balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2020: infra ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Balla D. Károly írói oldal

 

Kárpáty Vipera News

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Berniczky Éva írói oldal

 

PR-cikk: tartalommarketing

 

Linképítő Google-Seo

 

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, Google

 

Kárpátalja blog (+seo)


bdk blog bázis | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA


Az ivóvízkezelés fázisai

2019. február 17. - BDK
- ivóvíz kezelés klór-dioxid oldattal: ipari műanyag tartály fertőtlenítése -

Ivóvízkezelés - tisztítás - fertőtlenítés

Az ivóvizek többsége természetes forrásból ered. A föld mélyebb rétegeiből származó víz általában nem tartalmaz fertőző anyagokat, a felszíni vízvétel azonban nagyobb óvatosságot igényel. A talajvizet kinyerő kutak, a folyókból, tavakból nyert víz szinte mindig tartalmaz olyan mikroorganizmusokat, amelyek nagyobb koncentrációban veszélyesek lehetnek az emberi szervezetre, továbbá olyan szennyeződéseket, amelyek rossz ízt, kellemetlen szagot okozhatnak, netán csak zavarossá, a normálistól eltérő színűvé teszik a vizet. Ez teszi szükségessé az ivóvízkezelés eljárásait, amelynek során az emberi fogyasztásra szánt folyadék elnyeri kellő tisztaságát.

A vizhálózatba juttatás előtt a kinyert természetes vizeket általában ilyen eljárásoknak vetik alá:  

Derítés

A derítés nem más, mint a kitermelt vízben (általában véve: a folyadékokban) tartósan lebegő (azaz le nem szálló) részecskék végleges eltávolítása.

A fenti definíció értelmében a szakirodalom egy része derítést a koagulálás szinonimájaként használja, másik része tágabban értelmezi, e szerint a szélesebb értelmezés szerint a folyamat több vízkezelési eljárást egyesít, azaz

Derítés = Koagulálás + Flokkulálás + Ülepítés

Minden természetes vízben találhatók úgynevezett kolloid szemcsék, amelyek maguktól soha nem szállnak le a fenékre vagy a medencék-tartályok aljára, így csak vegyszeres kezelés útján ülepíthetők.

Koaguláció

Fizikai-kémia magyarázat: a nagyon apró szemcséket a hőmozgás tartja meg az oldatban. A tinta például kolloid oldal, és akármennyi ideig hagyjuk állni, a színező szemcsék nem szállnak a tintatartó aljára. Ráadásul a kolloid méretű mikroszkopikus szemcsék a felületükön megtapadó anionok révén negatív elektromos töltést kapnak, és mivel az azonos töltésű szemcsék taszítják egymást, ezért nem képesek egymáshoz tapadni és már ülepíthető méretű szemcsékké összeállni.

A vízkezelés során a kolloidszemcsék elektromos semlegesítése történik, ez mikropelyhek képződését eredményezi, azt a folyamatot nevezzük koagulációnak. Ezen belül értendő a

Flokkuláció - flokkulálás

- ami nem más, mint maga a pehelyképződés; vagyis a destabilizált, már koagulált részecskék további összekapcsolódása nagyobb halmazokká, mikropelyhekké. A részecskék közötti taszítóerők megszüntetését követően létrejövő részecske aggregálódás folytán összefüggő részecskerendszer - flokulum - jön létre, ez pedig a tömeg/méret arányának köszönhetően nem marad lebegve, a gravitációs erő hatására ülepedni képes. A kolloid rendszer részecskéi között így molekuláris híd létesül, flokulum (valódi pehely) keletkezik.

Ülepítés

víz-tároló műanyag tartályA természetes folyóvizekben a hordalékanyagok, bár sűrűségük lényegesen nagyobb a víz sűrűségénél, mégsem szállnak le a vízfolyás aljára, mert a turbulens vízáramlás a leülepedő szemcséket mindig újra és újra magával ragadja. Ha a folyóvizet tározókba gyűjtik, az állóvízben vagy a csak nagyon lassan áramló vízben a víznél nagyobb sűrűségű szemcsék lassan a fenékre szállva üledéket képeznek. Ez mechanikai úton eltávolítható. A víznél kisebb sűrűségű anyagok pedig felúsznak a víz felszínére a medencékben, ezek eltávolítása is könnyen megoldható. Létezik olyan eljárási folyamat is, amelynek során nem az üledéket és a felszíni hordalékot szedik össze, hanem a közbülső tiszta vizet továbbítják másik tározóba, onnan szükség esetén víz tároló ipari műanyag tartályokba és szállító IBC-konténerekbe, majd az ülepítőt kitakarítják a visszamaradt alsó rétegtől és uszadéktól.

Szűrés

Az ipari jellegű vízszűrés az ivóvízkezelés és tisztítás egyik leggyakrabban alkalmazott technológiája. Hasonlóan, de nem teljesen egyformán működik attól függően, hogy hálózati vízről, kútvízről vagy hűtővízről van-e szó és egy medencényi, ciszternányi vagy csupán egy IBC-tartály vagy műanyag hordó tartalmáról van-e szó.

A lakossági ivóvíz szűréséhez általában úgynevezett lassúszűrő-rendszert alkalmaznak. Ezek funkcionális részei rendszerint betonból épített, többnyire téglalap alakú medencék, amelyeknek több szűrőrétegből kiképzett aljuk van és alsó részükön csőhálózat található, amely a szűrt víz elvezetésére szolgál. Közvetlenül a csőrendszer fölött nagy, majd fokozatosan apróbb szemcséjű kavics, legfelül pedig homokból álló szűrőréteg található. Ilyen és másféle szemcsés anyagú szűrőréteget a víztisztításban többféle célra használnak. Ezek szűrőhatása lehet mechanikai (fizikai), kémiai és biológiai jellegű is. Részletes leírás: Ivóvízkezelés - vízszűrés.

Fertőtlenítés

Az ivóvíz fertőtlenítés elsődleges célja az emberi egészségre káros mikroorganizmusok egyedszámának adott határérték alá való csökkentése fertőtlenítő szer vagy eljárás alkalmazásával. Szigorúan véve a vízfertőtlenítés nem nem azonos a steril víz előállításával, mivel nem cél az összes létező mikroorganizmus elpusztítása. A gyógyászatban ezzel szemben ezek szinonimák és a teljes csírátlanítást jelentik.

Az ismertebb fertőtlenítési eljárások:

  • Melegítés (vízforralás)
  • Klórozás (klórgáz, klórmész használata)
  • Fertőtlenítés ózonnal.
  • UV-sugaras vízfertőtlenítés.

A klórozás eljárását újabban érdemes kiterjeszteni a klasszikus módozattól eltérő technológiával, ez pedig a klór-dioxid használatával függ össze.

Ivóvíz fertőtlenítés klór-dioxid oldattal

Az újgenerációs fertőtlenítő szer a hagyományos klórkezeléssel szemben számos előnnyel rendelkezik. Magáról a baktériumölő vegyületről és a 0,3 %-os oldat használatának jellegzetességeiről részletes leírás olvasható a terméket Magyarországon forgalmazó HydroFLOW cég optimalizált honlapján:

A biztonságos fertőtlenítőszer - a klórdioxid vegyjele

 

klor-dioxid-fertotlenito.jpg

A klór-dioxid agresszív oxidálószer, elpusztítja a pseudomonas, szalmonella és legonella baktériumokat, feloldja a biofilmet, oxidálja a szervesanyag-maradványokat. Megfelel a tudományos környezetvédelmi előírásoknak. Kulcsszavak Google kereséshez: tiszta víz - technológiai ivóvízkezelés - vegyszeres fertőtlenítés - biocid fertőtlenítő szer: klórdioxid. ClO2: tech 2020: az ipari műanyag tartály fertőzésmentes ivóvizet, optimalizált klímát és környezettudatos technológiát biztosít a vízgazdálkodásban - tudomány, környezetvédelem: 

Télikertépítés - Terasz beépítés

Télikertek létesítése teraszbeépítéssel

teraszbeépítes - ernyős üvegtető

Az üvegház-hatást kihasználó télikertépítés legjobb módszere a terasz beépítés: üvegtető, tolóajtó vagy harmonika ajtó, bukóablak beszerelése megfelelő tartószerkezet alkalmazásával. Az így létrejött helyiség egy plusz szobát ad lakásunkhoz, ezen felül egyszer s mindenkorra megoldja a szobanövények teleltetésének a gondját. Tavasszal úgyis a teraszra visszük ki pálmáinkat, leándereinket, citrom és narancsfáinkat - ősszel ezeket a hatalmas dézsákat nem könnyű visszacipelni a lakásba. Ezzel felhagyhatunk, ha a beüvegezett teraszon helyezzük el őket. Meleg időben nyitva tartjuk a tolóajtókat, így növényeink szinte a szabadban vannak, amikor hűvösebbre fordul az idő, a nyílászárók becsukásával bent tarthatjuk a napfény keltette meleget, a hőenergiát.

Miért hasznos a télikert építés?

Hőháztartás - fény- és hősugárzás

Mint az akár az iskolai természetrajz órák anyagából ismeretes, a Földre érkező és a légkörön áthatoló napfény hatására az üveg alatti felületek erősen felmelegednek, ám a hősugárzás számára az üveg átlátszatlan, így a hő nem sugárzódik ki, hanem egyenletesen eloszlik a belső helyiségben. Ha jól szigetelt, több réteges üvegelemeket használtunk és az illesztékek hőcsatornáit is megszakítottuk, akkor még az igen hideg, hosszú téli éjszakákon sem tud zárt teraszunkról annyi hő megszökni, mint amennyi a néhány órás nappali napsütés alatt felgyülemlett. Így télikertünkben még zord időben, kemény teleken sem esik a hőmérséklet fagypont alá, így növényeink miatt nem kell aggódnunk - ha mégis túl hidegnek találnánk a benti hőmérsékletet, gondoskodhatunk fűtésről akár a helyiségek egybenyitásával, akár külön fűtőtestek elhelyezésével. Ám az általános tapasztalat az, hogy az ilyen üvegszoba, amely összeköti a kertet a lakással, sokkal inkább javítja az épület hőfelhasználásának gazdaságosságát, azaz sokkal több napenergiát gyűjthetünk be, mint amennyit az esetleges fűtésre a leghidegebb napokon szánnunk kell.

A terasz tájolásának fontossága

télikert épíptés, terasz beepitese

Különösen alkalmasak beépítésre a déli-délnyugati tájolású teraszok, az így létesített üvegfalú szobák energiahasznosítása a leghatékonyabb. Különösebben nem is kell figyelnünk arra, milyen magas legyen az építmény. De ne csüggedjünk, ha csak keleti vagy nyugati fekvésű teraszunk van: a néhány óra reggeli vagy délutáni napsütés még mindig képes pozitív energiamérleget biztosítani. Ezt legtöbbször úgy tudjuk biztosítani, ha eléggé magasra építjük az üvegtetőt ahhoz, hogy az alacsonyabb Nap-állás ellenére is kapjon fényt, azaz túlérjen a ház vagy a környező építmények, fák árnyékterén. Az is fontos, hogy ilyenkor a beépítés az északi oldalról inkább keskeny, a keleti vagy nyugati oldalról inkább szeles legyen a napfény jobb beesését célozóan. 

Az üvegházhatás haszna, energiatakarékosság 

A beépített teraszok vagy külön erre a célra épített télikertek esetében tehát az üvegház-hatás kedvező (ellenkezőleg, mint a Föld globális felmelegedését illetően), nemcsak a lakás fűtési számlájának a csökkenése miatt, hanem azért is, mert az a megoldás nemcsak energiatakarékos, hanem ezen belül javítja a fosszilis tüzelőanyagok és a megújuló energiahordozók felhasználásának az arányát - az utóbbi javára. Ezen a réven minden télikert-tulajdonos környezettudatos magatartást képvisel azzal, hogy nemcsak a saját kényelmét szolgálja, hanem a károsanyag-kibocsájtást is csökkenti a saját háztartásában azzal, hogy kevesebb gázt, szént, fát éget el a téli hónapokban a lakás melegének a fenntartására.

A laktér megnövekedése - plusz szoba

Mindemellett a lakáshoz varázsolt új szobánk igen kellemes tartózkodási helyünk lehet és a természet közelségét biztosíthatja számunkra akkor is, amikor kertünkben már nem zöldellnek a növények, nem nyílnak a virágok és fáink is elhullatták levelünket. Ilyenkor egy zöld oázis védelméből tekinthetünk ki a tavaszi újjáéledést váró természetre.

Erkély, terasz beépítés - üveg ház

A beépített, fedett terasz vagy erkély igen sokféleképpen használható, nemcsak a trópusi növények termesztésére alkalmas, de tökéletesen szolgálja a relaxált pihenést is. A vendéglátóipari egység működtetésében sok vállalkozás felfedezte, kellemesebb elkölteni a vacsorát az egzotikus déli növényekkel teli helyiségben. Magyarországon és Budapesten számos ilyen zöld oázis létesült mediterrán vagy karibi hangulatot hozva mérsékelt égövünk alá.

  • Teraszbeépítés - Környezetvédelem: energiatakarékos télikert építése
  • kerti növények öntözése - öntöző víz kezelés a télikertben, fertőtlenítés
  • << környezettudatos döntés a télikertépítés 2x

Építészet: a télikert megtervezése lehet mesteri munka is. Ne gondolkozzunk csak dobozmegoldásokban, a terasz beépítés innovatív hatással bír családi házunkra. Egy tó vagy patak növeli a látványosságot.

Tudomány: A napfény számára az üveg átlátszó, üveg alatt a felületek felmelegednek, ám a kisugárzott hő az üvegen át nem szökik meg. Az üvegházhatás egyfajta energiacsapda - ezt hasznosíthatjuk.

Tech: Technológiai szempontból fontos a jó tájolás, a megfelelő konstrukció és a hőszigetelés.

Környezetvédelem: A télikert növeli lakásunk alkalmasságát növények elhelyezésére, ezzel nő a zöld környezet és javul a víz körforgása. A kedvező energiamérleg csökkenti a káros anyagok kibocsájtásával járó fűtőanyagok felhasználását háztartásunkban.

Mozgó Világ - 27. (2007. ápr.)

A SEMMI APOTEÓZISA
 Egy manzárdőr feljegyzéseiből, 2007. március

 

Egyre több szó esik a sajtóban az új magyar nemzetstratégiáról, illetve a belhoni és külhoni magyarok viszonyának újrarendezéséről. Mivel évekig ostoroztam – nagyjából nulla eredménnyel – a kialakított kapcsolatrendszer hibáit, így csak üdvözölhetem a most körvonalazódó elképzelést, miszerint a szimbolikus politizálás helyét a racionális célszerűség, a támogatások túlsúlyát pedig a fejlesztés prioritása veszi át. Örülök, hogy talán abbamaradhat a klientúra-építés és a határon túli magyar politikai elit fenn- és eltartása helyett tényleges partneri viszonyok fognak kialakulni. Ideje, hogy a mindenáron szülőföldön-tartás teljesíthetetlen ideáját reálisabb elvek váltsák fel,  hogy a határon túli magyar rezervátumok erősítése helyett a többirányú integrációt elősegítő kapcsolatrendszer épüljön ki. Jó hallani azt is, hogy bár az elsődleges célok meghatározása politikai egyeztetés alapján történik, ám a végrehajtásban már a szakmai szempontok fognak érvényesülni.

Mindez nagyon szép, az én kételyeim mégis igen erősek. Azt gondolom, hogy a korábbi rossz rendszer nem véletlenül alakult ki, hanem azért, mert a feleknek éppen ez felelt meg a legjobban. Éppen a hibái miatt szerették. Éppen a hiányosságai tették vonzóvá, emiatt ragaszkodtak hozzá, és mostani felszámolása miatt ezért jajveszékelték tele a Kárpát-medencét kisebb és nagyobb rendű és rangú haszonélvezői. A rossz rendszer fennállásának bő másfél évtizede alatt kinevelte azt a határon túli magyar politikai-értelmiségi elitet, amely éppen erre a rendszerre alapozta tevékenységét. Így, mivel ugyanők vesznek részt az új rendszer működtetésében, aligha hihető, hogy az majd lényegében más lesz. A határon túli magyarság ügye olyan mély medret vágott magának, hogy szinte lehetetlen egy újba beleterelni.

Nem tudom elképzelni azt sem, hogy megszűnhet vagy legalább csökkenhet ennek a támogatási-fejlesztési rendszernek a túlpolitizáltsága akkor, amikor az egyes táborok közötti ellentét nem mérséklődik, hanem ellenkezőleg, egyre fokozottabbá válik. Nem hiszem, hogy sikerülhet a magyar belpolitikai feszültséget az államhatáron leszigetelni, kivitelét megállítani. A tapasztalatom inkább azt mutatja, hogy a magyarországi politikai és társadalmi megosztottság továbbra is kurrens exportcikknek számít, s a határon túli magyar közösségek minden mennyiségben vevők erre az áruféleségre. Ha pedig az éleződő konfliktusok alkalmasak arra, hogy országon belül lehetetlenné tegyék a normális, nyugodt életet, ha megakadályozhatják a társadalmi konszenzus kialakulását, akkor többszörösen alkalmasak arra, hogy lehetetlenné tegyék az amúgy is labilis és ellenmondásoktól terhes magyar-magyar ügy rendezését.

Tévedés tehát azt gondolni, hogy a határon túli magyarság ügye tisztába tehető addig, amíg a magyar belpolitikát a végletesen elmérgesedett helyzet jellemzi és amíg az anyaország társadalmát valamiféle szellemi polgárháború hangulata hatja át. Amíg a belhoni magyarság ügyét nem sikerül megnyugtatóan rendezni, addig a külhoniaké továbbra is kezelhetetlen marad.

*

Nem vagyok egy érzelgős típus, de azt be kell vallanom, hogy az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél mindig megérint valami emelkedettség. Szemben a Gellért-hegy szikrázó kövei, fentebb a Citadella, jobbra a Vár, a magyar történelmet megnyitó teljes panoráma, alant az Európát összekötő, szellemiségét és népeit szimbolizáló Duna…

Március elején mégis ellene fordultam ennek a helyszínnek.

Halk tiltakozásul az ellen, hogy identitásomnak ezt a szimbolikus pontját március 15-én politikai célokra fogják felhasználni, arra szántam magam, hogy virtuális hídfőt foglalok magamnak és barátaimnak. Képzetes helyként egy icipici hidacskát választottam, azt, amely Csontváry Hídon átvonuló társaság című képén szerepel. A csöppnyi hídfőt megjelenítettem a blogomban és arra kértem olvasóimat, hogy aki ezen a gyomrot görcsbe rándító nemzeti ünnepen nem kíván az Erzsébet-hídhoz vonulni, aki nem akar tereken, utcákon politikusi közhelyeket hallgatni, aki inkább egy Petőfi-sort mormol el magában dühödt skandálás helyett, aki fenyegető zászlólengetések és ökölrázások közepette inkább odabent hordja a kokárdát, semmint malomkő-méretben mellére tűzve, akinek elege van ebből az egészből az tartson velem.

Kis marginális honlap az én blogom, nem számítottam tömeges jelentkezésre, félszáz barátom, ismerősöm, olvasóm csatlakozása éppen arányos kezdeményezésem súlyával, egyben azt is bizonyítja, hogy ide vagy oda kivonulni, ilyen vagy olyan erőhöz csatlakozni sokkal többen szeretnek, mint csendesen távol maradni.

*

Felületes megfigyelő az hihetné, hogy háztartásunkban leállt mindennek a folyása. Se áram, se víz, se idő. Pedig minden javában folyik, csak az órák állnak. Murphy pedig elégedetten dörzsöli a tenyerét: lám, ami elromolhat, az el is romlik.

Amikor veszettül forog a háztartás fogyasztását mérő gáz- vagy villanyóra, az ember nem bánná, ha valamivel lassabban tenné. Szinte kívánja: bárcsak állna meg, ne forogná ki a pénzt a zsebünkből.

Nem így a feleségem. Mellette nem lehet potyázni. Már első nap telefonáltatott velem az áramszolgáltatónak, jelentsem be, hogy elromlott a villanyóránk, tudjam meg, mi a teendő. Másnap már vitte is a kérvényt a házkezelőségre: bejelentjük a hibát, kérjük az elhárítását.

Ennek éppen másfél hónapja. Azóta még leolvasni se jöttek az órát (holott azelőtt minden hóvégen, menetrendszerűen). Éva pedig számolgatja, vajon mekkora bírságot fognak vétlenségünkért  ránk terhelni, s vajon – első eset lévén – apellálhatunk-e büntetlen előéletünkre.

A vízóránk ellenben nem először mond csütörtököt. A vizünk sajnos te van szemcsékkel, homok-, szén-, rozsdadarabokkal, állandóan eltömődnek a csapok szűrői, bedugul a bojler, leáll a szivattyú a pincében (amely az elégtelen városi nyomásra segít rá és a napi több órás vízhiány idején a házi tározóból pumpálja a vizet). Ilyenkor a szó szoros értelmében homokszem kerül a fogaskerekek közé: most is ezért állt le a vízóra. Hívtuk Jánost, maszek szerelőnket, ütögette-kopogtatta a mérőszerkezetet, aztán megvonta a vállát: az hatósági ügy, hívjuk a vízművek szakemberét. Az áramszolgáltató serénységét látva ezt már nem siettük el.

A harmadik leállás: volt nekünk egy ócska ébresztőóránk, rádiós, neonkijelzős. A számjegyei úgy világítottak, hogy enyhe zöldes derengésbe vonták éjszaka a hálószobát. Ehhez nagyon hozzászoktunk: épp elegendő fényt adott ahhoz, hogy ne legyen nyomasztó vaksötétség, és ne kelljen lámpát gyújtani, ha valamit hiába keres az ember tapogatással az éjjeliszekrényen. Az ébresztője meg se nem túl hangos, se nem túl szelíd, csak épp annyira agresszív, hogy ne idegfrásszal ébredjünk legszebb álmunkból.

Ilyen és ehhez hasonló ketyerékből valaha nagy választék volt az üzleteinkben, aztán úgy eltűntek, mintha sosem lettek volna. Egyszerűen nem gyártanak már ilyesmit, kimentek a divatból nagyjából ugyanakkor, amikor a mi régebbi portékánk is felmondta a szolgálatot. Ezt az újat (dehogy újat, jócskán használtat) nem is boltban vettük, hanem igazság szerint összeguberálták nekünk: jó szokása a nyugati magyaroknak, hogy egy-egy rendezvény előtt, ahová a keleti atyafiak is hivatalosak, jól felpakolnak, elhozzák a még működő, ám náluk már lecserélt cuccokat. Ez a rádiós és világítós óra a maga negyedszázados dizájnjával is legfeljebb egy retró-kiállításon vehetett volna részt, modern lakásba nem illett – ám a mi manzárdunkon igencsak jó szolgálatot tett hosszú éveken át.

Mígnem valamelyik nap kizökkent benne az idő és délután kezdett riasztani, holott erre nem volt felszólítva. Hiába nyomogattam a billentyűit, hiába kapcsoltam ki és be, az idő rendes folyását többé nem volt hajlandó mérni, csak ébresztett, ébresztett egyfolytában. Nekem meg egy kamaszkori kétsorosom jutott eszembe: „Vajon nem a megállt időről tanúskodik-e / óránk megállt fogaskereke?”

*

Ha az ember arra készül, hogy a Semmiről tart előadást, akkor – stílusosan – egy teljesen üres jegyzetlappal illik a helyszínre megérkeznie. És ha esetleg egyetlen szót sem szól, az sem vethető a szemére, hiszen az, hogy semmit sem mond, úgy is értelmezhető, hogy éppen a Semmit mondja. Ami még mindig jobb, mintha sok-sok mondattal és nagy hangerővel lenne semmitmondó.

A dolog tovább fokozható. A Semmiről tartandó előadás akkor a leghitelesebb, ha az előadó el sem megy a helyszínre, távollétével jeleníti meg a Hiányt, a Nincset. Innen pedig egyenes az út odáig, hogy a közönségnek sem kell eljönnie, hiszen mi mással lehetne jobban érzékeltetni a Semmit, mint egy eleve elmaradásra szánt előadással.

Viszont meghirdetni mégis szükséges. Ha meg sem hirdetik, az alkalom Semmi-megjelenítő jellege elvész. Bármennyire is abszolút kategória a Semmi, leginkább mégis a Valamihez tudjuk viszonyítani.

Nos, ezt végiggondolva hirdettem meg A semmi apoteózisa című előadásomat. Színhelyül egy nem létező helyszínt választottam, az ungvári Arhipenko-termet, amelyről előzőleg hosszabbacska cikket írtam a blogomban, vázolva a mögötte álló művészi vállalkozás mibenlétét.

Az értelmiségi körökben mára ismerősen csengő „Arhipenko” eredetileg kültelki pincehelyiségben kezdte működését undergrund alkotók bemutatásával, aztán különböző szórakozóhelyek mellé szegődött társbérletbe, de mára az Ung partján épült impozáns Művészeti és Tudományos Komplexum egyik legszebb félemeleti termét és széles folyosóját bérli tulajdonosa. Kiállítások mellett vetítéseket, előadásokat, kisebb konferenciákat rendeznek, de befogadták már amatőr balettcsoport premierjét is. Élni pedig termékbemutatókból élnek: az Ungváron is egyre inkább teret nyerő multik egy ideje presztízskérdést csinálnak abból, hogy az Arhipenkóban tartsák sajtótájékoztatóikat, bevezetni kívánt termékeik prezentációját. Ez ugyan a szememben kicsit ront szellemi renoméjukon, de még mindig jobb Bosh-porszívókat bemutatni egyik nap, és a bevételből másnap avantgárd kiállítást, irodalmi estet rendezni, mint állami vagy más támogatásokra ácsingózva agonizálni.

Szép történet, hihető helyzet; kit érdekel, hogy ténylegesen sajnos nincs ilyen hely Ungváron – virtuális előadást, pláne a Semmiről, remekül lehet tartani benne.

Kitűztem hát a dátumot, és egyfajta blog-performanszt előkészítve apránként közreadtam egyfelől előadásom vázlatát, másfelől az esten elhangzó művek listáját Örkény István Üres lap c. novellájától Christian Morgenstern: Hal éji éneke és  Tandori Dezső: A gyalog lépésének jelölhetetlensége osztatlan mezőn című versén át Kurtág György Némajátékáig és John Cage 4:33 című remekéig, amely négy és fél perc teljes csendet tartalmaz.

Hogy a nem mindennapi rendezvénynek némi rangot is adjak, előadónak meghívtam a veszprémi Mendelssohn Kamarazenekart Kováts Péter vezetésével, valamint Mácsai Pál és Baj László színművészt. Örömömre elsőre elfogadták az invitációt és vállalták a virtuális fellépést. Két költőbarátom is vállalt a szereplést, és három komoly kutató korreferátummal társult, hogy a hangtest nélküli jelentéshordozók és a zérus morféma se maradjon ki a jóból.

Sor került két társrendezvényre is: az estet megelőzően a csatlakozókkal együtt 168 órán át vártam Godot-ra, a virtuális helyszínen pedig a nem sokkal azelőtt tragikusan meghalt punk-művész, Szilágyi László megfestetlen képeiből rendeztünk kiállítást (üres keretek az üres falon, nem létező teremben).

Eljött a nagy nap estéje, és blogom látogatottsága – amelybe Kazimir Malevics Fekete négyzetén át lehetett belépni – minden remélt rekordot megdöntött: kétszáznál több érdeklődő jött el az estemre, amelynek pontos menetét élőben követhették egy fiatal kritikusom, Markovits Teodóra blog-közvetítés-ében, aki az egész virtuális eseményt kellő irónival percről percre kommentálta. Én pedig nagy ívű előadást tartottam, indulva a görög mitológia létező és nem létező isteneitől, érintve a művészileg megjelenített hiányt, Heidegger Semmijét és a fekete lyukat, elérkezve a komplex létezés elméletéig. 

Mit mondjak!? Szerintem sikerült a Semmit megdicsőíteni. El is határoztam, hogy következő novellámnak, versemnek és naplójegyzetemnek egyaránt A semmi apoteózis címet adom.

_________
Megjelent (linkek nélkül): Mozgó Világ, 2007. április

laptop szerviz, esővíz gyűjtés műanyag tartályban

süti beállítások módosítása