A magyar internetet is megjárta a hír, miszerint bizonyos Rob Matthews elkészítette a Wikipédia legkeresettebb kiemelt cikkeinek 5000 oldalas nyomtatott változatát. A szerzőt az első közlések egyikében tévesen a Wikipédia atyjának nevezték, ezt aztán más webhelyek is átvették. Az alapos  tévedés onnan eredhet, hogy a Wiki tényleges atyja, Jimmy Wales évekkel ezelőtt bejelentette tervét, miszerint nyomtatott formában is kiadná a netes enciklopédiát (illetve hát annak egy töredékét; a terv megvalósulásáról nem tudok), valamint arról is olvashattunk, hogy egy német kiadó rövidesen valóban kiadja a német wiki 50000 legfontosabb szócikkét könyv alakban (erről korábban, más forrásra hivatkozva, írtam). De itt valami egészen másról van szó! A fiatal designer (amennyire utána tudtam nézni: a Brightoni Egyetem végzőse!) látványprojektként és csak egyetlen példányban, mintegy műtárgyként nyomtatta ki és kötötte kemény fedélbe a wiki harmadfélezer legolvasottabb kiemelt cikkét. Az ötlet figyelemfelkeltő és elgondolkodtató, de értelemszerűen semmilyen közvetlen köze nincsen a wiki atyjának vagy másoknak a tényleges kiadói terveihez.

A Digitális Akadémia óta az utóbbi évek egyik legjelentősebb "netirodalmi" fejlesztésének gondolom a hálózati irodalomtörténeti kézikönyv, a VillanySpenót elindítását. A nagyszerű kezdeményezésről az Élet és Irodalom  eheti számában olvashatni a projekt egyik vezetőjének, Horváth Ivánnak a részletes cikkét, ez sajnos a neten csak a jövő héttől lesz elérhető (majd frissítésként belinkelem), addig is a FigyelőNet > később 24 .hu > cikkéből értesülhetünk a "szabad irodalomtörténet" indulásáról és néhány fontos jellegzetességéről. De többet tudhatunk meg róla, ha egyenesen a VillanySpenót oldalát keressük fel (bár a cikkben nincs link, azért könnyű megtalálni), és ott tájékozódunk mibenlétéről, működéséről. A lényeg pedig nagyjából a következő:

Egyáltalán nem akarom felújítani vagy pláne újrakezdeni a nyomtatás vs. internet vitát, csupán két friss cikkre szeretném felhívni olvasóim figyelmét, amelyek két ellentétes folyamatról szólnak. A Népszabadság weboldalán tegnap olvastam, nem kis meglepődéssel, hogy könyv alakban kiadják a Wikipédiát. Vagyis hát persze nem a több millió szócikket tartalmazó internetes világenciklopédiát, hanem a 700.000 szócikkes német nyelvű változatnak egy 50.000-es kivonatát (kiszámítottam, ez alig több, mint a teljes anyag 7 %-a), amely így is ezer oldalas lesz.

Ez szerintem fából vaskarika, az internet és annak nagy lexikona nem arra való, hogy kinyomtassák - de lám, mégis. Én ennél sokkal természetesebbnek tartom az ellenkező folyamatot, a nyomtatott könyvek digitálissá tételét és a digitális világkönyvtárak létrejöttét, amiről pedig a litera.hu közöl ma érdekes cikket.

Más: Internetes tartalom - Digitális szöveg - vizuális laptop

Nemrég írtam arról, hogy a kárpátaljai sajtó semmibe veszi a szerzői jogokat, s ha az érintett ezt szóvá teszi, akkor a főszerkesztő megorrol. A Wiki láthatóan kényesebb erre.