balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2020: infra ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Kik a pirézek, hol élnek? műhely

 

Kárpáty VIP PR cikkek

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Lapok színei a francia kártyában

 

PR-cikk beküldés: Seo tanácsadás

 

Linképítő Google-Seo

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, SEO BP

 

Honlap seo optimalizálás


bdk blog archívum | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA | + pr cikkek


Áljo, áljo! Dáju probu! Felvonulási mikrofonpróba

2023. november 08. - BDK

nov7.jpg

Hangpróba a régi november 7-ék előtt

a november 7-i felvonulás kellő előkészületeket igényelt akkoriban Ungváron. ezek közé tartozott a dísztribün megépítése és a Lenin-tér behangosítása. utóbbi ellenőrzése megfelelő protokoll szerint előző nap történt. ahol másnap a fontos elvtársak sorakoztak, most csak a bemikrofonozott pulpitus és oldalt egy mikrofonállvány árválkodott. ezekhez lépett oda a technikai csapat egyik munkatársa, miközben kollégái a tér különböző pontjain elhejezkedve füleltek. talán hangerőt is mértek. ha kellett, jeleztek további munkatársaknak, akik más szögbe állították vagy odébb rakták a hangszórókat, ha például gerjedtek. az erősítő és keverőpult kijelzőjét náluk fontosabb ember figyelte, ő kezelte a potmétereket és ő volt a felelős azért, hogy a másnapi ünnepi megnyitó beszédek forradalmi szárnyalása a téren és a környező utcákban egyenletesen élvezhető legyen, illetve a menet megindulása után a szpíker kommentárjaiból mindenki értesülhessen, éppen melyik gyár, intézet, kolhoz, kórház, egyesület mijen sikerekkel büszkélkedő csapata halad el a tribün előtt

amikor már mindenki a hején volt, kezdődött a tesztüzem. emberünk először a szónoki pulpitushoz lépett és mondani kezdte az előírt szöveget

- áljo, áljo! daju probu, dljá probi daju scsot. ogyin, dva, tri*... (és így tízig). povtorjáju**: ogyin, dvá, tri... naoborot***: gyeszjáty, gyevity, voszem... (és vissza egyig). povtorjáju: (és visszafele is megismételte)

* halló, halló! próbát tartok. a próbához számolok: egy, kettő...
** megismétlem
*** visszafelé

majd az egészet elölről. ha minden finomhangolás megtörtént, következhetett a második mikrofon ugyanezzel a protokollal

talán mondanom sem kell, hogy fiatalemberként apám és nagybátyám (a közelben lakván) megtanulta a számukra akkor még nagyon idegenül hangzó teljes orosz szöveget, és ha valahol értelmetlenül hosszú ideig várakozniuk kellett, felmondták egymásnak

később családunkban ez lett a vicces sürgetések szlogenje. az "áljo, áljo, dáju probu" kezdetűt leginkább akkor hallottuk apámtól, ha hiába várta, hogy valamit abbahagyjunk, befejezzünk, illetve végre valamit elkezdjünk, megcsináljunk. ijenkor ő is komótosan elkezdte a mikrofonpróbát. a "naoborot"-nál ritkán jutott tovább, inkább nevetve engedtünk a nógatásnak

Balla D. Károly könyvei

Folyamatosan frissülő lista
Könyveim frissebb listája
[Könyvemblog]

I. Teljes könyvlista időrendben

 

  • Álmodj zenét. Versek. Uzshorod, Kárpáti Könyvkiadó, 1979.
  • Recsitativi. Versek ukrán nyelven. Ford: Ivan Petrovcij. Kijev, Mology Kiadó, 1983.
  • Tágulok a Világegyetembe. Versek. Uzshorod, Kárpáti Kiadó, 1984.
  • Valahol tűz van. Elbeszélések, kisregény, színmű. Uzsgorod, Kárpáti Kiadó, 1988.
  • Sorsomhoz szegezve. Versek. Ungvár (Uzsgorod), Kárpáti Kiadó, 1990.
  • Hóban és homokon. Versek. Hatodik Síp, Budapest–Ungvár, 1991.
  • Kis(ebbségi) magyar skizofrénia. Publicisztikák. Galéria Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993.
  • Karnyújtásnyira. Elbeszélések, novellák, két színpadi mű, regényrészlet. Galéria Kiadó, Ungvár–Budapest, 1993.
  • Árokszélen. Versek, képversek. Pannónia Könyvek <Pécs, 1996>
  • Élted volt regénye. Egy önmagát mintázó torzó. Regény. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Basel–Budapest, 1998.
  • Reggel madár, délben kötél. Társszerzők: Füzesi Magda, Berniczky Éva. Pánsíp-UngBereg, Ungvár–Budapest, 1999.
  • A topáz illemtana. Társszerző: Berniczky Éva. UngBereg Alapítvány, Budapest, 1999.
  • Halott madárral. Válogatott és új versek. Pro Pannonia Kiadó, Pécs, 1999.
  • A hontalanság metaforái. Publicisztikák, esszék, vallomások. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest, 2000.
  • Ne gondolj a fehér elefántra. Öt színpadi játék. Pánsíp–Ungbereg, Ungvár–Budapest, 2000.
  • Kisebbségi áramszünet a schengeni fal tövében. Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2000.
  • A Magyar Dráma Napja a József Attila Színházban, 2000. szeptember 21. Benne: Az illetéktelen c. alkalmi színdarabom. Társszerzők egy-egy hasonló művel: Láng Zsolt és Szabó Palócz Attila. - A József Attila Színház kiadása, Bp, 2000 (a könyv 100 db számozott példányban jelent meg).
  • Iván Kricsfalusij versei. Ford.: B. D. K. Ungvár, 2001.
  • Világvége. [Válogatott] novellák. Pro Pannonia Kiadó <Pécs, 2002.>
  • VakCina. Virtuális könyv. Liber-ALL, Világháló, 2003.
  • Peresztrojkácska. Válogatott publicisztikai írások, 1985-1990. (Az Ung Ungvárnál... c. sorozat 1. része). CyberBooks Kiadó, 2005. (e-book)
  • Szembesülés. 121 fragmentum egy regényhiány környezetéből. Pro Pannonia, Pécs, 2005.
  • 2000±3. Az ezredforduló hét esztendeje. Egy manzárdőr naplója. Pro Pannonia, Pécs, 2007.
  • A Pilinszky-projektum. Savaria University Press, Szombathely, 2008
  • Magyarul beszélő magyarok. Esszék, publicisztikák, írójegyzetek. EÖKIK, Budapest, 2008.
  • Harmadvalaki. Versek 1999-2008. Savaria University Press, Szombathely, 2009.
  • Széles az alagút. 73 limerik. BDK Online, Világháló, 2011, (e-book)
  • Tejmozi. Regény, Magvető Kiadó, Budapest, 2011.
  • Kő és árnyék. Kárpáti Kiadó, Ungvár, 2012

 

II. Szereplés írásaimmal antológiákban:

Régebbiek (1977-1999):

  • Szivárványszínben. Ifjúsági almanach. Uzshorod, Kárpáti Könyvkiadó, 1977.
  • Előreküldött ének. Határon túli magyar költők antológiája. Békéscsaba, 1982.
  • Lendület. Ifjúsági almanach. Uzshorod, Kárpáti Kiadó, 1982. – 64 p.
  • "Rólunk is szólnak...", ÉMÁSZ, Sárospatak, 1982.
  • Sugaras utakon. A kárpátontúli magyar nyelvű irodalom antológiája, 1945–1985. Uzshorod, Kárpáti Kiadó, 1985.
  • A Magyar Hírek Kincses Kalenádriuma, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1986.
  • Megtart a szó, segít az ének. Tizenöt költő tizenöt verse. Gyűjtemény, Kárpáti Igaz Szó, Ungvár, 1996.
  • A Magyar Hírek Kincses Kalenádriuma, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1987.
  • Évgyűrűk. Almanach. Uzsgorod, Kárpáti Kiadó, 1987. – 160 p.
  • Évgyűrűk '88. Almanach. Uzsgorod, Kárpáti Kiadó, 1988.
  • Évgyűrűk '89. Almanach. Ungvár (Uzsgorod), Kárpáti Kiadó, 1989.
  • Vergődő szél. A kárpátaljai magyar irodalom antológiája, 1953–1988. Magvető Könyvkiadó–Kárpáti Könyv-kiadó, Budapest–Ungvár, 1990.
  • Forrás antológia, Kecskemét, Forrás, 1990.
  • Erdély jelene és jövője, Erdélyi Szövetség, Budapest, 1991
  • Évgyűrűk '90. Almanach. Ungvár, Kárpáti Kiadó, 1991.
  • Ötágú síp. A határokon túli magyar irodalom antológiája. Móra kiadó, Budapest, 1992.
  • Extra Hungariam. A Hatodik Síp antológiája. Hatodik Síp, Budapest–Ungvár, 1992.
  • Legyél helyettem én. Tsúszó Sándor Emlékkönyv, Lilium Aurum, Dunaszerdahely,1992.
  • Európaiság a Duna völgyében. Fonyódi Könyvtár, Fonyód, 1992.
  • Sors, megírva. A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának antológiája. Intermix Kiadó, Ungvár–Budapest, 1993.
  • Én otthon vagyok költő. Tárogató Kiadó, Budapest, 1993.
  • Én otthon vagyok költő. Kis-Lant, Budapest, 1993.
  • Tavaszváró. Intermix Kiadó, Budapest-Ungvár, 1993.
  • Napjaink kisebbségi magyar irodalma. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1993.
  • Töredék hazácska. Galéria Ecriture, Ungvár-Budapest, 1994.
  • Koszorú. Száz vers az anyanyelvről. Anyanyelvápolók szövetsége, Budapest, 1994.
  • Kisvárosi krémtörténetek. Erdélyi, felvidéki és kárpátaljai magyar írók antológiája. Kriterion–Pelikán, Ko-lozsvár–Budapest, 1995.
  • Martha Szépfalusi Wanner: Kämpfe von Gestern, Lehren für Heute. Verlag Héttorony, Budapest, 1995. <verseim német fordításban>
  • Szöveggyűjtemény a szép magyar beszéd tanulmányozásához. ELTE Fonetikai Tanszék, Bp, 1995.
  • Odi et Amo. Írói vallomások a nemzeti kultúrák közötti szeretetről és gyűlöletről. Magyar P.E.N. Club, Bu-dapest,1996.
  • Versekben tündöklő Erdély (2. kötet). Castrum Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 1996.
  • Hét évszázad magyar költői. Tevan Kiadó, Békéscsaba, 1996.
  • Egyetlen verseink. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1997.
  • The Maecenas Antology of Living Hungarian Poetry, Maecenas Könyvek, Bp., 1997.
  • Mindenfélékből Pantheont. Kortárs költészeti antológia. Orpheusz Kiadó-Nap Kiadó, Budapest-Dunaszerdahely, 1997
  • Száz szomorú szonett. Pallas–UngBereg, Gyöngyös–Budapest, 1998.
  • Remekírók diákkönyvtára. Fél évszázad magyar költői. Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998. II. kötet.
  • Útközben. Tanulmányok Kárpátalja magyarságáról. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 1998.
  • UngBereg 1999. Pánsíp-almanach. Bp-Ungvár, 1998.
  • Іскри чардашу. Petrovcij Ivan fersfordítása, Nyíregyháza, 1998.
  • Das Buch der Ränder. Die Unsichbaren – Ungarische Prosa jenseits der Staatsgrenzen. Weiser Verlag, Klagenfurt–Wien–Ljubljana–Sarajevo, 1999.
  • Ungarn von Montag bis Freitag, Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main, 1999.
  • Van-e magyar irodalomkritika? – Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, Kaposvár, 1999.
  • Magyar szárnyvonalak. Határon túli prózaírók antológiája. Present Könyv- és lapkiadó, Bp., 1999

Újabbak (2000-):

  • "Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová Megyünk?" Ezredvégi kérdések a Tiszatájban. Szeged, 2000
  • Határtalan hazában. Erdélyi Könyv Egylet, Stockholm, 2000.
  • Kép a képben. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület évkönyv/5760 (1999-2000), Bp. 2000.
  • A mi nyelvünk. Íróink és költőink a magyar Nyelvről. Tinta Könyvkiadó, Bp., 2000.
  • Haza a magasban. Olvasókönyv a huszadik századi magyar irodalomból. Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2000.
  • Mit mondanak a harangok. Verses CD,  Borda Antikvárium, Bp., 2000.
  • Magyar líra az ezredfordulón. Békés Megyei Könyvtár, Gyulai Várszínház, Tevan Kiadó, Békéscsaba, 2000.
  • UngBereg 2000. Pánsíp-almanach. Bp-Ungvár, 2000.
  • Psalmus Hungaricus. Százharminchárom magyar vers. Berzsenyi Társaság, Kaposvár, 2000
  • Schengen. Magyar-magyar kapcsolatok az úniós vízumkényszer árnyékában. Kisebbségkutatás Könyvek. Lucidus Kiadó, Budapest., 2000
  • A székely tanítónő. Válogatás négy év elbeszéléseiből és verseiből. HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Kht., Bp, 2001.
  • UngBereg 2001. Pánsíp-almanach. Bp-Ungvár, 2001.
  • La Giornata della Poetica 2. Antologia poetica in 35 lingue di 45 poeti provenienti da 36 paesi. A költészet napja - Antológia II.  (magyar-olasz ny.) Noran, Bp, 2002.
  • In Quest of the Miracle Stag: The Poetry of Hungary. Vol. II. Chicago-Bp., 2003.
  • Szép versek 2004, Magvető, Bp, 2004
  • Eurovízió, Litera, Bp., 2004.
  • Koszorú. Száz vers az anyanyelvről. Petőfi Irodalmi Múzeum - Kortárs Irodalmi Központ, Bp., 2005.
  • Ljubi Vam ruke dr. Tot, zEtna, Novi Sad, 2005
  • Szép versek 2006, Magvető, Bp, 2006. Bp.
  • Szeretőm, földem, Erdély. Lazi kiadó, Szeged, 2006.
  • Légyott. Bartók + Párizs. Miskolci Operafesztivál Kulturális Szolgáltató Kht, Spanyolnátha, Miskolc, 2007.
  • Hárs a Tagore sétányon. A Quasimodo-emlékdíj 15 éves története. Balatonfüred, 2007.
  • Mily közel. Határon túli magyar költők antológiája. Magyar Napló Kiadó Kft., 2007.
  • Hosszúfény. Határon túli magyar írók antológiája, Magvető, 2008.
  • Irodalom_12, Kronika Nova, 2008.
  • Szép versek 2009, Magvető, Bp, 2009.
  • Magyar Badar. Syllabux, Budapest, 2011.

/a jegyzéket 2011 óta nem frissítem/

______________________

könyv és lakás kiadó - ungvár

virtuális könyv - bdk | internet és irodalom, gutenberg és neumanm

 

Balla D. Károly - életrajz

életrajz - Balla D. Károly (1957-2007) író, költő Ungváron született, a kárpátaljai magyar irodalom különc figurája; életműve sokrétű, egyenetlen és ellentmondásokkal terhes; akadnak, akik szerint filozófiai mélységekig hatoló jelentős alkotó; mások szerint inkább csak kreatív szövegművész; de nem ritka az a vélekedés sem, hogy BDK ügyeskedő toll- és köpönyegforgató, aki liberális nézeteivel és posztmodern irodalomfelfogásával elárulta nemzeti elkötelezettségű akolbéli írótársait és a kárpátaljasi literatúra szent ügyét

>> ELÉRHETŐSÉG (cím, tel, email) <<

az alábbi szöveget 2007-ben állítottam össze(a fotó is akkortáji) és utoljára 2011-ben aktualizáltam - így részben már elavult, nem tartalmaz fris adatokat; gyakrabban frissített, aktuálisabb - bár nem ennyire részletes - életrajzom egy másik blogon >>


Balla D. Károly


író (szerkesztő, virtualizátor, blogger, imaginátor; 2007-től posztumusz író és piréz)

 

Rövid életrajz:

1957-ben született a kárpátaljai Ungváron (akkor Szovjetunió, jelenleg Ukrajna), ma is itt él családjával. Szülővárosában érettségizett és folytatott előbb fizikusi majd bölcsészeti egyetemi tanulmányokat. Közben volt laboráns, majd évekig tankönyvkiadói korrektorként és szerkesztőként működött. 1989-től munkaviszony nélküli szabadfoglalkozású.

1973 óta publikál. Versei, novellái, esszéi, publicisztikai írásai, naplójegyzetei a magyar nyelvterület számos orgánumában jelentek meg (az utóbbi években rendszeresen publikál a Mozgó Világban, Bárkában, Forrásban, Parnasszusban, Debreceni Disputában, Holmiban...). Több tucatnyi, köztük néhány idegen nyelvű antológiában, gyűjteményben szerepel írásaival. Közel 30 önálló könyve jelent meg, közte három regény (Élted volt regénye, 1998, Szembesülés, 2005; Tejmozi 2011); teljes könyvlistáját lásd). Számos díjban és szakmai elismerésben, többek között József Attila-díjban részesült (2000).

Az 1980-as évek elejétől tevékenyen részt vett a kárpátalja magyar kulturális és társadalmi szervezetek munkájában, ezeknek időnként elnöke, társelnöke, vezető testületének tagja. Folyóiratokat, alapítványt, kiadói műhelyeket, könyvvásárt, irodalmi szalont alapított és vezetett mintegy két évtizeden át. A 90-es évek közepétől előbb a közéletből, majd a 2000-es évek elejétől, miközben tevékenységét nagyrészt az internetre helyezi át, fokozatosan a kárpátaljai magyar irodalomból is kivonul. Mára meglehetős visszavonultságban él, leginkább évek óta vezetett blogja és más internetes oldalak révén kommunikál a külvilággal. Mintegy ezzel összhangban egészségi állapota is életviteléhez igazodott.

2007-ben virtuális öngyilkosságot követett el, azóta posztumusz műveit írja és publikálja.

2007 tavasza óta piréz.
Írói munkája mellett a SEO terén végzett tevékenységéről is egyre ismertebb.

BALLA D. KÁROLY KÖNYVEI


Részletes életrajz:


  • 1957. jan. 17. Ungvár (Kárpátalja; akkor Szovjetunió, jelenleg Ukrajna)

Tanulmányok

  • 1974 - szülővárosában érettségizik
  • 1974-1987 - esti, majd levelező tagozaton tanulmányokat folytat az Ungvári Állami Egyetem fizikai és bölcsészeti karán (megszakításokkal)

Munkahelyek

  • 1975-1977 - laboráns az egyetem fizikai karának különböző technológiai laborjaiban (megszakításokkal)
  • 1979-1984 - segédszerkesztő (valójában korrektor) az ukrán tankönyvkiadó ungvári magyar szerkesztőségében
  • 1984-1988 - ugyanott kiadói szerkesztő
  • 1988-1989 - félállású főmunkatárs a Kárpáti Igaz Szónál (az Új Hajtás irodalmi publikációit szerkeszti)
  • 1989-től szabadfoglalkozású, munkaviszony nélkül folytat írói, szerkesztői, irodalomszervezői tevékenységet; 2002-től fő működési területe az internet; az évek előrehaladtával egyre visszavonultabban él

Szerkesztői, kiadói munka, webes jelenlét

  • 1981-1989 - gondozza a Kárpáti Igaz Szó szépirodalmi közleményeit a Lendület és az Új Hajtás c. oldalakon
  • 1988-1990 - magnókazettákon terjesztett hangos folyóiratot készít MAGÁN/HANGZÓ címen.
  • 1989-1993 - megalapítja és a szerkesztőségből való kiválásáig főszerkesztőként jegyzi az 1944 utáni Kárpátalja első irodalmi folyóiratát, a Hatodik Sípot.
  • 1991-1995 - megalapítja és vezeti a rendszerváltás utáni első kárpátaljai magyar magánkiadót Galéria Kiadó (később Galéria-Ecriture) néven, amely 30-nál több könyvet jelentet meg és néhány évig 3 folyóiratot ad ki (Pánsíp, Irka, Közoktatás). 1996-tól megszünteti a kiadót
  • 1993-2001 - megalapítja, kiadja és 1997-ig főszerkesztőként jegyzi a Pánsíp című kulturális magazint, később irodalmi folyóiratot, illetve 1999-től utóbbinak UngBereg című almanachját. 2001-től 2004-ig a Pánsíp, több mutáción átesve, internetes irodalmi színtérként működik szerkesztésében
  • 1995-2002 - életre hívja és elnökként vezeti a leginkább kiadóként, könyvforgalmazóként és kulturális szolgáltatóként működő UngBereg Irodalmi és Művelődési Alapítványt. (2002-ben felfüggeszti az Alapítvány működését, amely hivatalosan 2004-ben szűnik meg)
  • 2000-2002 létrehozza és gondozza az első kárpátaljai magyar weboldalt, az UngBereg Alapítvány honlapját.
  • 2001 - megalapítja és főszerkesztőként jegyzi az első Kárpátalján szerkesztett kulturális honlapot UngParty néven. Ennek részeként létrehozza a korábbi nyomtatott folyóirat, a Pánsíp digitális változatát, amelyet ez időtől újra főszerkesztőként jegyez.
    • 2001-2004 - a honlapot több egymást követő névváltozattal (UngParty NetCafé, UngParty NEWSág) és arculattal hamarosan napi frissítésű, több alrendszert egyesítő irodalmi webmagazinná fejleszti és működésének négy teljes éve alatt száznál több szerző összesen kb. ötezer művét publikálja.
    • 2004 végén átalakítja az UngPartyt, amely 2005-től kezdve már nem közöl külsős anyagokat, majd az elkövetkező évek során egyre inkább csak archívumként működik
  • 2002-től vezeti webnaplóját, amelyben előbb csak híreket kommentál, idővel önálló internetes fórummá, többfunkciós bloggá fejleszti UngParty Manzárd néven
  • 2005 - Berniczky Évával elindítja közös írói honlapjukat Kettenklub címen
  • 2005 - nyarán elindítja a nagy feltűnést keltő Karpaty News c. alternatív hírblogot, amelyet később többször átalakít, de több szerzőt foglalkoztató kollektív bloggá nem tudja tenni (működése jelenleg szünetel)
  • 2006 végén újra átalakítja az UngPartyt, egyben új blogot indít BDK.BLOG.HU néven és címen, amely fokozatosan legfőbb webhelyévé válik
  • 2007. jan. 1-jén elindítja a Blogarléc c. társasblogot (rövid fellángolás után működése abbamarad)
  • 2007-ben a korábbi Kettenklub folytatásaként elindítja az Manzár Mű-hely c. oldalt, amely az íróházaspár friss szépirodalmi publikációit és a műveikről megjelent kritikákat adja közre
  • 2010-ben létrehoz és folyamatosan bővít-gazdagít, aktualizál két önálló írói honlapot: Berniczky Éva | Balla D. Károly - az utóbbi archívumában az utóbbi évtizedek teljes írói archívumát igyekszik elhelyezni (ezernél több mű)
  • 2010 - új versblogot indít limerikjei, haikui és aforizmái számára
  • 2010 - irodalmi segédblogot indít: PraePost
  • 2011 - Legfőbb Webhelyét komplex bloggá keresztelve új napi blogot indít
Alkalomszerűen számos egyéb kiadvány szerkesztésében, összeállításában és kiadásában vesz részt


Webszerkesztői munka
(saját honlapjain kívül)

  • 2001-2002 - elkészíti és egy ideig gondozza (az akkori nevén) Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, valamint az Európai Protestáns Szabadegyetem honlapját
  • 2004 - elkészíti és gondozza a Markovits Teodóra főszerkesztésben megjelenő Alkarpatraz című webáriumot
  • 2004-ben - elkészíti és rövid ideig gondozza Makkai Ádám írói és kiadói honlapját, amely hosszabb szünet után 2008-ban újraindul

Honlapoptimalizálás
  • 2006 - részt vesz az első magyar keresőoptimalizáló versenyben (pillangószív), amelyben weboldalaival az 5., 9. és 10. helyen végez: lásd: Pillangószív, 2006.
  • 2006-2007 - részt vesz az első magyar díjazásos keresőoptimalizáló versenyben - a 10. helyen végez - lásd
  • 2008 - oldalaival részt vesz a 2. magyar díjazásos SEO-versenyen (nem kerül az első 10 közé)
  • 2007-től baráti szívességből időnként végez SEO-munkákat, illetve saját honlapjait optimalizálja bizonyos kifejezésekre
  • 2010 - a honlapok keresőoptimalizálása váratlanul szenvedélyévé válik, nagyobb megbízásokat is teljesít.

További irodalomszervezői munka

A fenti tevékenységekből következőkön kívül a fontosabbak:
  • 1992 - szűk körű baráti-szakmai társasága számára elsőként szervez Kárpátalján magyar könyvvásárt, amely néhány év alatt több száz látogatót vonzó és tucatnyi könyves műhely résztvételével zajló jelentős kulturális eseménnyé növi ki magát. 1996-ban átadja a rendezés jogát
  • 1995 - megalapítja a Kárpátaljai Magyar Irodalmi Nívódíjat (KÁRMIN-díj), amelyet 2002-ig a Pánsíp szerkesztősége és az UngBereg Alapítvány évente egy vagy több jelentős teljesítményt nyújtó alkotónak ítél oda
  • 1999 - megalapítja a Váradi-Sternberg János Díjat (2002-ig ez is évenkénti odaítélésre kerül)
  • 2000-2003 - Berniczky Évával megalapítja és vezeti a Pánsíp Irodalmi Szalont
  • 2001-től kezdődően az interneten szervez irodalmi interakciókat, játékokat

Írói tevékenység, publikálás

  • 1973-től - versei, novellái, esszéi és közéleti írásai a magyar nyelvterület számos nyomtatott és internetes periodikájában látnak napvilágot. (Fontosabbak és gyakoribbak az utóbbi 10 évből: Árgus, Bárka, Beszélő, Debreceni Disputa, Élet és Irodalom, Erdélyi Terasz, Eső, Forrás, Holmi, HVG, Irodalmi Jelen, Kafé Főnix, 2000, Korunk, Látó, Litera, Mozgó Világ, Népszabadság, Népszava, Orbis, Pannon Tükör, Papiruszportál, Parnasszus, Prae, Spanyolnátha, Terasz, Új Holnap, Új Szó, Üzenet, Várucca Műhely, Várad, Véletlen Balett, Vigilia, zEtna...)
  • 1976-tól szerepel különböző antológiákban, gyűjteményes kiadványokban. A jelentősebbek: Vergődő szél, Hét évszázad magyar versei, A mi nyelvünk, Szép versek, In Quest of the Miracle Stag, Eurovízió...
  • 1979-től húsz önálló könyve, 1 műfordítás-kötete, 3 társzerzőkkel jegyzett könyve jelent meg nyomtatásban, 1 e-bookja CD-n és egy virtuális könyve az interneten
  • 2002-től saját szerkesztésű honlapjain rendszeresen publikálja friss jegyzeteit és újraközli másutt megjelent írásait
  • 2004-2009: három sajtóorgánum közli rendszerességgel írásait: a Mozgó Világban naplójegyzetei (2008 kivételével), a Népszava Szép Szó mellékletében novellái és tárcái (2007-ig) , a pozsonyi  Új Szóban piblicisztikái jelennek meg havi rendszerességgel.
  • 2006 decemberétől új felépétésű komplex blogot indít BDK.BLOG.HU néven és címen. A webhely egyesíti a kultblog, közblog, íróblog, magánblog és játékblog kategóriáit. Ezen a webhelyen naponta jelentkezik új jegyzeteivel, illetve folyamatosan újraközli más orgánumokban megjelent írásait.
  • 2007. január 17-én virtuális öngyilkosságot követ el, azóta posztumusz műveit írja és publikálja.
  • 2007. őszén végre megbizonyosodik arról, hogy igazi író: alkotói válságba kerül
  • 2008-2009. Főleg haikuk é szonettek kerülnek ki keze alól. Új (harmadik) regénye tavasz óta kiadóra vár.
  • 2010 - egyebek mellett limerikeket ír, lásd: Kárpáti limerikek
  • 2010 - új műfajjal próbálkozik, a rövid történeteket, minimáknak, illetve, vállalva a fogalmi zavart, posztmodern koanoknak nevezi.
Performance, imagináció
    A kamaszkori kísérletek utáni hosszú szünet után és a közbülső időszak ritka alkalmaihoz visszatérve negyvenes éveinek második felében fordul újra az avantgárd és a művészi kísérletezés felé. Főbb érdeklődési körét a művészi eszközökkel létrehozott Semmi, a megszerkesztett, megjelenített hiány képezi. Ezen túlmenően a komplex  létezés irodalmi megragadhatósága foglalkoztatja, illetve az ezen létezés valós és imaginárius szférái közötti átjárások lehetőségeit kutatja. Főbb eredményei e területen:
  • 2005 - Szembesülés. Fragmentumok egy hiányregény környezetéből (Könyv)
  • 2006 - Az önmagát mintázó torzó. (Szövegperformance, Pécs)
  • 2007 - A semmi apoteózisa. Prezentáció és összművészeti performance, számos késérőrendezvénnyel. (Interakció és virtuális előadás)
Vizuális munkák
Bár saját bevallása szerint a legelemibb rajzkészséggel sem rendelkezik, fotóival, montázsaival, képverseivel elért bizonyos sikereket.
  • 1989 - Arc és Fal. Triptichon, kiállítva Keccskeméten, a Forrás folyóirat szervezte kiállításon
  • 1992 - Képversek. Kiállítás Ungváron, a Galéria Kisvállalat szervezésében. (Mind a 12 munkáját ellopták.)
  • 1990-től képversei, grafikái különböző periodikákban jelennek meg (Élet és Irodalom, Kárpátalja, Kárpáti Igaz Szó, Hatodik Síp, Pánsíp, Magyar Műhely, Spanyolnátha, Káfé)
  • 1993-tól több könyvborítóját maga tervezi
  • 1996 - Arokszélen c. kötetében 10 képversének a megjelenése
  • 2007 - egy montázsa bekerül a Közép-Európai Digitális Üzenet c. vernisszázsra (Kaposvár)
  • 2007 - a VersMegálló projekt keretében 2 montázsából plakát készül, melyeket Pécs buszmegállóiban helyeznek el.
  • 2008 - Egy képverse bekerül az Irodalom_12 c. tankönyvbe.
  • 2009 - Harmadvalaki c. kötetében 5 színes képverse kapott helyet.

Tagság fontosabb szakmai testületekben

  • 1984-től az Ukrajnai Írószövetség tagja
  • 1993-2004 a Magyar Írószövetség rendkívüli majd rendes, 1995-től választmányi tagja , 2002-től a Költői Szakosztály elnökségi tagja. 2004 márciusában minden tisztségéről lemond és kilép az Írószövetségből

Fontosabb szakmai elismerések >> LÁSD

Család

  • Édesapja: Balla László (1927-2010) író, szerkesztő, kultúrpolitikus
  • Édesanyja: Balla Lászlóné szül. Róna Margit (1925-2008)
  • Testvére: Hazslinszky Elek (1945) nyugalmazott híradástechnikai mérnök
  • Felesége: Berniczky Éva (1962), író, szerkesztő
  • Gyermekei: Balla Kolos (1985) programozó matematikus és Balla Csönge (1988) szociológus, grafikus
  • Nagybátyja: Balla Pál (1930-2008) festőművész
Életrajza a Wikipédián: Balla D. Károly

A SEMMI APOTEÓZISA

Blog-performansz

Balla D. Károly posztumusz előadása

A SEMMI APOTEÓZISA

prezentáció, online összművészeti és tudományos performansz

Helyszín:

ARHIPENKO-TEREM
Művészeti és Tudományos Komplexum
88 000 Ungvár
Szabadság sétány 1., félemelet

Időpont:

  • 2007. február 28., 18 h 30 m (C.E.T.)

Megnyitó expozé:

  • Vass Tibor Hamismás
    (Spanyolnátha művészeti hálóterem)
» Vakab úr tévesztése (felugró ablak)

ModernÁrtor:

  •  Balogh Robert

Online blog-közvetítés:

  •  Markovits Teodóra, a posztmodern bűvészinas (ALKARPATRAZ)

Korreferátumok:

Az előadás előtt, alatt és után elhangzó művek:

  • Örkény István: Üres lap
  • Christian Morgenstern: Hal éji éneke (Szabó Lőrinc fordításában)
  • Tandori Dezső: A gyalog lépésének jelölhetetlensége osztatlan mezőn
  • Kurtág György: Némajáték
  • Friderikusz Sándor: Ez egy tiszta jó könyv (részlet)
  • Beethoven 7. szimfóniájának összes szünetjele
  • Válogatott sorközök József Attila Eszméletéből
  • John Cage: 4:33

Közreműködnek:

  • Mácsai Pál színművész  (Örkény István Színház)
  • Baj László beszédimitátor és artikulációs gyakornok
    (Miskolci Nemzeti Színház)
  • Tatár Balázs János költő, performer, kultúrállis antianalfabéta
    » az előadó előszava  (felugró ablak)
  • A Mendelssohn Kamarazenekar (Veszprém) Kováts Péter vezetéséve
  • Keisz Gellért netformance illusztrátor

Kísérőrendezvények:

Az est különlegességei:

  • Balla D. Károly hosszú évek óta most először vállal nyilvános szereplést saját pátriájában - ha némileg sajátos módon is
  • Tudomásunk szerint ez az alkalom az első összművészeti (+ tudományos) performansz Kárpátalján (egy korábbi kísérlet az Alkarpatraz avantgárd csoport nevéhez fűződik: ELMEPERKA performance)
  • Először kerül sor e tájékon olyan előadásra is, amelynek releváns részét képezi egy interakciós színtérré váló weboldal és online blog-közvetítés, lehetőséget adva az előadó, a közreműködők és az ide látogató olvasók egyenes idejű párbeszédére.
Az előadó bevezetője:

Előző előadásomban -»»LÁSD: Az önmagát mintázó torzó, Pécs, Művészetek Háza, 2006. november 7.;  - három részből álló szövegperformansz keretében igyekeztem bemutatni 1) a hiányban sarjadó szöveg, 2) a szöveggel bekerített hiány és 3) a hiányokkal ékes szöveg lehetőségét és sajátosságait - egy-egy saját munkámon.

A jelen előadás keretében bizonyos alapvetésekből kiindulva mitológiai, képzőművészeti, irodalmi, filmművészeti, matematikai, csillagászati, kozmológiai és más illusztrációk sokaságát felsorakoztatva, általános és egyedi vonásaikat elemezve kívánom bemutatni a megalkotottságában létező Semmi sajátosságait.

Az előadás záró részében a komplex létezés elméletének a megalapozására teszek kísérletet.

Az előadás kivonata:

I. Kiindulási pontok:

1. A görög mitológia és Agnosztosz theosz.
A hiány fokozatai.
Első fokú hiány: a mitológia istenei, akik csupán képzetesen léteznek (a valóságból hiányoznak). Másodfokú hiány: a képzetes világban is hiányként, ismeretlenként megjelölt Agnosztosz theosz, az ismeretlen isten. Harmadfokú hiány: Agnosztosz theosz meg nem alkotott szobra. Negyedfokú hiány: a nem létező, de mégis kiállított szobor üres helye a Pantheonban.
2. A tudatosan alkotott hiány mint a jelenség és a lényeg  közti ellentmondás feloldásának szellemi aktusa
Az emberi pszichében megjelenő képzetes tudattartam, mivel nem a külső világ leképeződéseként, hanem teremtő folyamat (képzelet, alkotás) eredményeként jött létre, ezért rendelkezik a külső világ reáliáival szemben azzal a felülmúlhatatlan tulajdonsággal, hogy - mivel nincs valós létezése - benne automatikusan megszűnik jelenség és lényeg feloldhatatlannak tűnő ismeretelméleti ellentmondása.
3. Az ellen-mű, a nem-mű, a hiány-mű és a megalkotott Semmi feltételezettsége Szentkuthy Prae-jében

 

>> „Minden mű kifejleszti organikus »nem ez a mű«-párját”; >> „az irodalom lényegi impotenciáját” úgy alkalmazni „termékeny optimizmussal”, hogy „az állandó hiány-kíséretet és másság-kontinuót pozitív harmónia-alkatrésszé” tegyük, miközben a Nem-et éppúgy belevonhatjuk „a mű területébe, ahogy a Panteonban is volt pozitív oltára az »ismeretlen istennek«”; >> „végtelen, de agyontagolt mozgó semmi”; >> „gazdag mértani semmi” >> „dogma-hálózatos semmi”; >> „ezerrezgésű semmi”

 

4. Heidegger Semmije. Az önfelszámolás bennefoglatsága a Semmiben.
A Heidegger szerint értelmezett filozófiai Semmiben elidegeníthetetlenül benne foglaltatik  annak elsődleges elfogadottsága, hogy el lehet a Semmihez jutni anélkül is, hogy appercipiálnánk azokat a roppant összetett szerkezetű jelenségeket, amelyek a Létezőt mint egészet megnyithatnák előttünk. A heideggeri Semminek eszerint csak úgy lesz jelentősége, ha semmissé teszi azon jelenségek és kérdések lényegét és értelmét, amelyekkel a Semmi keresése során találkozunk.
Következtetés:
A megfelelően megszerkesztett Semmi anélkül számolja fel önmaga Semmi-voltát, hogy  a Valamivel bármilyen kontaktusba keveredne. A Semmihez eljutó, azt befogadó vagy megértő, vagy akár csak megsejtő értelem ilymódon nem a Valami jellegtelenségét, hanem a Minden megragadhatóságának egyetlen lehetőségét ismeri fel az önmagává szublimált Semmiben.
II. Argumentációk
Előadásomnak ebben a részében példákat hozok fel a megjelenített Semmi eseteire, Lao-ce üres tányérjától Wells Láthatatlan emberén át a fekete lyukig, Mátyás király okos lányának üres kosarától a komplex számok képzetes összetevőjén át a Nirvánáig, versektől, zeneművektől és festményektől a Nazca-vonalakon és gabonakörökön át az abszolút zérus fokig és a Világegyetemet megtöltő sötét anyagig, Wittgenstein "arról hallgatni kell"-jétől Tsúszó Sándor kihúzásos verstechnikáján át a Borghes-féle Tlön-enciklopádiáig, az őskáosztól és ősrobbanástól  a tér-idő szingularitáson át a Second Life-ig, az ősprincípiumtól a sorson át a kvarkokig.
III. A komplex létezés elméletének megalapozása
Minden létező valós és képzetes összetevőből áll; ezek együttesen alkotják a létezés komplex teljességet. A két összetevőnek az egészben való részvételét saját mértékük és intenzitásuk határozza meg. Megfelelően nagy mérték és erős intenzitás dominánssá teheti az összetevők valamelyikét, így egyes létezők inkább valóságosaknak, míg mások inkább képzetesnek mutatják magukat.

Mint ahogy az összetevők között az egészben, úgy az összetevőkön belül a mérték és az intenzitás között egyszerre van egyensúly és mozgás; ezért a létező egyfelől bizonyos állandóságot mutat saját valóságosságát és képzetességét illetően, másfelől időben változónak bizonyul. Ily módon minden létező nem csupán egyszerre valós és imaginárius, hanem ezen kettősségében egyszerre statikus és dinamikus, és magában foglalja a harmóniát csakúgy, mint a diszharmóniát. Mindezeket dologegészként és immanensen tartalmazza, tehát nem külön mint valóságos, és nem külön mint képzetes, hanem együtt, mint komplex módon létező.
Kilépés az oldalról: kattintás a Malevics-féle doboz-labirintusra (Keisz Gellért munkája):


Amíg ez a topik le volt zárva, itt lehetett kommentelni:

_________________
hirdetés: Ungvár, kiadó ingatlan
független kiadók - Самиздат könyv, dokumentumok
piréz pillangószív: tömeges sms google optimalizálása

Ungvári utcaképek

Csak most fedeztem fel a Yandex remek szolgáltatását, amely a Google maps streetview lehetőségeihez hasonlókat kínál:  honlapjuk révén több mint 200 oroszországi és ukrajnai város utcái járhatók be lépésről lépésre remek (körbeforgatható) panorámaképek segítségével. Ungvárnak megörülve azonnal megmutattam Kolosnak is az oldalt, és ő persze azzal kezdte, hogy az utcánkat megkereste és megállapította, hogy nem áll a kocsink a ház előtt. (A miénk a második, repkénnyel befutott épület.)

Az óvárost és az új negyedeket bejárva a kirajzolódó kép igen vegyes érzelmeket kelt bennem (mint ahogy maga a város is), ha valahol, hát akkor itt és most alaposan elegyedik a szép a rúttal, az ízléses az otrombával, az elegáns a gagyival. A tisztaság és a kosz, a rendezettség és az elhanyagoltság párharca viszont alighanem az utóbbi versenyzők javára dőlt el. De azért érdemes körülnézni.

Lásd ezeket is: A régi Ungvár - fotókon, képeslapokon | A mai Ungvár utcaképei

Honlapoptimalizálás: 2015-os keresőmarketing projekt: Google első helyre kerülni a kiadó lakás, Ungvár keresőkifejezéssel.

Esküvő a temetőben

Az ember nem sok hajlandóságot mutat a halandóságra. Alkalmasságot annál inkább – ám ezt felismerni vonakodik. Elvégre mindig mások halnak meg, lám, mi meg élünk. Hátha meg lehet spórolni a szembenézést. „Nem ismerkedem idegenekkel” – mondja a konok ember a delphoi jósda feliratát olvasva.

*

Brit tudósok kimutatták, hogy akik hisznek a halálon túli életben, átlagosan 0,7 évvel tovább élnek. Ami azt jelenti, hogy a halálon túli életben való hit a halálon inneni életet hosszabbítja meg, ami viszont szöges ellentétben áll a hívők érdekeivel, lévén nem a mostani életüket, hanem a majdanit gondolják boldognak és teljesnek, amely viszont a hitük miatt éppen ennyivel, azaz 0,7 évvel lesz rövidebb az elvárhatónál. Szemléletesen a helyzetet azzal lehetne ábrázolni, mintha valaki egy alma kesernyés külsejét abban a meggyőződésben enné meg, hogy alatta majd édes falatokat talál, ám éppen azért, mert hisz a kedvező folytatásban, neki több jut a keserű részből. Komisz fickók ezek a brit tudósok.

*

A cigányasszony csontokkal dolgozott. Egészen különös formájú, hófehérre csiszolódott vékony csontocskákat használt, ezeket vetette ki a politúros asztalra amolyan sors-Marokkó pálcikákként. Nézte a kialakult ábrát, beszélni kezdett.

– Az ura azt üzeni magának, hogy él. De beteg. Lázas. Fázik és éhes. Sokan meghaltak. Ő még él, és nagyon szereti magát, bízik abban, hogy az isten hazaküldi.

Csak az élők üzenetét értette. Ha csendben maradt, a bizonyságért hozzá forduló asszony tudhatta, elhurcolt férje már nincs az élők sorában.

Nem halottlátó volt, hanem élőlátó. Látta a gyűjtőtábort és a Gulag minden szörnyű zegzugát. A holtakkal nem volt dolga. Életet jósolt, és tartotta a lelket az itthon maradottakban.

– Miféle csontok ezek? – kérdezte egyszer valaki. – Tyúké, libáé nem lehet, pedig olyasmi.

– Hasonlít, mert szárnyas jószág volt ez is. A csudálatos féniks-madár.

*

Gyakran álmodom három éve halott anyámmal. Amikor legelőször jelent meg alakja, akkor is tisztában voltam azzal, hogy valójában ő már nem él, most mégis itt látom mozogni és beszélni, együtt utazunk valahová, kattog a vonat kereke, anyám egy régi történetet mesél, talán azt, anyjával hogyan utaztak fel Szegedről Budapestre színházat nézni ezerkilencszázharminc-valahányban, mesél a havas tájról és arról, amíg ők ültek az előadáson, addig nagyapám a rádión hallgatta az egyenes közvetítést, erről mesél anyám, és engem zavar ez a helyzet, mert álmomban is tudom, hogy ő már nem él, ezért nem örülhetek annak, hogy most mégis elevennek látom, elnézek a feje fölött, kerülöm a tekintetét, ne kelljen a szemébe mondanom, de hát téged már eltemettünk a randvánci dombok alatt, emlékszel?

Addig-addig zavart ez a visszatérő helyzet, amely ébredésemet is nyomasztóvá tette, mert nem tudtam kiigazodni a megjelenítés lelki mechanizmusán, miért látom újra és újra elevennek anyámat, s miért tudom közben pontosan, hogy nem lehet az, miért nem veszi el agyam éjszakai automatizmusa vagy a tudás bizonyosságát vagy a látomás élességét, külön-külön bármelyiket elfogadnám álmaimban, de a kettő zavart, addig-addig, amíg egyszer a megoldás is felkínálkozott, tiszta felismerés formájában. Igyekezetem ellenére ugyanis anyám váratlanul elkapta a tekintetemet, pontosan értette, mi a gondom ezzel az egésszel, kicsit elmosolyodott, és azt mondta, de hát ez korábban történik, fiacskám.

Így emelte át a halála utáni álmaimat a halála előtti történésbe, s ezzel helyére is került minden. Most már szemébe nézhetek, amikor a havas táj látványát egyszerre unjuk meg az idő kattogó vonatán.

Tovább

A Vár utca sarka

...avagy a sivárság esztétikája

 

Csönge írja:

corner | sarok

balra, az összefirkált ház előtt indul a mi utcánk, a vár utca. sötétedés után innen hazáig szoktam futni, mivel az ajtónkig már egyetlen egy lámpa sem ég (szerintem a rendszerváltás óta nem cseréltek égőt). elég félelmetes. a macskakövek és a sötétben megbúvó hepehupák miatt viszont nem lehet normálisan futni, úgyhogy ha bárki meg akarna támadni, valószínűleg először jót mosolyogna a cirkuszi produkciómon.

Csönge fotófolyama

Detonációk

Hatalmas gázrobbanás Ungváron. Ezzel a címmel jelentek meg az első híradások a magyarországi sajtóban. A nyár legutolsó napjainak uborkaszezonos szenzációéhsége valamelyest mentheti a határon túli esemény eltúlzását. De mi itthon, alig néhány utcányira, még csak nem is hallottuk a detonációt. Persze nehéz eldönteni, honnantól kezdve lehet valamit hatalmasnak mondani, egy petárdapukkanáshoz képest lehet óriási az is, ami „csupán” egy kávézó kigyulladásával és néhány csatornafedél felröppenésével jár. Nem dőltek romba épületek, nem omlott le egyetlen fal sem, nem keletkezett kráter, maga a gázcső sem ekkor sérült meg, hanem az áramszolgáltató szakembereinek korábbi talaj alatti fúrásától. A sérülést és a szivárgást azonnal észlelték, nyomban intézkedtek, értesítették az illetékeseket. Egy órával a robbanás előtt a rendkívüli ügyek minisztériumának és a gázszolgáltatónak a munkatársai ki akarták üríteni a szivárgás helyéhez közel eső kávézót, ám nem jártak sikerrel. Az egyszemélyes személyzet ellenszegült, és két vendég a figyelmeztetés ellenére sem távozott. A gáz meg szépen felszivárgott a helyiségbe a csatornajáraton keresztül, és amikor az egyik vendég bölcsen rágyújtott… Mindketten megégtek, náluk is súlyosabban a kiszolgáló, aki később a kórházban belehalt a 90 százalékos égési sérüléseibe. Kétségtelen, hogy az akár csak egyetlen emberáldozatot követelő esetet is joggal nevezhetjük borzalmas tragédiának – maga a robbanás azonban mégsem volt hatalmas.

Nem így a következmények, amelyek messze túlnőttek az eset súlyosságán. A kora délutáni baleset utáni első órákban szinte világvége-hangulat alakult ki, ugyanis se gáz, se víz, se villany nem volt, és jó ideig csak a rohamkocsik szirénázásából sejthettük, valami komoly baj történt. A szolgáltatókat lehetetlen volt telefonon elérni, a családok egymást értesítették a gyéren csörgedező hírekről. Este teljes sötétségbe burkolózott a város. Aztán a villany csak megjött, és az interneten elérhetővé váltak az első információk. Az is, hogy a helyreállítás akár három napig is eltarthat.

A középnyomású gázcső meghibásodása miatt a 120 ezres városban és a környék 64 településén (!) szűnt meg a gázszolgáltatás. A gázcsövet állítólag hamar megjavították, de a visszakapcsolás igencsak elhúzódott. A mi körzetünkben egy teljes hétig kellett várni rá (épp egy nappal azután lett újra gázunk, hogy villanyforraló és elektromos tűzhely vásárlására szántuk magunkat…), de a teljes rend csak a robbanás utáni tizedik napon állt helyre.

Belegondolni is rossz, miként vészelték volna át a gázfűtésű háztartások a kritikus napokat, ha mindez télen történik.

*

Az ukrajnai sajtóban nyár közepén robbant a hír: a magyar többségű Beregszászi járás tanácsa (közgyűlése) egyhangú határozatot hozott arról, hogy üléseik előtt nem csupán az ukrán, hanem a magyar himnuszt is le fogják játszani. A leghangosabban persze az ukrán nacionalista párt hívei tiltakoztak, de a kezdeményezést negatívan értékelték az illetékes állami szervek is, a járási ügyészség pedig meg is óvta a határozatot, felszólítva a testületet, vonja vissza alkotmányellenes döntését.

A hír különböző felhangú interpretációkban bejárta a magyar sajtót is, nekem legjobban a „Betiltanák a magyar himnuszt Beregszászban” típusú címek tetszettek, mert hát arról természetesen szó sem volt, hogy rendezvényeken, ünnepségeken, megnyitókon ne zenghetne (az eddigi gyakorlatnak megfelelően) az Isten áldd meg – arról azonban igen, hogy az ukrán állami közigazgatás részét képező helyi tanács ülésén nincsen helye ennek az aktusnak. A médiában megszólaltak történészek, jogászok, szervezeti vezetők, röpködtek az érvek pró és kontra. Lehetett hivatkozni egyfelől kisebbségi jogokra, másfelől az állami szimbólumok használatának a szabályaira, no meg persze arra is, hogy ami törvényileg nem tilos, az végül is megengedett.

Én ahhoz a vélekedéshez álltam a legközelebb, amely szerint a beregszásziak elképzelése ugyan indokolható a járás magyar többségével (erre hivatkozott a közgyűlés elnöke is), indokolható a nemzeti szimbólumok iránti jogos igénnyel, és akár érvényesíthető is, ha nincs törvény, ami tiltaná – mégis kifogásolható azért, mert ebben a most kialakult, magyarellenességgel telített időszakban (lásd korábbi jegyzetemet: Titkos állampolgárok, Mozgó Világ, 2011/6) teljesen fölösleges Kárpátalján olyan döntésekkel borzolni a kedélyeket, amelyek jottányit sem javítanak a magyarság helyzetén, nem segítik politikai érdekérvényesítő törekvéseit, nem oldják meg az anyanyelvű oktatás égető problémáit stb. stb.

Igaz, én nem igazán értem, a járási tanácsülésen egyáltalán miért kell bármiféle himnuszt lejátszani, de ha erre van valami felsőbb ukáz, az énszerintem semmi másra, csak arra jó, hogy az államhimnusznak még a ki sem alakult méltósága elvesszen – de miért kellene ehhez a mi nemzeti dalunkat is csatlakoztatni, tartogassuk azt ünnepélyesebb alkalmakra!

Nem tudni, hasonló gondolatok jártak-e az egyes képviselők fejében akkor, amikor első őszi ülésükön 48:6 szavazati aránnyal visszavonták korábbi határozatukat. A közgyűlés elnöke mindenesetre azt is megemlítette, hogy mivel nyár közepe óta nem üléseztek, a magyar himnusz egyszer sem hangzott el. A visszavonás mellett a testület arról is döntött, hogy „a továbbiakban ünnepi alkalmakkor a járási tanács üléseit az ukrán himnusszal kezdik”.

*

A magyar közéletben a devizahitelek körüli felhördülések mellett kétségkívül a Kossuth-díjas magyar író, Kertész Ákos gyújtóbombája szólt a legnagyobbat szeptemberben. Az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levél hangos és indulatoktól sem mentes visszhangot keltett valamennyi politikai oldalon, miközben a szerző úgy nyilatkozott, hogy nem kér bocsánatot, és minden mondatát fenntartja. Az ügy a parlamentig jutott, a kormány pedig arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha Kertész nem kér bocsánatot, akkor méltatlannak tartják a Kossuth-díjra. Ezután az író elég furcsa nyilatkozatban „nyelvileg helyreigazította” legkifogásoltabb állítását, mondván, hogy „helyesen ilyen mondat nincs”.

Én a hír robbanásának másnapján Kertész Ákos hétszer címmel ezt írtam blogomban:

1. Elsősorban persze azért kínos az ügy, mert a jelentős magyar író olyan megfogalmazásra ragadtatta magát, amelyet nem lehet mentegetni. Erre a mondatra: A magyar genetikusan alattvaló – nincs mentség, bárhogy is csűrjük vagy csavarjuk, hiába szépítjük a helyzetet a kontextusra való hivatkozással, az írói munkásságba helyezéssel, szólásszabadsággal, történelmi tapasztalattal és személyes keserűséggel, értelmezési kísérletekkel. Elvi szempontból a Kertészé bizony nem különbözik A cigányok genetikusan tolvajok, A zsidók genetikusan büdösek típusú mondatoktól. Ezek rasszista kijelentések. Aki mást mond, mellébeszél.

2. A kínosság második oka, hogy a mondatot és a hozzá tartozó gondolatsort olyan személy vetette papírra és tétette nyilvánossá, aki egyrészt jelentős magyar író, másrészt baloldali gondolkodású értelmiségi, harmadrészt zsidó származású. Mindhárom körülmény külön dimenziókat nyit a mondat és mondója megítélésében – és sajnos egyiket sem tekinthetjük mentő körülménynek. Inkább terhelő mindegyik, mert az első az írótársadalomra, a másik a magyar baloldalra vet árnyékot, a harmadik pedig alapot adhat olyanfajta okoskodásra, hogy lám, a magyar zsidók mégsem magyarok, valójában lenézik a magyarokat – ráadásul faji alapon.

3. Kínos az eset azért is, mert a magyar radikális jobboldal azonnal lecsapta a magas labdát. Természetesen az ítélkezésre – saját magatartásukat ismerve – szemernyi erkölcsi alapjuk sincsen, köreikben sokkal élesebb, gyűlöletkeltőbb kijelentések hangzanak el nap mint nap (gyakorlatilag következmények nélkül). Mégis: mostani acsarkodásuk arra a gondolatra is rámutathat, hogy a rasszista megnyilvánulások nem kizárólag az ő eszmei közegükből erednek. Felháborodásuk voltaképp arra tett kísérlet, hogy Kertész Ákost (és rajta keresztül a „nemzetáruló” magyar írókat, továbbá a baloldali gondolkodókat és a magyar zsidóság egészét) maguk mellé rántsák abba a sárba, amelyben oly szívesen dagonyáznak. Ez sokkal veszélyesebb manőver, mint a „sima” cigányozás és zsidózás, mert utóbbi éppen a „magyarozás” ellenében nyerhet szélesebb körökben látszólagos jogosultságot. Nagy kár, hogy ehhez az alapot egy antirasszizmusáról ismert író szolgáltatta.

4. Kertészt megvédte a nyílt levelét közlő Amerikai Népszava (nyilatkozatban és a főszerkesztő hosszú – egyébként igen sok igazságot tartalmazó – írásában). A gesztus érthető, de nem szerencsés. A levél mellé is (ha már nem túl bölcsen a publikálása mellett döntöttek) inkább egy distinkciót jelző szerkesztőségi jegyzet illett volna. Így azonban az író melletti harcos kiállással az egyéni vélemény kollektív ráerősítést kap. Lándzsát tört Kertész mellett a magyar politikai baloldal pártja is. A mundér becsületének ilyenfajta védelmezése egyfelől szintén érthető, kelthet akár elismerést is, másfelől ezúttal a menthetetlent mentegetik, ami többek közt azért is baj, mert ha legközelebb a jobboldalon elhangzó uszító kijelentések ellen lépnek fel ebben a pártban, akkor az már sokkal hiteltelenebb lesz, s rájuk süthető a vád, hogy a rasszista kijelentéseket kétféle mércével mérik.

5. Kertész Ákos nem kért bocsánatot, és azt sem jelentette ki, hogy esetleg mégsem úgy értette azt, amit leírt. Eszerint álláspontját fenntartja. Emiatt nehéz lesz – vagy lehetetlen – megszabadulnia a magyargyűlölő címkétől. Rontja helyzetét az is, amivel érvelt, tudniillik, hogy levelét az Amerikai Népszavának írta, így itthon ezt nem kérhetik rajta számon. Ez igencsak kétes értékű kibúvó.

6. És természetesen roppant kínos az ügy azért is, mert a liberális gondolkodású magyar értelmiség láthatóan vonakodik elhatárolódni. Vonakodik, mert pontosan látja azokat a társadalmi-politikai jelenségeket, amelyek Kertészt levele megírására késztették. Értik a keserűségét, s mélyen elítélik azt a magatartást, amely ellen az író kemény szavakkal fellépett. Ez a vonakodás e szempontból szintén érthető, s bár kínosnak látszik, valószínűleg az sem lenne sokkal elfogadhatóbb, ha tömegesen és látványosan mindenki hátat fordítana Kertésznek, mert akkor a rasszista mondattól elhatárolódók látszólag egy táborba kerülnének a ténylegesen rasszista nézeteket valló és most Kertészre acsarkodó szélsőjobbal. Egyfajta csapdahelyzet alakul ki tehát, amely nem kínál jó megoldást.

7. Végül: kínos a helyzet azért is, mert Kertész Ákos Makrája az egyik legjobb magyar regény, és egy-két generációnak a társadalmi eszmélésében jelentős szerepet játszott – így mindazok, akik szemében ez kultikus műnek számít, most veszélyben éreznek egy féltett szimbolikus értéket. Az elhatárolódás helyett ezért talán a harag az érvényesebb: hogy jött ahhoz Kertész Ákos, hogy ilyen lehetetlen helyzetbe hozzon minket!?


Megjelent: Mozgó Világ, 2011/október

több Mozgó | még több Mozgó

Az Ung-parti bulváron

A szennyezett ivóvíz és a schengeni fülek

ivóvízkezelés, víz fertőtlenítésNem mindennapos esemény, ha az ukrán elnök Ungvárra látogat. Volt is előtte nagy sürgés-forgás, készülődés. Gyorsmunkában csinosítgatták a várost, felmosták a sugárutat, még a kátyúkat is betömdösték, igaz, leginkább csak a várható elnöki nyomvonal mentén. A kátyúkkal számoltak, de a kutyákkal nem… A történtekről, ukrán hírforrásra hivatkozva, legnagyobb kárpátaljai hírportálunk e szavakkal számolt be:

Tovább
Számítástechnia. Megbízható használt notebook felújítása: webáruházból használt laptop vásárlás garanciával - Első kulcsszó: szerviz budapest.
süti beállítások módosítása