Úgy 15-20 évente megtanulok gózni. Legelőször kiskamaszként, könyvből. Magam rajzoltam hozzá táblát. Pénzérmék, egykopekesek voltak a fekete kövek, egy vasaló fűtőspiráljáról leszedett, gúla alakú kis kerámiák a fehérek. Partner híján nem túl sokáig űztem ezt az ősi japán stratégiai játékot. Aztán a harmincvalahanyadik születésnapomra Imre barátomtól kaptam egy készletet. Addigra tökéletesen elfelejtettem a szabályokat. Hogy játszani tudjunk, újra át kellett vennem őket. Lezavartunk néhány partit, de maradtunk a sakknál. Most meg az online játék kedvéért újra megtanultam. Leginkább menet közben idéztem fel a régi ismereteket, illetve jöttem rá a finomabb részletekre. Azt hiszem, leginkább 6-10 éves japán gyereket a partnereim; vernek, mint a répát. De néha már nyerek is. Két győzelmem szép rajzolatát meg is örökítettem.
Érdekes, hogy mind a kétszer fehérrel nyertem (a góban a fekete kezd).
És akkor álljon itt egy csúfos vereségem is:
Ha eljutunk a játszma végéig (gyakori az idő előtti feladás), akkor a gép maga végzi el az egyébként eléggé fárasztó és unalmas végelszámolást, a játékos meg hátradőlhet és gyönyörködhet a végső állást rögzítő ábrában. Én vesztesként is minden alkalommal megteszem.
Több játék: Kreatív logikai játékok blog Keresőmarketing - Kreatív játékok Játék, keresőmarketing, ügyességi játékok
