balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2019: ivóvíz ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Balla D. Károly írói oldal

 

Kárpáty Vipera News

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Berniczky Éva írói oldal

 

Piréz blog - pirézek

 

Linképítő Google-Seo

 

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, Google

 

Kárpátalja blog (+seo)


bdk blog bázis | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA


Műhold Párizsban

2010. január 16. - BDK

Leonyid Tiskov (Leonid Tishkov) moszkvai művész (és vállalkozó). Többek között az első orosz karikatúraszájt alapítója. Szverdlovsz megyében született, pedagus-családban, orvosi végzettséget szerzett, dolgozott a szakmában és szerkesztette az orosz orvosi enciklópédiát. 1980-tól szabadfoglalkozású művész. Több műfajban alkot,  számos kiállítása és bemutatója volt, a legkülönfélébb installációkkal  és projektumokkal jelentkezik, világszerte ismerik. Tiskov "a posztindusztriális társadalom romantikusa, aki alkotásaihoz a moszkvai konceptulizmust használja fel, de az ironikus dekonstrukciót az örök témák és archetipusok felé fordulva új ösztönösséggel és poézissel haladja meg". Alább egy aktuális párizsi installációjának néhány dokumentuma blogjából.

Tovább

Alkalmazott Mondrian

Nem tudom, a geometrikus formák nagy mestere, Piet Mondrian (1872-1944) örülne-e annak, hogy kompozíciói, színei, stílusjegyei kommercializálódtak. Ez most aktuálisan az Art. Lebedev Stúdió doboza okán jutott eszembe, amely Mondrian egyik ismert munkáját képezi le irodaszerek tárolására szolgáló alkalmatosságá. Ez még a tartózkodóbb dizájn-ötletek közé tartozik. Kis kereséssel azonban találtam egészen extrém és ízléstelen megoldásokat - igaz, mutatósokat és művészieket is. Íme:
Tovább

Mi ez már megint?

Ígértem újabb feladványokat a nyárra, itt van hát a legrissebb. A kérdés szokás szerint csupán ennyi: Mi ez, mit ábrázol a kép. Szívesen fogadok szellemes tippeket és általános közelítéseket is, de a megoldás, mint mindig, most is igencsak konkrét - és internetes linkkel igazolható. Ha első nekifutásra nem sikerülne megfejte- netek, szokás szerint számíthattok segítő kiegészítéseimre, amelyek majd alább következnek frissítésként. (Csak hozzászólásként megadott megfej- téseket fogadok el.)
Tovább

Dalí Kijevben

Mint azt számos ukrán portál hírül adta, októberben nagyszabású kiállítást rendeznek a kijevi Ukrán házban. Salvador Dalí nevével hirdetik a "Nagy antikvár szalon 2009" című vernisszázst, amelyen a katalán mester művei mellett  Georges Braque képeit és Roden Rodin Gondolkodóját is megtekinthetik az érdeklődők. A tény örvendetes, de számomra kissé furcsa, hogy a modern művészet megalapítói között számon tartott alkotók éppenséggel egy antikvár szalonban szerepelnek.

Korábban: Dalí ihletésében | Két mondatom Dalíról

Hát ez mi?

Nyájas Olvasóim! Rég játszottunk, és feladvánnyal is rég jelentkeztem. Itt az ideje egy könnyű nyári erőpróbának. Kérlek, válaszoljatok arra az egyszerű kérdésre, mit ábrázol az itt látható kép. Mivel bízom leleményességetekben, kicsit megnehezítettem dolgotokat. Viszont (ha nem érkezik helyes megoldás) rövidesen megadom az első segítséget. | Frissítés: íme:

Tovább

Leonardo és a turini lepel

Tegyünk egymást mellé két igen közismert és megfelelően titokzatos dolgot, keressünk összefüggést közöttük - és bizopnyosan szenzáció lesz belőle. A turini lepel és Leonardo személye épp megfelel, és a komputeres analízis máris kimutatja, hogy amit a megfeszített Jézus lenyomataként tisztelnek a hívők, az voltaképp da Vinci önarckép-szobrának az optikai vetülete, s maga a lepel nem más, mint az olasz mester zseniális hamisítványa. Ez a hipotézis se nem hihetőbb, se nem hihetetlenebb, mint a bizonyítottan középkori (és nem Krisztus idejéből származó)  lepel keletkezését leíró hasonló magyarázatok, az arcvonások hasonlósága és/vagy különbözősége mindenesetre elgondolkodtató, még ha fel is merül, hogy a fejszoborból miként lett egészalakos testlenyomat:
Tovább

Simon Schubert papírplasztikái

A papír kétség kívül a képzőművészet legalapvetőbb eszköze, az esetek túlnyomó részében azonban csupán más anyagok - grafit, szén, kréta, festék - felvitelére és megtartására alkalmas felületként használják. Simon Schubert német képzőművész (szül. Köln 1976) azonban magának a papírnak a hajtogatásával ér el képi látványt: egyetlen szál fehér síkpapírból (és -ban) alakítja ki sajátos plasztikáit, amelyek - lévén fény-árnyék hatásokkal operálnak - mindig az aktuális beeső fény függvényében nyerik el pillanatnyi érvényes alakjukat. A hajtogatások, be- és kitűrések  az avatott kéz munkája nyomán meglepően plasztikus látványt nyújtanak. -- A művész weboldalán található képek egy kicsit hókák, a kontraszt és a fényerő állítgatásával én néhányuk valamelyest feljavított változatát mutatom be:
Tovább

Erik Johansson, a képmanipulátor

a képmanipulátor - fotó manipuláció - erik johansson fotótrükkjei - photoshop kép

erik johansson képmanipulátorAmikor már sokadik képébe botlottam különféle weboldalakon, megjegyeztem a nevét, aztán rákerestem. A weboldalát és azon számos képét megtaláltam, de róla magáról nem sokat sikerült megtudnom azon túl, hogy svéd születésű és nagyon fiatal, és hogy szereti azt, amit csinál. Talán fontosabb is életrajzi adatainak kutatása helyett manipulált fotói előtt elidőzni, amelyek ötletei olykor a klasszikussá vált  M.C. Eschert idézik, máskor meg mondjuk Dalí szürrealizmusát juttatják eszünkbe - leginkább azonban mégis eredetiségük és gondos, szép kidolgozottságuk, a meghökkentésen túli művészi hatásuk miatt ragadnak meg emlékezetünkben. Amit esetleg felróhatunk: a képek erős heterogenitást mutatnak, a művésznek láthatóan még nincsen kiforrott stílusa, olykor a grafikai és festői hatást, máskor a humoros ötletet, megint máskor a meghökkentő látványt részesíti előnyben. A hatásosság néha átcsap hatásvadászatba, a magasabb ízlés is ki-kicsúszik a kezéből, de az esetek többségében ez még belefér mondjuk a reklám- és divatfotózásnál eggyel magasabb kategóriába. Nézzük csak néhány fotóját:

Tovább

Megrongált graffiti

Mivel a graffiti maga is rongálás, gondolnánk, nem lehet  megrongálni. Most azonban egy művészi értékű falrajzra, Bristol város egyik látványosságára lőttek rút foltokat kék festékgolyókkal... Nem is olyan régen írtam Banksy mesterről, a (rendőrség elől is) rejtőzködő falfirkálóról, s a minap elégedetten olvastam, hogy immár hivatalos (bár igen rendhagyó) kiállítása is nyílt szülővárosában. A Bristol Múzeumtól mintegy 400 méterre található az a (szexuális ügyekben illetékes) klinika, amelynek tűzfalát az immár klasszikussá vált és a városlakók által nemcsak megtűrt, hanem megszeretett falrajz dísziti. A rongálás után így fest:
Tovább

A gyermekkor vége

Gyerekeink ez alatt a falikép alatt nőttek fel - és most eltűnik örökre... Történt, hogy amikor Kolos pár hónapos volt (azaz 24 évvel ezelőtt), kitaláltam: képet festetek neki a kiságya fölé. Elhívtuk Horváth Annát (beregszászi szobrász, keramukus, festő - akkoriban igen-igen jó barátunk), nálunk lakott vagy 3 napig, ezalatt "kifestette" szobánk egyik sarkát. Kolos, amikor beszélni kezdett, a képen látható tárgyak, állatok, alakok nevét elsők között tanulta meg.  Éva esténként a képről mesélt neki. Aztán a kiságyat, a sarkot  és a meséket is megörökölte három és fél év múlva Csönge. Ennek a képnek a társaságában nőttek fel mindketten. Kamaszodván külön szobát kaptak, a képes maradt a Csöngéé. Ám az idő sajnos megtette a magáét, a fal jócskán összerepedezett a minden előkészítés nélkül felvitt freskó alatt, a festék is lepattogzott több helyütt... Ám hiába nőttek ki javában gyerekeink a mesevilágből, a felejthetetlen Anna néni munkáját mindeddig megőriztük. Most azonban betelik sorsa: Csönge szobája teljes felújításra kerül, leginkább a padló megsüllyedése miatt - és a jócskán megrepedezett fal is egységes simaságot és új színt kap. Mestereink ma hozzá is láttak. Húsz éves leányunk meg is jegyezte, úgy látszik, végérvényesen lezárult gyermekkora.
Tovább

Picasso lánya

Minden alkalom, amikor a magyar online sajtó hírt ad valamely híres festmény elárverezéséről, jó alkalom nekem, hogy a közleményből hiányzó vagy abban csak kis méretben szereplő műről nagyobb, élvezhető reprodukciót találjak. Most is így tettem, utánamentem Picasso "A művész két és fél éves lánya hajóval" című festményének, amely a New York-i aukciósház, a Sotheby's árverésén szerepel május 5-én.  (16-24 millió dolláros eladási árra számítanak...) Egyúttal megtaláltam néhányat a büszke apa egyidőben, 1938-ban készített további munkáiról, amelyeket a kis Mayáról készített. Érdekes egymás mellett látni őket.   

Tovább

56 millió egy Moholy-Nagy-fotóért

A nagy magyar hírportálok többnyire illusztráció nélkül  közölték az MTI-hírt (pl. HVG, FigyelőNet, Index), miszerint a modern művészet és vizuális kultúra nagy alakjának, Moholy-Nagy Lászlónak (1895-1946) egyik fényképe cirka 56 millió forintnyi értékben kelt el a Sotheby's kereskedőház New York-i árverésén. Nem igazán öregbítve ezzel az online-szerkesztőségek dicsőségét. A fénykép ugyanis a legkisebb erőfeszítéssel  pár pillanat alatt megtalálható az interneten, csak a kereskedőház nevét kell beütni a Google keresőjébe, onnan két kattintásra már helyben is vagyunk, és aránylag nagy méretben is megnézhetjük a művész első feleségét ábrázoló fotográfiát. Íme:

Tovább

Malevics: Szuprematista kompozíció

Pénzügyi válság, restrikció, recesszió, halljuk naponta. A krízis és hanyatlás ellenére a New York-i Sotheby's aukciósház árverésén kereken 60 millió dollárért kelt el Kazimir Malevics Szuprematista kompozíciója (Suprematist composition). Ez a legmagasabb összeg, amelyért valaha orosz festő munkája elkelt. Új tulajdonosáról semmit nem tudunk, de a kép eddigi sorsa, mint olvasom, nem mindennapi.

Az 19878-ban Kijevben született lengyel származású  Kazimir Szeverinovics Malevics, a modern művészet meghatározó egyénisége 1916-ban festette szóban forgó képet. Saját tulajdonát azonban csak addig képezte, míg 1927-ben, nagyjából hetven másikkal együtt, ki nem vitte magával Berlinbe azzal a céllal, hogy európai kiállítás-körút során mutassa be, hol is tart az orosz avantgárd. Művei nagy feltűnést keltettek, a vernisszázs-sorozat azonban elakadt, mert a művész nem tudta rövid időre szóló vízumát meghosszabítani, vissza kellett térnie a Szovjetunióba. Munkáit német barátaira, elsősorban Hugo Häring építészre bízta. Arra számítottak, hogy Malevics nemsokára újra nyugatra utazhat és győzedelmes körutat tehet Európában. Azonban nem ez történt.

Tovább

Jegor Osztrov

Bár eléggé látványosak, magukra vonják a figyelmet, de az általában egy kaptafára működő optikai manipuláció unalmassá válik, ha az ember sorra nézi az 1970-ben Pétervárott született és Moszkvában élő művész, Jegor Osztrov munkáit. Most egy új kiállítása készül, a címe az, hogy Húrelmélet, de ahogy a híradást illusztráló képet elnézem, a húrelmélethez igazán nincs sok köze, inkább interferencia-hullámokra emlékeztet a rajzolat. Új képeiből többet sajnos nem találtam, de a régebbiek - számomra úgy tűnik - elég könnyen megfejthető módon készültek. A művész lefotózott klasszikus műveket az Ermitázsban, a fotókra ráeresztett egy-két effektust valamelyik komputeres grafikai programból, aztán az eredményt vászonra vitte. Ezt legalább saját kezűleg tette... Lásd:
Tovább

TEXTil és egyebek

Nem olyan rég mutattam be egy szemétszobrászt, és máris itt egy újabb hulladékművész. Műalkotásokat teremt üres üvegekből, kidobott ernyőkből, kiürült orvosságos tégelyekből, használt cipőkből, hallgathatatlan bakelit lemezekből... Kidobott klaviatúrák betűiből pedig interaktív szövegszőnyeget sző (ennek a szellemes neve a TEXTile), amely ráadásul saját elkészülésének a krónikáját is tartalmazza... Jean Shin a neve, Dél-Koreában született és New Yorkban alkot. Ilyesmiket:
Tovább