

Hétfőig dedikálok

Dedikálást szerveztem magamnak a 82. Ünnepi Könyvhét alkalmából. Ehhez persze először egy könyvet is ki kellett adnom. Elektronikus könyvről lévén szó ez nem is okozott túl sok problémát (munkát valamivel többet). Úgy döntöttem, három limerik-sorozatomat gyűjtöm egybe: 7 pikáns versikét írtam irodalmi hősökről, 16 élő író nevét foglaltam limerik-sírversbe, a Kárpáti limerikek száma pedig éppen 50: félszáz kárpátaljai helységnév szerepel a pajzán ötsorosokban. Így állt össze a 73 limeriket számláló Széles az alagút c. e-book. Elérhetővé tettem a hálón, megnyitható és letölthető, a Könyvhét idején névre szóló, digitálisan dedikált példány is igényelhető. Részletek itt: Digitális dedikálás.

Parnasszus.hu - új honlap

Bármilyen furcsa, cirka másfél évtizeddel azután, hogy a magyar irodalom megjelent az interneten (a Magyar Elektronikus Könyvtár, ha jól tudom, 1994-ben kezdett épülni és 96-tól vett fel rendszerébe nagyobb mennyiségben szövegeket), még ma sincs minden irodalmi folyóiratnak használható weblapja, olyan online megjelenése, amely kihasználja ennek a publikációs formának az előnyeit. Sok lap csak a tartalomjegyzékét jelenteti meg, a számok tényleges tartalmát vagy nem, vagy késve, vagy eléggé alkalmatlan formában helyezik el a világhálón.

Tovább

NetPánsíp - időutazás

Időutazásra invitálom kedves olvasóimat. Épp tíz esztendeje annak, hogy a NetPánsíp révén először kerültek Kárpátaljáról irodalmi szövegek az intenetre. A tájékoztató szerint: "A szerkesztést 2000. decemberében végeztem feleségem, Berniczky Éva közreműködésével, az anyagot az évezred utolsó napjaiban zártam le és fiam, Balla Kolos segítségével tettem fel a világhálóra." Amit most hozzáférhetővé teszek, az egyrészt a digitális folyóirat teljes anyaga, de a rendszer nem pontosan a tíz évvel ezelőtti, hanem

Tovább

10 éve az interneten

2000-es naplójegyzeteim tanúsága szerint az év szeptemberétől rendelkezik a Vár u. 8. internethozzáféréssel, novemberre pedig az akkor 15 éves Kolos fiammal elkészítettük a (tudtommal) legelső kárpátaljai magyar honlapot. Emlékszem, varázslatos érzés volt átélni a pillanatot, amikor először "jött le az éterből" az, amit mi a padlásszobánkban összefabrikáltunk. Annak a ténynek a tudatosulása, hogy ezt az odalt bárhol bárki a világon ugyanígy láthatja, szédítő távlatokat nyitott előttem, rádöbbentem, hogy a leghatékonyabb publikációs lehetőség birtokába jutottam. December végére már elkészítettem az első irodalmi honlapot (NetPánSíp), 2001. januárjában pedig elkezdtem építeni az akkor UngParty NetCafénak nevezett, hamar kiterebélyesedő rendszert.

Tovább

E-könyvek az ukrajnai iskolákban?

Az MTI által is közzétett hír szenzációs: Ukrajnában akár a következő tanévtől olyan e-bookok válthatják fel a nyomtatott tankönyveket, amelyek a 11 tanév összes tankönyvének az anyagát tartalmazzák. Mivel a bejelentés miniszterelnök-helyettesi szinten történt, remélhetőleg van valóságalapja, több puszta elképzelésnél. A permanensen tankönyvgondokkal küzdő oktatásügy mindenesetre nagyot léphet előre - a nemzetközi színtéren is.

Tovább

Magyar Digitális Képkönyvtár

magyar és digitális - Esküszöm, hogy nem beszéltem össze az Országos Széchényi Könyvtárral, mégis egyazon napon tettünk hasonló, bár közel sem azonos horderejű bejelentést. Én arra hívtam fel olvasóim figyelmét, hogy blogomból immáron elérhető a régi Ungvárt ábrázoló képeim száznál több darabból álló gyűjteménye, az OSZK igazgatója pedig bejelentette a Magyar Digitális Képkönyvtár indulását (részletek itt). A hír estefelé jelent meg, egy órávval később hiába próbáltam mintegy 40 percen keresztül megnyitni az oldalt, nem sikerült - gondolom: a nagy terhelés miatt. Ma reggel már több sikerrel játrtam, bár a 40 ezer dokumentumot tartalmazó rendszer most is eléggé lassú. Viszont kétség kívül igen hasznos és értékes archívum, ha még vannak is hiányosságai. (Egy apróság: főoldalának címe péládul nem jelenik meg a böngésző címsorában). Találomra rákerestem néhány dologra. Kedvenc Unicum-plakátomat nem leltem, ungvári fotót is alig, viszont a beregszászi állomásról és a régi zsinagógáról ezeket a szép képeslapokat találtam:

Tovább

Ez nem az a Wiki!

A magyar internetet is megjárta a hír, miszerint bizonyos Rob Matthews elkészítette a Wikipédia legkeresettebb kiemelt cikkeinek 5000 oldalas nyomtatott változatát. A szerzőt az első közlések egyikében tévesen a Wikipédia atyjának nevezték, ezt aztán más webhelyek is átvették. Az alapos  tévedés onnan eredhet, hogy a Wiki tényleges atyja, Jimmy Wales évekkel ezelőtt bejelentette tervét, miszerint nyomtatott formában is kiadná a netes enciklopédiát (illetve hát annak egy töredékét; a terv megvalósulásáról nem tudok), valamint arról is olvashattunk, hogy egy német kiadó rövidesen valóban kiadja a német wiki 50000 legfontosabb szócikkét könyv alakban (erről korábban, más forrásra hivatkozva, írtam). De itt valami egészen másról van szó! A fiatal designer (amennyire utána tudtam nézni: a Brightoni Egyetem végzőse!) látványprojektként és csak egyetlen példányban, mintegy műtárgyként nyomtatta ki és kötötte kemény fedélbe a wiki harmadfélezer legolvasottabb kiemelt cikkét. Az ötlet figyelemfelkeltő és elgondolkodtató, de értelemszerűen semmilyen közvetlen köze nincsen a wiki atyjának vagy másoknak a tényleges kiadói terveihez.

 


Olvasd még: első web: orwell-könyv letöltése

Örkény István honlapja

Már megnyitásakor hírt kellett volna adnom arról, hogy az OSZK gondozásában elkészült és hetek óta látogatható Örkény István honlapja. Most pótolom a mulasztást. A kezdeményezés kétség kívül igen dicséretes, szerteágazó olvasói igényeknek tesz eleget, igen értékes anyaggal gyarapítja a magyar digitális kincsestárat. Ugyanakkor azért kis csalódásomnak is hangot kell hogy adjak: a honlapon közel sem érhető el Örkény összes műve: inkább csak gazdag ízelítőt kapunk belőle. Ez persze még így is nagy lépés ahhoz képest, hogy 2005-ben az örökösök nem járultak hozzá Örkény műveinek elektronikus közzétételéhez.

Digitális Világkönyvtár

Nagykörút, Blaha Lujza térVáltig tudok csodálkozni az online hírportálok szerkesztőinek - mondjuk így - "érdektelenségén"... Leadják például a Digitális Világkönyvtár megnyílásáról szóló MTI-hírt anélkül, hogy a linkjét megadnák. Ha már az MTI nem közölte a szóban forgó webhely elérhetőségét (ez is elvárható lenne!), akkor legalább az online hírszerkesztő vehetné a fáradságot, hogy 2 plusz percet szán az ügyre... A bemutatásra került Világkönyvtár  (World Digital Library) egyébként egyelőre nem egy túl nagy durranás, jelenleg cirka egyezer digitalizált dokumentum található benne - bár igaz, ezek érdekességek, különlegességek, ritkaságok. Európát 380 tétel reprezentálja, ebből mindösszesen 7 darab szerepel a magyarországi részlegen.
Tovább
süti beállítások módosítása