Az alábbi cikkben azzal foglalkozunk részletesebben, hogy milyen lehetőségeink vannak a napenergia tárolására és annak rugalmas felhasználására.
A napenergia termelésben sokszor találkozhatunk azzal a fogalommal, hogy többlet termelés. Ilyen esetben azonban újabb kérdésként felmerülhet, hogy mihez is kezdünk az így megtermelt, de fel nem használt többlet energiánkkal. Erre több módunk is adott lehet, ezért az alábbiakban azzal foglalkozunk, hogy milyen lehetőségeink vannak a napenergia tárolására és annak rugalmas felhasználására.
Milyen módon tárolhatjuk a napenergiát?
A nap energiájának hasznosításán alapuló rendszerek egyik sajátos ismérve, hogy nem termelnek egyenletesen elektromos áramot. Ennek logikus oka, az energiaforrás, vagyis a Nap ciklikussága. Emiatt értelemszerűen napközben rengeteg áramot termelhetünk, miközben az éjszakai időszakban a termelésünk közelít a nullához. Ezzel szemben azonban a fogyasztásunk épp fordított görbét ír le, vagyis nappal jellemzően kisebb az energiafogyasztásunk, majd a délután és esti időszakban ugrásszerűen megnő.
Emiatt, hogy a napközben megtermelt energia ne menjen kárba több opció közül is választhatunk, melyek a:
- hálózatra visszatápláló napelemes rendszer alkalmazása
- sziget üzemű napelemes rendszer alkalmazása
A két módszer alapjában véve különbözik a felhasznált technológia terén, de mindegyiknek megvan emiatt a maga előnye és hátránya is.
Energia hálózaton tárolása
A lakosság körében a legelterjedtebb megoldás napelemes rendszerek terén az úgynevezett hálózatra visszatápláló rendszerek alkalmazása. Ezeknek a rendszereknek a lényege, hogy a többlet energia a közüzemű hálózatra jut, míg ha kevesebb a termelés, akkor a hálózatról veszünk energiát. Ehhez mindössze annyi kell, hogy beépítésre kerüljön egy ad-vesz mérőóra, ami két dolgot is mér.
Egyrészt méri, hogy ha a háztartás fogyasztása kisebb, mint amennyit termel a napelem, akkor mennyi az a többlet energia ami nem kerül felhasználásra és így bekerül az áramszolgáltató rendszeré, amit valahol másutt felhasználhatnak.
Ezzel szemben, ha már az esti órákban a fogyasztásunk nagyobb, de a napelemek már nem termelnek energiát, akkor hogy ne maradjunk áram nélkül a hálózatról veszi rendszerünk az áramot.
Minderről aztán az ad-vesz mérő óra alapján a szolgáltató felé elszámolhatunk, hogy összességében egy évben többet termeltünk-e mint amennyit felhasználhatunk, vagy épp fordítva.
Energia tárolása tárolókban
A visszatápláló rendszerek mellett, egy másik lehetséges opciót nyújthat az úgynevezett szigetüzemű rendszerek alkalmazása. Ezeknek a rendszereknek a lényege, hogy a háztartás teljesen leválhat a hálózatról. Ilyenkor azonban joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a napelemek nem termelnek annyit mint kellene. Ezt a nehézséget a rendszerbe beépített nagy teljesítményű akkumulátorok hivatottak orvosolni, amik képesek tárolni az energia szinte egészét. Ilyen módon pedig, ha nem termelünk áramot, akkor a tartalékból használhatunk fel.
Melyik módszert érdemes választani?
A két rendszer tehát merőben eltér egymástól, ami a felhasználhatóság erén is megmutatkozik. A napelem rendszerek sziget üzemű működési elve miatt az akkumulátoros rendszerek például ott nyújthatnak rugalmasabb felhasználást, ahol alapesetben nem elérhető a közüzemi elektromos hálózatra való csatlakozás. Sajnos azonban ennek a rendszernek a bekerülési értéke az ipari akkumulátor tárolók miatt jóval magasabb, mint a hálózatra visszatápláló rendszerek esetében.
A hálózatra visszatápláló rendszerek emiatt kedvezőbb megoldást nyújthatnak a városokban, ráadásul segítségükkel akár egy pici plusz jövedelemre is szert tehetünk, ha jól optimalizált rendszer kerül kiépítésre és a fogyasztásunkat is racionalizálni tudjuk.
Összegezve:
A napelemes rendszerek terén tehát két egészen eltérő módszer közül is választhatunk, ha azon gondolkodnánk, hogyan is tároljuk és használjuk fel a megtermelt, de fel nem használt energiát. Ehhez azonban mindenképp érdemes szakértő segítséget kérni, hogy az ideális rendszer kerülhessen kiépítésre.
