balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2020: infra ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Kik a pirézek, hol élnek? műhely

 

Kárpáty VIP PR cikkek

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Lapok színei a francia kártyában

 

PR-cikk beküldés: Seo tanácsadás

 

Linképítő Google-Seo

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, SEO BP

 

Honlap seo optimalizálás


bdk blog archívum | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA | + pr cikkek


Ukrajna színeváltozása

2009. február 23. - BDK
Még ha roppant tanulságos olvasmány is, de nem valami felemelő érzés egy ország kórtörténetét tanulmányozni akkor, amikor a beteg állapota éppen sokkal rosszabbra fordult. Az utóbbi tény nyilvánvaló, hangos tőle a média, de az utca is: az emberekben egyre nagyobb az elégedetlenség a kibontakozó válság rájuk háruló következményei miatt (munkahelyek szűnnek meg, hatalmasak a bérhátralékok, fennakadások mutatkoznak az amúgy sem fényes szociális ellátásban, elértéktelenedik a nemzeti valuta… – miközben meredeken emelkednek a szolgáltatások és a termékek árai).
Tovább

Ukrajna színeváltozása

könyv: ukrajna színeváltozása. társadalom, történelem, etnikai, nemzeti, regionális identitás, antiszemitizmus, ukránok, oroszok, zsidók magyarok; szurzsik nyelv -

A hosszú önálló történelmi múlttal rendelkező európai országok sora 1991-ben, a Szovjetunió felbomlásával több új állammal, köztük Ukrajnával gyarapodott. Az ország lakossága a függetlenséget össznépi lelkesedéssel fogadta, úgy értelmezve a helyzetet, hogy ezáltal hirtelen egy jóléti állam polgáraivá válnak. Ez idő tájt az ukrán parlament eltökélten tárgyalt „Polubotok kincséről” – arról az aranykészletről, amelyet állítólag Pavel Polubotok hetman a 18. század elején helyezett el az Angol Bankban. A politika nyíltan és teljes komolysággal hirdette, hogy a felgyülemlett kamatokkal együtt „Polubotok kincséből” minden ukrajnai lakosra mintegy 300 ezer font jut. A kincs – ami nincs – helyett az országnak saját erejéből kellett szembenéznie az állam- és nemzetépítés nehézségeivel, a politikai, gazdasági reformok buktatóival. Ez a könyv az eltelt időszakot elemzi szaktudományos szempontból, de a szélesebb olvasóközönség számára is érthető formában – az emlékezetpolitikától elindulva, a regionális identitásokon keresztül egészen az olyan aktuális kérdésekig, hogy vannak-e még Ukrajnában hagyományos mozik, mi jelenti ma a szórakozást az ötvenmilliós országban, mit jelent a vallásosság, ki a gazdája a földnek, jelen van-e az antiszemitizmus, miről szól a nagypolitika, s hogyan vesznek abban részt az ukránok, az oroszok, a tatárok, a magyarok;  továbbá, hogy mi is az a szurzsik.


A kötet szerzői:

Arbenyina Vira – Aza Larisza – Brajcsevszka Olena – Danilov Szerhij – Fedinec Csilla – Hejec Valerij – Holovaha Jevhen – Ivanenko Olena – Jevtuh Volodimir – Kucenko Olga – Malinovszka Olena – Mihejeva Okszana – Panyina Natalija – Paniotto Volodimir – Portnov Andrej – Pribitkova Irina – Rucska Anatolij – Sevel Okszana – Szereda Viktória – Szkokova Ljudmila – Sztehnij Olekszandr – Vasrova Natalia – Ziyatdinova Emine

Szerkesztette Fedinec Csilla és Szereda Viktória

Ukrajna színeváltozása

Kalligram  / Régió Könyvek

Bolti ár:  2990 Ft Ft
Kiadó:    Kalligram Kiadó, Pozsony
Kiadás éve:    2009
ISBN:    9788081011245


Néhány kiragadott részlet a könyvből:

[…] A szovjet örökséget […] nem lehetett teljesen kiszorítani a legitimnek tekintett narratívából, tekintettel a lakosság jelentős részének hangulatára – akik a szovjet korszakot a jólét, a szociális garanciák és a stabilitás időszakaként élték meg –, és Oroszország külpolitikai nyomására. Ilyen feltétlenül integrálandó történelmi esemény volt a Nagy Honvédő Háború, mellyel kapcsolatos emlékezetet főként a szovjet politika, azon belül is a brezsnyevi időszak alakította. A háborúnak a hivatalos narratívába történő integrálásában a fő stratégia az volt, hogy igyekeztek azt az emberi oldaláról megközelíteni, a figyelmet az „egyszerű emberek” hőstetetteire és szenvedéseire irányítani, miközben lerántották a leplet a szovjet állami és katonai vezetés által elkövetett hibákról és kegyetlenségekről. […] Ugyanakkor az 1990-es évek közepén mind szembeötlőbbé válik a törekvés arra, hogy megteremtsék az ideologizált emlékezet alternatíváját, amit óvatosan nevezhetünk a nemzetiesítéssel szembeni ellenállás puha formájának. Nemcsak ideológiai amnéziáról van szó, amikor a Lenin utca vagy Dzerzsinszkij utca névadói már semmit sem mondanak az ott élőknek, hanem a szimbolikus összefüggések új formáinak kereséséről is. Ennek legnyilvánvalóbb példája, amikor Ilf és Petrov regényhőseinek emlékműveket állítottak. Még 1992-ben Kijevben avattak emléktáblát azon a helyen, ahol „a nagy októberi szocialista forradalomig Mihail Szamuelevics Panyikovszkij dolgozott” (ugyanitt, pár lépésre a Hrescsatiktól, 1998-ban szobrot is állítottak Panyikovszkijnak). Hamarosan 12 szék emlékművet állítottak Odeszában, Fjodor atyának a harkovi váróteremben, Osztap Bendernek a Zsmerinka állomáson, „Schmidt hadnagy gyerekeinek” Bergyanszkban, Emberevő Ellocskának Harkovban. Röviddel Juscsenko hatalomra kerülése után a Harkov megyei állami adminisztráció honlapján megjelent a hír, hogy 2005. augusztus 22-én, Harkov felszabadítása évfordulójának küszöbén és Ukrajna Függetlenségének napján avatják fel Osztap Bender szobrát. Nem tudni, mennyire voltak tisztában az ötletgazdák a két nagy állami ünnep és az irodalmi alak összekapcsolásának természetével. Fontos leszögezni, hogy az Ilf és Petrov hősök emlékművekben való megörökítésének hulláma nem terjedt ki a nyugati megyékre, ahol Tarasz Sevcsenkónak és Sztepan Banderának állítottak újabb és újabb emlékműveket. A posztszovjet Ukrajna egyik paradoxonja, hogy az „ideológiamentes” emlékművek (lásd még csak Harkovban például a szerelmesek szobrát, a Hegedűs a háztetőn vagy a focilabda emlékművét) stílusukat tekintve sokkal kevésbé emlékeztetnek a szovjet hagyományokra, mint az ideológiai kötődésű, radikálisan szovjetellenes tartalmú galíciai monumentumok. […] Azt a problémát, hogyan lehet beleírni a II. világháború történetének új, ukrán verziójába az Ukrán Nacionalisták Szervezetének és az Ukrán Felkelő Hadseregnek a tevékenységét, azzal oldották meg, hogy a hangsúlyt a németekkel szembeni ellenállásukra, a Kelet-Ukrajnára is kiterjedő akciókra (ezzel szimbolizálva a mozgalom összukrán jellegét), a nacionalista mozgalom 1943 utáni demokratizálódására fektették, elhallgatva a volhíniai lengyelellenes akciót és az ukránok részvételét a zsidók exterminálásában. […] Az apoteózis azáltal következett be, hogy az elnöki rendeletre elkészített Ukrajna emlékkönyve köteteit, melyekben a háborúban elesetteket sorolták fel, két hivatalos változatban nyomtatták ki. Az egyikben az utolsó kötet szerkesztői utószavába bekerült, hogy „az UPA és annak fegyveres alakulatai a fasiszta Németország csatlósaiként harcoltak a Hitler-ellenes koalíciót alkotó országok ellen és a fasizmussal kollaborálók bélyegét viselték magukon”. A második változatból ezt a szövegrészt kihagyták. Mindenki azt a történelmet kapta, amit várt. […]

Andrej Portnov: Történelemírás ukrán módra. Megjegyzések a hétköznapi valóság történeti alapú átrendezéséhez

*

[…] Ukrajna fontosnak tartja, hogy az államközi kapcsolatok terén és a magánérintkezésben is érvényesüljön a kapcsolat a területén élő nemzetiségek és anyaországaik között. Az anyaországok igyekeznek erkölcsi, anyagi támogatásban részesíteni a más országok területén élő nemzetrészeket. Magyarország például törvényt alkotott a határon túl élő magyar kisebbségek támogatásáról, melynek keretében az ukrajnai magyaroknak is rendszeres anyagi támogatást nyújt etnikai-kulturális fejlődésükhöz. Hasonló módon (állami és társadalmi szervezeteken keresztül) érkezik támogatás Bulgáriából, Izraelből, Németországból, Lengyelországból, Oroszországból és más országokból is. […] A […] jogi dokumentumok és intézmények, melyek a nemzeti kisebbségek ügyeivel foglalkoznak, valamint az ukrán állam etnopolitikája elősegíti a különböző államokban élő nemzetrészek együttműködését, többek között természetesen az ukrán etnikum esetében is, egyúttal ösztönzi új utak és lehetőségek felkutatását is. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az állami végrehajtó apparátus etnikai-nemzeti ügyekkel foglalkozó hivatalainak állandó és rendkívül szerencsétlen átszervezése negatívan hatott a felsorolt bizottságok munkájára, valamint a megkötött egyezmények végrehajtására. Ennek következtében a mindenkori ukrán kormány asztalára nem kerültek olyan dokumentumok, amelyek valamilyen egységes keretben tettek volna javaslatokat az ukrajnai nemzetiségekkel és az ukrán diaszpórával kapcsolatos kérdésekben. Ilyen többek között az állami ukrán iskolák, kulturális központok megnyitásának, a kisebbségeknek és a diaszpórában élőknek szóló tankönyvek tartalmi kérdései; a kárpátaljai Vereckei-hágón felállítandó emlékművel kapcsolatban újra és újra kiéleződő viták stb. Senki nem foglalkozik az egyezmények végrehajtásának ellenőrzésével, éppen ezért a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekről folytatott diskurzusokban az egyezményt megkötő másik fél mindig előnyben van Ukrajnával szemben. […]

Volodimir Jevtuh: Az ukrán társadalom etnikai-nemzeti sajátosságai

*

[…] Noha az, hogy Ukrajna lakosságának közel fele (45%-a) ellenzi, hogy zsidók is éljenek az országban, rendkívül sajnálatos tény, interpretálásával nagyon óvatosnak kell lenni. Először is, még nem tudjuk egészen pontosan, hogy a Bogardus-skála adatai és az antiszemitizmus valóságos szintje –, ami magában foglalja a megkérdezettek világnézetét és magatartását is – milyen összefüggésben van egymással. Ezért a kapott adatok megbízhatóan rögzítik az antiszemitizmus növekedését, de azokat nem lehet úgy beállítani, mint a reális magatartás mutatóit. Ha például verbálisan 8% hajlandó befogadni a családjába zsidókat, nem biztos, hogy valóban így is cselekednek tényleges élethelyzetben (tényleges élethelyzetben ez a mutató egyaránt lehet alacsonyabb és magasabb). Másodszor, közelítő méréssel azt tapasztaltuk, hogy a zsidókkal szembeni magatartás nem rosszabb, mint a legtöbb etnikai csoporttal kapcsolatban […] Az ukrajnai lakosok 75%-a nem fogadja el az ország lakosaként a zsidókat, ám, például, 64% ugyanígy van a románokkal, 71% pedig a cigányokkal. […] Az antiszemitizmusra ható négy tényező közül három – iskolázottság, nyelvi-etnikai hovatartozás és a település típusa – a kszenofóbiára is befolyással van. Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál kevésbé antiszemita, faluhelyen erősebb az antiszemitizmus, mint városban, s minél nagyobb egy város, annál alacsonyabb szintű. Mérhető eltérés van az ukrán nyelvű ukránok, az orosz nyelvű ukránok és az oroszok között az antiszemitizmus tekintetében; az első csoport körében a legerősebb, s utána csökken. Az ukránok és az oroszok, valamint az ukrán nyelvű ukránok és az orosz nyelvű ukránok antiszemitizmusának szintje közötti különbségek szinte teljes mértékben megmagyarázhatók a településtípussal. Az életkori sajátosságok tekintetében lényeges különbség van az antiszemitizmus és a kszenofóbia szintjét illetően. A kszenofóbia az idősebbek között a legerősebb és a 18–20 évesek körében a leggyengébb, az antiszemitizmus viszont éppen az utóbbi korcsoportban a legerősebb. Az utóbbi 10 évben a 18–20 évek körében erősödött a leginkább az antiszemitizmus. (A 18 év alatti korcsoportot nem vizsgáltuk, de sajnálatos módon azt kell feltételeznem, hogy ebben az életkorban még rosszabb a helyzet.) Ez a legnyugtalanítóbb tendencia. Feltételezhető, hogy az utóbbi években Ukrajnában az antiszemitizmusra más tényezők is hatottak, mint a kszenofóbiára. Ilyen tényező többek között az antiszemita kiadványok sokasága, az antiszemita politikai erők aktivizálódása a 2004. és a 2006. évi parlamenti választások során, valamint az, hogy Oroszországban is növekszik az antiszemitizmus, ami hatással van Ukrajna lakosságára (a lakosság jelentős része rendszeresen olvassa az oroszországi újságokat, folyóiratokat, hallgatja az orosz rádiót és nézi az orosz tévét). […]

Volodimir Paniotto: Kszenofóbia és antiszemitizmus Ukrajnában

 ______________________________

Ruszin állam Kárpátalján?

Anélkül, hogy belemerülnénk a vitás kérdésekbe és taglalni kezdenénk, pontosan kik is azok a ruszinok (ruténok), mi az eredetük, önálló népnek tekinthetők-e avagy csupán az ukránság egyik etnikumáról beszélhetünk, inkább nézzünk néhány tényt.  Ezek közül az első az, hogy Ukrajnában – ellentétben Szlovákiával, Szerbiával vagy Kanadával – hivatalosan a ruszinságot nem tekintik létező nemzetiségnek, nyelvükről azt állítják, csupán az ukrán nyelvjárási változata. A szovjet rendszer idején egyházukat is betiltották, a pravoszláv hitre áttérni nem hajlandó papjaikat elhurcolták.

A rendszerváltással és az önálló Ukrajna létrejöttével a görög katolikus egyház ugyan újra létjogosultságot nyert, templomaik többségét is visszakapták, de a ruszinság népként való elismerése elmaradt.

Második tényként említsük meg, hogy bár köztársasági szinten érvényes maradt a fenti tagadás, Ukrajna ruszinok lakta megyéjében, Kárpátalján, a megyei tanács ez év márciusában hozott döntése értelmében önálló nemzetiségként mégis elismerték a ruszinságot. E határozat persze kiváltotta Kijev és az ukrán nemzeti erők rosszallását; kizártnak tekinthető, hogy a határozat országos jóváhagyást nyerjen.

A harmadik tény, hogy a Ruszinok II. Európai Kongresszusa, amelyet októberben tartottak Munkácson, ultimátumot intézett a megyei tanácshoz: ha nem nyilvánítják december 1-jéig Kárpátalját ruszin autonóm területté, akkor önhatalmúlag kikiáltják a kárpátaljai ruszin államot. Az időpont vészesen közeledik, ám arra semmilyen jel nem mutat, hogy az illetékesek hajlanának a követelés teljesítésére. A fenyegetést egyébként igen nehéz komolyan venni. A ruszin ébredés sokkal inkább tűnik egy szűk értelmiségi réteg (olykor személyes ambícióktól fűtött) heveskedésének, semmint széles néptömegek által támogatott mozgalomnak. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy vezetőik maguk is megosztottak a kérdésben, sokuk elítéli az Ukrajna területi egységének megbontását célzó szakadár törekvéseket, akkor beláthatjuk, bármiféle ruszin közigazgatási formáció létrejötte kívül esik a politikai realitások keretén.

A nevezett ultimátumban egyébként hivatkozási alapnak egyfelől a csehszlovák érában létezett önkormányzati alakulatot, a szovjet annexió révén 1945-ben megszűnt Podkarpatszka Ruszt tekintik, másfelől az 1991-es népszavazásra apellálnak, amelynek során nemcsak azt kérdezték meg a terület lakosságától, támogatják-e a független Ukrajna létrejöttét, hanem azt is, hogy ennek keretében kapjon-e autonóm státust Kárpátalja. A referendum eredményeként regisztrált elsöprő többségű igen szavazatnak (78%) azonban nem lett semmilyen következménye, az ukrán törvényhozás sem akkor aktuálisan, sem azóta még csak napirendre sem tűzte a kérdést. Az érthető, hogy a ruszin vezetők most erre a lakossági véleménynyilvánításra hivatkoznak, ám azt az egyáltalán nem mellékes tényt ügyesen elhallgatják, hogy az akkori felvetésben nem ruszin, hanem általános értelemben vett kárpátaljai autonómia szerepelt, s a terület etnikai összetételét tekintve ennek mindenképpen egy soknemzetiségű, soknyelvű formációnak kellene lennie. Hogy Kárpátalja teljesebb vagy részleges önállóságát a ruszin vezetők saját népük hegemóniájának érvényesítésével képzelik el, az semmi jóval nem kecsegtet a többi nemzetiségre, így az itt élő százötvenezres magyarságra nézve sem. És bár az önállósulási elképzelésekben több az illúzió, mint a realitás, az máris valószínű, hogy a magyaroknak az ukrán után a ruszin nacionalizmussal is szembe kell nézniük. (Balla D. Károly)


Megjelent: Új Szó, 2008. nov. 30.

Hadroneső Kijevben?

infrasugárzó új szóA közmondás szerint akasztott ember házában nem illik kötélről beszélni. De mi a helyzet akkor, ha magukon a háziakon ütközik ki a kötél-komplexus, és ők hozzák szóba a kötél általi fenyegetést akkor is, ha az teljesen indokolatlan? Illetve hát talán igazságosabb úgy fogalmazni, hogy az egyszer már megégett ember nemcsak a tűztől, hanem a füsttől is fél – ugyan mi mással lehetne magyarázni a mostani esetet, melynek során az ukrán főváros lakosai sajátos bűnbakot találtak maguknak.

Tovább

A vírus száma

- ukrajna, oktatás, nyelv - budapest: laptopon vírusvédelem - honlap seo szerviz -

Balla D. Károly:

A vírus száma

 Kárpátalján most például a 461-es szám kelt riadalmat.

 Az emberekben van némi hajlam arra, hogy egyes szám- és betűsorokat különleges jelentéssel ruházzanak fel. És itt nem a kabalisztika vagy a babona számaihoz tapadó vélekedésekre gondolok, hanem olyasmire, mint az ezredfordulós Y2K-hisztéria, amikor is a dátum „lenullázódásával” járó számítógépes katasztrófával riogatták az emberiség nem jelentéktelen részét. De hasonló rettegés fogta el évekig az amerikaiakat a 0911 számsor láttán, amely nem csupán a Világkereskedelmi Központ elleni terrortámadás dátumát, hanem az Egyesült Államok létét veszélyeztető globális fenyegetettséget jelentette számukra. Vagy gondoljunk arra a félelmünkre, amelyet egy időben a H5N1 jelsor váltott ki belőlünk (mint a madárinfluenza új, emberre is veszélyes vírusának törzsszáma).

Kárpátalján most például a 461-es szám kelt riadalmat. Az ukrán oktatásügyi miniszternek 2008. május 26-án kiadott és elhíresült rendelete viseli ezt a sorszámot.

Ez a rendelet helyezte hatályba a nemzetiségi iskolák számára „az ukrán nyelv oktatásának javítása céljából” kidolgozott, 2008-tól 2011-ig érvényes programot. A cselekvési terv alapján az új tanévtől kezdődően a nem ukrán iskolákban az egyes tantárgyak oktatását illetően a nemzetiségi nyelvről fokozatosan az államnyelvre kell áttérni.

A rendelet méltán keltett felháborodást a kárpátaljai magyar közösségben. Már csak azért is, mert az itteni tanügyi szakemberek évek óta cikkeznek arról, hogy az ukrán nyelv oktatásának a módszertanát országos szinten hibás alapelvre helyezték, az ukránul egyáltalán nem beszélő, más anyanyelvű kisiskolásoknak az elemiben grammatikai ismereteket kell elsajátítaniuk anélkül, hogy beszédkészségüket kifejlesztették volna. Az ukránt nem idegen nyelvként, hanem közel azokkal a módszerekkel tanítják, mint az anyanyelvet, aminek aztán az lett az eredménye, hogy a független Ukrajna létezése óta felnevelkedett más ajkú nemzedék alig-alig beszél és ért az államnyelven. (Ennek szomorú eredménye az idén látható volt az emelt szintű érettségin kötelezőnek előírt ukrán nyelv- és irodalomvizsgán.) Ahelyett azonban, hogy az oktatásügy országos vezetői változtattak volna az ukrán nyelv oktatásának a módszertanán, ahelyett, hogy gondoskodtak volna megfelelő számú és minőségű tankönyvről és szótárról, ahelyett, hogy tettek volna valamit a nemzetiségi iskolákban tanító ukrántanárok képzése terén – ahelyett az oktatás nyelvének fokozatos megváltoztatása mellett döntöttek. Amitől persze még a kárpátaljai magyar gyerek nem fog jobban tudni ukránul, hanem ezután már a számára alig érthető nyelven előadott történelmet, földrajzot, matematikát sem fogja megfelelően elsajátítani. Még kevesebb lesz a továbbtanuló magyar diák, még a mostani hiányokat is felülmúlóan nem lesznek magyar orvosok, ügyvédek, mérnökök… Mindenki rossz megoldásnak tartja, a magyar szülők sokasága kényszermegoldásként mégis azt a kiutat választja, hogy eleve ukrán iskolába íratja gyermekét.

Úgy tűnik, a megalakulása után nemzetiségeivel szemben évekig toleránsnak mutatkozó Ukrajna most bekeményített, meg akarja mutatni, hogy csak azért is nemzetállamot farag a soknemzetiségű országból. Az oktatási miniszter például egy múlt heti értekezleten közölte, a vonatkozó rendeletet a külföldi tiltakozások ellenére is végrehajtja, mert Ukrajnában egységes oktatási rendszernek kell érvényesülnie.

Az államnacionalizmus 461-es törzsszámú vírusa tovább fenyeget.

(Balla D. Károly)


Megjelent: Új Szó, 2008. aug. 30.

seo project:: Notebook javítás Budapest

  • Laptopszerviz szolgáltatása: vírus irtás, Asus töltők
  • laptop szerviz szolgáltatás, kijelző és billentyűzet

Asus - Dell - Lenovo

Elnöki célpontok

műanyag célpont

Az elnökre lövöldöztek Ukrajnában

Hihetetlen forgalomra tett szert Zaporozsje megyében egy céllövöldés, mióta a hagyományos műanyag kacsák és egyéb célpontok helyett az ország vezetőinek arcképét helyezte ki a légpuskák kereszttüzébe. A jól menő üzletnek azonban befellegzett: a rendőrség leszedette a kompromittáló céltáblákat.


Eredeti ötlettel próbálta egy bergyanszki céllövöldés feldobni az üzletmenetét: az ilyen „intézményekben” megszokott kaucsukmadárkák, gyufásdobozok és hétköznapi céltáblák helyett politikusok arcképeire lövöldözhettek a betérő ügyfelek. Mint arról a helyi lapok beszámoltak, a lövöldözők legszívesebben Viktor Juscsenko elnök szemeit, Júlia Timosenko kormányfő híres hajkoszorúját, vagy Viktor Janukovics ellenzéki vezető orrát vették célba. Sőt, a hagyományos légfegyvereken kívül az „ínyencek” – természetesen a megfelelő felár ellenében – narancssárga vagy kék paint-boll lövedékekkel (a „narancsos forradalom” idején szembenálló felek színeivel) bombázhatták a számukra legunszimpatikusabb politikusokat. Az Azovi-tenger partján fekvő ukrán üdülőváros céllövöldése azonban nem sokáig élvezhette az ugrásszerűen megnövekedett napi bevételeket. Elsőként a Júlia Timosenko miniszterelnök Batykivscsina (Haza) pártjának dnyepropetrovszki megyei szervezetének vezetői kifogásolták az ország vezetőinek ily módon történő megalázását, majd az üggyel a helyi állambiztonsági szolgálat és a rendőrség is foglalkozni kezdett. S bár Ukrajnában nincs olyan törvény, ami alapján kifogásolni lehetne a céllövölde tulajának jól jövedelmező ötletét, a karhatalmi szervek – szólásszabadság ide vagy oda – rövid időn belül eltávolíttatták vele az ominózus céltáblákat. A newsru.com internetes hírportál beszámolója szerint a céllövöldés, miután a hatóságok ily módon lőttek az üzletének, azóta bezárt és ismeretlen helyre távozott…

 

célpont

tartály célpont

kármentő célpont

A fotók forrása (a kis felső kép montázs-illusztráció)

______________

Műanyag tartályok gyártása. Környezetvédelem: kármentő ipari műanyag tálca. 

Peremlét - II. (világvége)

Meg kell tanulnunk, hogy lehetséges a legkülönbözőbb tőről fakadó értékek egyidejű birtoklása, s hogy különféle kihívásoknak egyszerre megfelelni nem feltétlenül jelent megalkuvást és meghasonlást, hanem talán csak rugalmasságot és toleranciát. Ha megértjük, hogy nem kötelező két rossz közül a kevésbé rosszat...

Tovább

Peremlét - I.

peremlét - szamizdatA Kárpátalján élő százötvenezres magyar lakosság hármas gravitáció vonzásában és taszításában él: a nemzeti létet reprezentáló Magyarország egyfajta virtuális haza szerepét játssza világképében; a szülőföldet jelentő Kárpátalja iránti ragaszkodás egyre inkább felemás jelleget ölt; a független Ukrajna pedig...

Tovább

A Verecke-ügy

Nem készült ilyen felmérés, de látatlanban meg lehet tippelni: ha egy magyar embert bárhol a világban megkérdeznek arról, mi jut eszébe legelőször Kárpátaljáról, akkor, talán a munkácsi várral vetélkedve, a Vereckei-hágó kapná a legjobb helyezést. Nem véletlenül: a Kárpátok gerincén itt átkelő honfoglaló magyarok emlékezete elég erősen él a nemzettudatban, épp ezért a hely is különleges jelentőséggel bír, nem pusztán egy földrajzi pont, hanem olyan történelmi, néha inkább mitikus-szakrális helyszín, amelyhez a nemzeti identitás közvetlenül kötődik. A „Verecke híres útján” a Kárpát-medencébe érkező és itt magának hazát foglaló nép képe – mint történelmi-nemzeti toposz – kiemelt jelentőségű volt a kollektív önazonosság kialakulásában, s megtartásában sem kisebb a szerepe.


Tovább
Számítástechnia. Megbízható használt notebook felújítása: webáruházból használt laptop vásárlás garanciával - Első kulcsszó: szerviz budapest.
süti beállítások módosítása