Balla D. Károj több mint 1500 bejegyzése a bdk.blog.hu alatt

Ezentúl főleg archívumként működik ez a webhej

- a cikk végén: kitérő a mesterséges intelligencia szövegalkotó képességére.

Ezt a blogot 2005-ben indítottam, amikor a blog.hu-n még korlátozottak voltak a lehetőségek, de megkeresésemre az akkori gárda pozitívan reagált, még azt a gesztust is megtéve, hogy hárombetűs (bdk) aldomain alatt nyithattam meg oldalamat (négy a minimum).

2006-tól ez lett a főblogom. Intenzív publikálással és - szándékom szerint - színvonalas posztokkal igyekeztem meghálálni a szolgáltató kínálta lehetőségeket. Éveken át itt gyülekeztek olvasóim, akik meglehetős aktivitást mutattak egy-egy interakció, játékfelhívás vagy vitát kiváltó bejegyzés nyomán.

Akkor voltaképp egy másik (nemsokkal később megszűnt) blogszolgáltatónál kialakult lehetetlen hejzet miatt kerestem és választottam a blog.hu-t. Illetve azért is, mert egy 2002-től vezetett, saját készítésű, fapados blogom technikai lehetőségei addigra már nem elégítettek ki. Utóbb ide, megfelelő dátum alá sorolva, szinte összes korábbi naplójegyzetem teljes anyagát áthoztam, így például

• a 1997-2001 közötti, még az internetes korszakom előtti (eredetileg kéziratos) naplójegyzeteket
• a 2002-2004 közötti, fapados weboldalamon publikált posztokat
• részben a másik szolgáltatónál 2005-2006-ban írt posztokat

- ezek ma is mind kikereshetők heti bontásban az archívumból.

Utóbbiban az is látszik, 2011-től megritkultak bejegyzéseim, ekkortól a saját tárhelyen nyitott UngParty BDK Blog lett a főhejem. De azért 2015-ig még itt is mutattam némi aktivitást. 2022 februárja után végképp elhallgattam. Így

Mivel frissülhet mégis e blog?

PR. Bár politikai-közéleti okok miatt a szeméjes megszólalásaimat nemcsak itt, hanem a teljes nyilvánosság előtt beszüntettem egy ideje és egy időre (ez itt most kivétel), bizonyos módon és bizonyos jellegű szövegek megjelentetése azért történik általam-révemen. Mivel még foglalkozom honlap-keresőoptimalizálással, így a tartalommarketing és a linképítés lehetőségeit ki kell használnom. Ahogy tematikus portálaim többségének, itt ennek a blognak is van marketinges elágazása, ahol PR-cikkek jelennek meg. Ezek többségükben nem saját írásaim (bár ijenek is akadnak), hanem vendégposztként kapnak hejet külön rovatban.

MI. Ettől eltérő okból, amióta szabadon elérhetőek, figyelmet fordítok a mesterséges intelligencia alapú programokra, így főleg a nyelvi modellekre. Korlátaik ismeretében is lenyűgözőnek tartom szövegalkotó készségüket, komplexicitásukat, azt, ahogy alig létező összefüggéseket is jelentéssel ruháznak fel. Mindez jól illeszkedik az én sok évvel ezelőtti projektjeimbe, amejek keretében például igyekeztem megképezni a piréz identitást, kísérleteztem alternatív irodalmi entitások létrehozásával, foglalkoztam a Semmi megszerkeszthetőségével. Az MI csevegőprogramjaiból most izgalmas, engem is meglepő tartalmakat sikerül kinyernem, amejekben például váratlanul megjelenik az én nevem vagy Alberd Yollaka finn költőé.

Ez lehetőséget kínál a virtuális világba tett korábbi kirándulásaim felidézésére, alkalmasint akár továbbgondolására is. A szövegi megképeződések színtere pedig mi más lehetne, mint valamejik blogom megadóan befogadó felülete.

Szövegalkotás: a mesterséges intelligencia csevegőprogramjai

 Egy kis ízelítő, hogyan vélekedik a ChatGPT önnön képességeiről. Kérdés:

Miben nyilvánul meg a ChatGPT-3.5 szövegalkotó kreativitása távoli fogalmi összefüggések esetében?

Válasz:

A GPT-3.5 vagy bármely más AI-alapú nyelvi modell kreativitása azáltal nyilvánul meg, hogy képes összekapcsolni különböző fogalmakat és ötleteket olyan módon, amit az emberi gondolkodás is kreatívnak tekinthet. A kreativitás ilyen megnyilvánulása azon alapul, hogy a GPT-3.5 több millió internetes szöveg alapján tanult meg, és képes ezeket a tanult információkat különböző módokon összekapcsolni és új módon értelmezni.

Távoli fogalmi összefüggések létrehozásában a GPT-3.5 a következőképpen lehet kreatív:

• Metaforák és hasonlatok: A modell képes lehet egy adott témához vagy fogalomhoz hasonló dolgokat keresni más területeken, és létrehozni hasonlatokat vagy metaforákat. Például, ha azt kérik tőle, hogy írjon egy olyan cikket, amely összeköti a számítógépes programozást a zenei kompozícióval, a modell olyan érdekes hasonlatokat is találhat, mint például a "zenei partitúra kódolása".
• Kombinálás: A ChatGPT összekapcsolhat két vagy több látszólag különböző fogalmat vagy területet, hogy új ötleteket hozzon létre. Például, egy olyan feladatban, ahol a felhasználó kérheti, hogy írjon egy olyan történetet, amelyben a robotok tanulnak sütiket sütni, a modell képes összehozni a robotika és a sütés fogalmait egy kreatív és szórakoztató módon.
• Alternatív perspektívák: A GPT-3.5 képes alternatív perspektívákból származó gondolatokat és ötleteket generálni. Például egy gazdasági kérdésről szóló cikkben a modell képes lehet arra, hogy megvizsgálja a témát egy pszichológiai vagy történelmi szempontból is, és ezen keresztül új megközelítéseket kínáljon.
• Kreatív történetmesélés: A GPT-3.5 alkalmas kitalált történetek írására is, ahol a karakterek, cselekmények és környezetek egyedi és érdekes módon vannak összeállítva, ami szórakoztató és inspiráló olvasási élményt nyújthat.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a chatprogramok kreativitása gépi alapú és tanult adatokon alapul. Nem rendelkezik saját véleménnyel vagy tudatossággal, és az általa létrehozott kreatív tartalmak nem mindig lesznek kiegyensúlyozottak vagy értelmesek. A kreatív tartalmakat mindig ellenőrizni és értékelni kell, mielőtt alkalmaznánk vagy közzétennénk őket.

És akkor egy konkrét példa, amelyben a BingAI csevegőprogram összehozta a kaptártudatot, a mesterséges intelligenciát és a piréz nyelvet: A kaptártudat-kísérlet és a piréz nyelv.

Archiválás ide vagy oda, magyarázkodás így-úgy a szeméjes közlésvágy megszűnéséről, egyfajta társadalmi apátiáról vagy közéleti depresszióról, szabaadkozás ide vagy oda - ám ojkor ezeket felülírja a kreativitás. És nemcsak a mesterséges.

Tudhatjátok: nagy blogíró voltam. 2002-től cirka tíz éven át majdhogynem napi rendszerességgel adtam közre valami friss anyagot: szeméjes naplót, közéleti-politikai reagálást, írójegyzetet, újonnan írt vagy publikált verset, tárcát, glosszát, novellát. Több közlőhejen is kialakult kisebb-nagyobb olvasói táborom, így az ős-UngParty Manzárdon, a NolBlogon, a Blogtér.Hu közösségi rendszerében, majd itt, a BDK.BLOG.HU alatt. A jelen blog 1500-nál több bejegyzést tartalmaz, akadnak ojanok, amejek sok ezer kattintást értek el, és ojanok is szép számmal, amejek 100-nál több kommentet váltottak ki - ezek tíz évesnél idősebb cikkek - az itteni posztok java 2005-2010 között született.

Aztán úgy döntöttem, 2011-től saját domain alatt, saját tárhejen indítok új blogot. Ez lett a BDK NAPI BLOG, ahol is pár évig jó közepes volt a forgalom: elég sokat írtam és sokan olvastak - aztán hamarosan mind az én aktivitásom, mind az olvasói látogatottság alábbhagyott.

Ennek legfőbb oka, hogy

• megszűnt a permanens közlésvágyam.

Korábban mind szeméjes életemmel, mind kis heji közéletünkkel és kulturális dolgainkkal kapcsolatban volt aktuális mondanivalóm, de legalább ennyire foglalkoztattak a magyarországi események. Az érdeklődésem is csökkent valamennyire (a kárpátaljai magyar irodalmiság szinte teljesen kiesett), de nagyobb mértékben csökkent az a kényszer, hogy mindenről mindig megírjam a véleményemet. Így a napi blogolás egyre gyérült, 2014-ben már csak heti 2 poszt volt az átlagom, aztán ez hirtelen havi 2-3-ra esett vissza. Amikor már a havi 1 sem született meg, új blogot nyitottam Balla D. Károj elipszilon nélkül, de persze blogíró kedvem ettől nem pörgött fel, főleg újraközlések kerültek ide 2018 őszétől.

Bloggerkedésem alábbhagyásának másik nyomós oka

• működésem áttolódása a Fészbukra.

Az FB-t évekig jószerével arra használtam, hogy itt osztottam meg új posztjaimat. Mivel sokat írtam, sok volt a megosztás. Blogom látogatóinak száma mégis csökkent - Facebook-ismerőseim száma viszont nőtt. Egy ideig elvet csináltam abból, hogy még az apróságaimat is csak blogban írom meg (aforizmák, haikuk, limerikek), az FB-re kizárólag a megosztás került. Ám kiderült, ez így nem hatékony. Sokkal több olvasóra, élénkebb érdeklődésre számíthatok, ha nem várok átkattintást, hanem magán a fészen teszem közzé azt, amit. - Ezzel a szeméjes blogolás tovább sorvadt.

A szeméjes - írom. Ez fontos, mert miközben magánéleti és véleményközlő blogjaim elsorvadoztak, aközben - és ez is egy oka magánbloggerkedésem alábbhagyásának -

• az elmúlt években tucatjával születtek tematikus blogjaim,

ezek között ott vannak a legfőbb tevékenységemmé vált SEO-val, azaz a honlapok keresőoptimalizálásával (Google-hejezésük javításával) szakmai szinten foglalkozók, ott vannak az irodalmi műfajokhoz kötődők (pl. haikuk, limerikek, pszichodrámák, könyves blogok), a gyűjtő-, válogató és ajánlóblogok, illetve elég nagy számban és változatos tematikával azok, amejek közvetlenül szolgálnak keresőmarketing célokat (pl. PR-cikkek megjelentetésével). Ezek bejegyzései, ha lassúdan is, de szaporodnak. Ám ezek a posztok nem visszatarthatatlan közlésvágyból születnek, hanem mert segítik honlapoptimalizáló munkámat. 

Mivel ezt is szívesen végzem és kiélem benne kreativitásomat, talán joggal reménykedhetem abban, hogy örömbloggerből egyelőre nem váltam kényszerbloggerré.

Előfordul, hogy első Kárpátalja-blogomban hónapokig nincs új bejegyzés. Ennek legalább két oka van: időhiány és érdeklődés hiánya. De lehet egyesíteni a két okot: túl sok egyéb közlőhelyem van, a közlendőm viszont más irányú. Pátriámmal csak ritkán, el-elvétve foglalkozom (erre megvan a jó okom). Hogy az utóbbi hónapokban valamelyest most mégis aktivizálódott a 2008-ban létrehozott, azaz az internet világában már idősnek számító webhely, annak nagyon praktikus oka van, ez pedig a SEO világába vezet, ezzel viszont ezúttal kivételesen nem terhelném olvasóimat. Legyen annyi elég: blogerősítésről van szó. Az elhanyagolt blogok hajlamosak elveszteni internetes potenciáljukat, míg azok, amelyek folyamatosan frissülnek, bővülnek, sokkal inkább számot tarthatnak nemcsak az olvasók, hanem a keresőrobotok figyelmére is. Blogot erősíteni persze leginkább olyan posztokkal lehet, amely felkeltik az érdeklődést, látogatottságot generálnak, illetve bizonyos kulcsszavakkal bekerülnek a Google találali listáinak az élére, és így a keresőből is érkeznek látogatók. (Na, mégis elkezdtem itt keresőoptimalizálási dolgokról írni.) Légyeg a lényeg: ha beírjuk a keresőbe pl. ezeket a kifejezéseket:

• ungvarszkij hotel
• knyahinya meteorit
• árpád vonal - turizmus
• üstben fürdés
• ungvár torta
• beszkidi alagút
• beregszászi nagyzsinagóga

- akkor a karpatalja.blog.hu megfelelő tematikus cikke a Top3 találat között szerepel. Itt azt is meg kell jegyeznem, hogy ezeket a bejegyzéseket nagyrészt segítőtársam, H.Cs. írta és tette fel a blogba - köszönet érte.

A blog legolvasottabb cikke egyébként a Virágzik a Nárciszok völgye című, de ehhez nem a Google, hanem a Facebook szállítja a látogatókat: a közösségi odalon nagyon sokan megosztották, amikor friss volt a hír.

No és akkor kis ajánlók az említett posztok némelyikéhez:

blog - web - optimalizálás - google | Valószínűleg már az is túlzás volt, amit íróként-szerkesztőként műveltem. Az még hagyján, hogy digitális folyóirat (netPánsíp) és webmagazin (UngParty NetCafe) indítása-fenntartása mellett egyfelől naponta blogoltam, másfelől összes megjelent művemet felpakoltam a netre - de vajon miért indítottam új és újabb blogokat? Na jó, hát persze: kell személyes blog, kell közéleti, nyilván indokolt, hogy legyen Kárpátalja-blogom. És Piréz-blogom. És Tsúszó-blogom. És honlapajánló blogom. És versblogom. És virtuális irodalmi felolvasóhelyem. És virtuális Magyar Köztársaságom. És Szabad Európa Rádióm. És Ukrajna-blogom. És ha már regényemnek a neten volt a könyvbemutatója, akkor kell egy Tejmozi-blog is. És hogy a többi könyvem se legyen árva, kell egy könyvesblog. A szellemi játékokat, feladványokat kedvelő sakkjátékos hogy lehet meg játékblog nélkül. És kell egy vagy inkább két közös blog Évával. Meg a szerteszét megjelent posztjaimból havonta válogató webmagazin is kellett, de nagyon. Meg egy olyan is szükségessé vált, amely csak a KULT témájú írásaimat (főleg filmes jegyzeteimet) tartalmazza. De itt talán meg kellett volna állni. Ez még nem lett volna több, mint írói énem kiterjesztése a virtuális térbe, a világhálóra, a webre. De nem álltam itt meg.

Kihagytam a fenti, nem feltétlenül időrendi felsorolásból a terjeszkedés egyéb okait - és néhány mellékszálat is. Új és újabb blogokra azért is szükségem lett, mert ezek különböző szolgáltatóknál futottak, más-más közösséghez szóltak (Freeblog, NolBlog, Blogter, Blog.Hu). De új és újabb blogokat nyitottam az időközben elsajátított technikák okán is, így a vizuális szerkesztővel összekínlódott első fapados netnaplómat fel kellett hogy váltsa előbb a fent említett szolgáltatók, illetve a Blogspot.com rendszerében működő blogmotorok kényelme, majd pedig eljött annak is az ideje, hogy saját tárhelyen, saját domain alatt indítsam el új főblogomat. De közben az összes régit, korábbit is megtartottam.

Az eddig nem említett mellékszálak: 1) 2006-ban beneveztem az első magyar keresőoptimalizáló versenyre, amelynek Pillangószív volt a kulcsszava. Világos, hogy kellett egy Pillangószív-blog. Jöttek az újabb versenyek és lett Linkfelhő-blogom, meg SEOnyár blogom. Csak idő kérdése volt, hogy ez előbb hobbimmá, majd szenvedélyemmé vált keresőoptimalizálás fogalmaival mikor indítok posztoló helyeket. Lett is rövidesen hat-hét újabb közlőhelyem ilyen címekkel: Honlapoptimalizálás, SEO blog, Kreatív linképítés, Google optimalizálás, Google első hely, Weboptimum, Google helyezés javítás... Ezzel összefügg a második szál: 2) mivel sikereim lettek az optimalizácói terén, a saját oldalaim gondozása után azt is elvállaltam, hogy mások weblapjait segítem abban, kulcsszavas pozíciókat szerezzenek a Google-találatok közt. Azért lett például Belsőépítészet-blogom, hogy patikatervezéssel foglalkozó barátom szakmai oldalát kívülről segíthessem, azért lett Pszichodráma blogom (kettő is), mert úgy tűnt, egy másik, pályaelhagyó barátom kémikusból pszichoterapeutává képezi magát, és szerette volna, ha pszichotrauma kulcsszóra keresve találnak rá a kuncsaftok, és azér lett Pókerblogom, mert Csönge párja is indított egy ilyet, és a terv az volt, hogy majd azt TOP pozíciókba turbózzuk - ehhez kellett a külső támogatás. A barátok után megtaláltak az idegenek is, lett is hirtelen két Transzferár-blogom...

És innen már nincs megállás. Hol bennem ébred fel az olthatatlan vágy, hogy honlapjaimmal TOP pozíciót szerezzek valamilyen kulcsszóval (pl. Arvisura, Homo Ludens), hol kívülről jön a megkeresés. Olykor témákat is megkívánok: kreatív szövegírás, x-y-z generáció, tartalommarketing - hopp, és már ott díszeleg egy új blog.

Összesen kb. hetven darab. Félelmetes. De most már százig aligha állok meg...

A tumblr.com rendszere volt szíves értesíteni arról, hogy immár az 500. bejegyzést tettem közzé Bédekkeremben, vagyis a http://ungparty.tumblr.com/ cím alatt elhelyezett mikroblogomban. Ezt a webhelyet most már hosszabb ideje arra használom, hogy minden újabb bejegyzésemet - függetlenül attól, hogy melyik blogomban jelent meg - itt ajánlom pár szóban, kis összefoglalóval. Magát a tumblr rendszert nem igazán kedvelem, a tartalom csak korlátozott mértékben optimalizálható, viszont arra nagyon alkalmas, hogy egy kis scripttel más blogjaimban  is kilistáztassam frisseimet. Mint például itt, jelen  bázisblogomban is, lásd a jobb hasábon a Frissek másutt, mindenütt cím alatt: itt a bárhová írt utóbbi 10 bejegyzésem sorjázik egymás alatt, kattintható címlinkkel és bevezető sorokkal, részlettel. Ezzel igyekszem kedvébe járni azoknak az olvasóimnak, akik időről időre eltévednek blogjaim között, hiába követik egyik vagy másik főbb közlőhelyemet, ha én ezeken kívül is számos egyéb felületre is írok kisebb-nagyobb rendszerességgel. Voltaképp az eligazodást szolgálja itt a blog tetején a kis táblázat néhány fontosabb webcímmel, de azt mégsem várhatom el, hogy mindet végigkattintva kutasson bárki is frisseim után. 

Tehát: jó megoldás vagy magát a Bédekkert figyelni, vagy valamelyik olyan webhelyemet, ahol az ott közzétettek kerülnek kilistázásra. Több ilyen létezik, pl. ez a pirézblogom (lásd: jobb hasáb: Frissek másutt, mindenütt - frissítés: sajnos 2016 végétől már nem működik) vagy ez a főkapu, ahol a frissek listája szerepel a központi helyen: BDK - UNGPARTY.

Az ilyen honlapokon egyébként a beágyazott script hatására nemcsak a listázás történik meg, hanem a jobb felső sarokban az oldal felkínálja Bédekkerem követését a Follow ungparty gomb megjelenítésével. Aki regisztrált felhasználója a tumbrl.com-nak, annak ez valóban csak egy kattintás.

Én már múlt időben mondom: Megszűnt a NolBlog, a Népszabadság Online blogszolgáltatása. Pedig még csak 3 hét múlva lesz az első nap, amikor már hiába keresik az oldalainkat: az elbocsájtó szép üzenetben 2016. január 31. a megszűnés napja, így értelemszerűen február 1-jével válik üressé az az internetes hely, amelynek tartalma ugyan sok szempontból vitatható volt, ám annyi bizonyos, hogy változatos témák és vélemények nyertek ezen a webfelületen a nyilvánosságot.

Magam már régóta nem tartozom a törzsközönség soraiba, sem olvasóként, sem bloggerként, de három bloghelyemet mind a mai napig fenntartottam, gondoztam, és ha ritkán is, de egy-egy friss poszt erejéig jelen voltam. Ennek számos oka volt, csak az egyik az, hogy mindig számíthattam az olvasók figyelmére és olykor néhány visszajelzésre is, a mások, hogy ott ajánlhattam egyéb, frissebb, fontosabb webhelyeimet - számítva az átkattintásokra. No és kár lenne eltitkolni: keresőmarketinggel is foglalkozván jól jött nekem az optimalizációs munkámban, hogy veterán blogokból küldhettem kulcsszavas linkeket azokra a honlapokra, amelyeknek Google-helyezéseit javítani igyekeztem. A veterán nem túlzás: az alapjaiban tekintve mégiscsak efemer jellegű internetes világban egy évtizedes állandóság jelentősnek számít. Nos, az én legrégibb nolblogom immáron 12. életévébe lépett (2004-ben nyitottam), de a két fiatalabb is az idén töltené be a 10. esztendejét (2006-os indulásúak).

Ennek ellenére könnyet még virtuális formában sem hullatok: a rendszer talán indulásakor még megfelelt az alapvető technikai elvárásoknak (ugyanaz a motor hajtotta, mint az időközben szintén megszűnt freelog.hu-t), de aztán ripsz-ropsz lekörözte a blogter.hu és a blog.hu szolgáltatása. Előbbi ugyan szintén megszűnt, de utóbbi nemcsak hogy stabil, hanem - ezt tucatnyi ottani rendszerem birtokában határozottan állíthatom - hanem jelenleg messze a legjobb magyar blogszolgáltató. A bloggerek számára olyan kényelmi alkalmazások futnak itt és olyan beállítási lehetőségek állnak rendelkezésre, amelyek leginkább csak fizetett megoldások esetében szokásosak (pl. saját tárhelyen futtatott Wordpress).

Nos, mindhárom blogomból a nolblogos posztjaimat első ijedelmemben maradéktalanul átmentettem egyik pirézblogomba, holott ez talán elhamarkodott döntés volt: igen sok érdektelen akadt köztük, ezekben sok az olyan utalás, amiről már azt sem tudom, mire utalt. Továbbá: hosszú időn át csak ajánlókat írtam itt: mindenkori aktuális főblogomban publikált naplóimat ajánlottam - ennek egy közösségi helyen volt értelme, egy magányos blogban, pláne évekre visszamenően, nincs sok értelme. No meg aztán: az a sok elévült-elavult link... Mindig is agyontűzdeltem posztjaimat linkekkel: hogy ne kelljen mindent magyarázni, idézni, körülírni. De azok az oldalak, amelyekre rámutattam, nagyrészt vagy megszűntek, vagy az a tartalom, amire én utaltam, már nem érhető el (legalábbis az adott linken). Elkezdtem hát gyomlálni a régi bejegyzéseimet. Mivel 800 posztról van szó és naponta 2-3-nál többel nincs kedvem vesződni, elég hosszú projektnek ígérkezik... Lógatom is az orrom emiatt, és az sem vigasztal, hogy ezekkel a kulcsszavakkal: a nolblog megszűnik - megszűnt a nolblog -  az én bejegyzéseim vezetik a Google találati listáit.

____________________________
A Nolblog megszűnik - tíz egynéhány év után megszűnik az egyik legrégebbi magyar blogszolgáltató, a Népszabadság Online kiadása alá integrált blogrendszer - személyes blogolás, web napló, egy manzárdőr feljegyzései - google első helyezés

Úgy tűnik, sikerült felpörgetnem az új helyre költöztetett Kárpáti Vipera blogomat két legutóbbi posztommal. A költözést a korábbi ingyenes szolgáltatás akadozó működése tette szükségessé, és ha már saját tárhelyemre hoztam át a cuccot, egy ötlettel a régóta megszűnt Kárpáty News alternatív kekecblogot is megpróbáltam integrálni a rendszerbe, amely annak idején a gonzó újságírás halovány csíráját lett volna hivatott szárba szökkenteni a kárpáti ugaron. Az archívum újrapublikálásával még nem vagyok készen, de a baszkurációs blogolás szép hagyományát máris feltámasztottam, minek köszönhetően legutóbbi bejegyzéseimmel napi 500-ra ugrott a webhely látogatottsága. Előbb a KMKSZ beregszászi leszereplését kommentáló poszt aratott sikert, majd a

bornírt trianoni barackfáról írt keresetlen szavak keltettek feltűnést olvasóim körében (sok-sok lájk a Facebookról). Az utóbbi cikket átvette és főhelyen ajánlotta saját közönségének a nagy olvasottságú Gépnarancs is... Ezzel most egy időre a Vipera lett a legnépszerűbb blogom. Még nem döntöttem el, milyen gyakorisággal fogok benne posztolni, de meglehet, hogy a közel napi rendszerességű jelentkezéseim most majd ide tevődnek át. Jegyezzétek hát meg a címet-helyet, talán érdemes a sziszegő blogról indulnotok, ha jó szokás szerint továbbra is velem kezditek a napot :).

internet és irodalom - számítógép - digitális online szöveg - tartalom optimalizálás - világarchívum - szemantikus háló - e-könyv - gutenberg galaxis

Utópisztikusabb reményem, hogy az internet közönsége előbb-utóbb felnő a technológia nagyszerűségéhez. Hogy a szenny terjesztése egy határon nem megy túl, hogy a rosszindulat alábbhagy, hogy a bunkóság lokalizálódik. Hogy a netpolgár magas erkölcsiségű, segítőkész, toleráns, művelt ember lesz, aki nem rombolásra, nem alantas, hanem hasznos és teremtő dolgokra használja az emberiségnek ezt a korszakos vívmányát.

Hosszabb ideje kapacitálom Évát, valamilyen módon használjuk ki a különleges helyzetet, amely abból fakad, hogy két író nem csupán egy fedél alatt, hanem közös asszociációs térben él és lényegében ugyanazokra a külső ingerekre reagál. Természetesen más-más módon, mégis olyképpen, hogy az egymással való szüntelen érzelmi és gondolati érintkezés szükségszerűen kiépíti a maga függőhidait azok közé a szövegek közé, amelyek a két külön toronyban születnek. Egy közösen írt novellánál tovább azonban nem jutottunk - Éva annyira "magáníró", hogy még a velem való közösködést se igen tudja elképzelni. Most talán mégis lesz valami eredménye a kölcsönhatásainknak: új blogunkban egymásra reagáló szövegeket talál az olvasó. Egyelőre néhány korábban készült szöveg került a szépen kialakított felületre, később majd frissek is születnek az új projekt keretében. Hogy a játék izgalmasabb legyen: nem áruljuk el, kié a hívó szöveg, és kié a reagálás - lehet találgatni. A blog egyébként születésnapi ajándékul - és némi szellemi erőszaktétel gyanánt készült, hogy Éva most már ne tudjon kitérni a közös alkotás örömei elől, amelynek helyszíne: Hatás-kölcsön-hatás

A szíves invitálásnak engedve szerzője lettem a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom igen gazdag tartalmú és roppant gondosan felépített interaktív orgánumának. A webhely egyszerre online magazin és közösségi portál, sőt, blogokat is integrál. Ami valamennyi szerzőjét, minden rovatát és összes szövegét jellemzi: az emberi méltóságra fókuszáló fokozott szociális érzékenység és a kisebbségek, hátrányos helyzetben élők melletti kiállás, mindenfajta diszkrimináció elleni fellépés. A meghívást követő első percben megértettem, hogy pirézként itt a helyem. Első felajánlott írásomból azonnal vezércikk lett (Ragtime, nem haragtime) - köszönet érte -, és hogy a dolog kerek legyen, a commmunity.eu alatt megnyitottam 32. blogomat Önkéntes mérvadó címmel.

Frissítés: a weboldal sajnos megszűnt néhány éve, a linkeket töröltem - 2016

Egy publikáció a régi weboldalról

Ezt is elvisszük magunkkal

Hogy mit viszünk át magunkkal a következő évbe? Például Kollár-Klemencz Laci melankolikus közéleti számát Erdős Virág versére. De sajnos nem csak a szépre emlékezünk. Slágvortokban felidézzük mi történt velünk az elátkozott 2012-ben.

Tizenöt éve még kisebbet álmodtunk, három szoba, három gyerek, négy kerék. De már ettől is távolodunk, a szoba a banké, a kerék lapos, a gyerek meg épp a Fidesz ellen tüntet. Nem csak az egyetemisták, a gimnazisták is beindultak, a Téli Rózsás Forradalomra nem számított a kormány azért.

Tüntettünk persze egész évben kisebb nagyobb eredményekkel, meg eredménytelenül, a forradalom évfordulóján pedig ellenzéki összefogás született. Petíciókat írtunk alá százat, felsorolni is sok volna, de az oldalon utánanézhettek, reméljük nem volt hasztalan.

Az MMA nevű nemzeti kulturális szörnyszülött tarol, az Új Színház felé már náci se jár, nincs közönsége, de támogatást kap a miniszteri keretből, miközben a függetlenek haldokolnak, a Nemzeti Színházat einstandolta egy színházi bölény és újabb art mozi zárt be, az egykori Szindbád moziból lett Kino, Felbukkant a magyar–európai antirasszizmus, Ámbédkaros alkalmazottak nyílt levelet írtak Balog Zoltánnak és Hoffmann Rózsának, a Jobbik parlamenti zsidózásai után pedig választottunk magunknak sárga csillagot. Jeszenszky Géza megnyilvánult roma ügyben, bár ne tette volna, aztán Havas Henrik és a többi “tudósok” sem átalltak nyilatkozatokat tenni a kisebbség ügyben, de cigányoztunk lépten, nyomom a médiában is.

Obskúrus módon kiválasztott népben és nemzetben gondolkodott idén is és elkezdte vad kampányát a Jobbik meg a gárda, Horthy szobrokat lepleztek országszerte kormánytámogatással, összefogva a még élő szadoszenilis nyilasokkal, dúlt az átnevezési láz, újrahamisították a történelmet, irodalmat, turult avattak Zuglóban, Érpatakon folytatódott a külön utas nacionál-szocialista köztársaság jelmezbálja. Végtére is igazi szegregáció lett az ország maga is, Európa egy eldugott, öntörvényű kis államalakulata.

Gyöngyöspata tovább él, bár az egri per végül jó irányt vett, a mai magyar végrehajtásban nem bízhatunk. Ha a politika elenged egy történetet, nehéz, hogy újra az érdeklődés középpontjába kerüljön az és megoldódjon valahogy, akár az évek óta húzódó romagyilkosságok pere.

Nem sorolnánk tovább, horror egy év volt. Mi magunk is támogatás nélkül csináltuk a felét. Veszítettünk barátokat is, mert nem mutyiztunk, de nyertünk szerzőket és bloggereket. Nem tűntünk el a médiából és nem is fogunk. Ígérjük, hogy olvashattok, írhattok minket jövőre is!

Hogy ne feledjük, az év legszomorúbb eseményei közé tartoznak a fizikai bántalmazások. Amellett, hogy a perifériára szorulókat, romákat, hajléktalanokat, nőket, gyerekeket még az ág is húzza, rengeteg feléjük az erőszak. A tudatlanságnak és a politikai kultúrának köszönhetően általában nagyon erőszakosak egymással ma Magyarországon az emberek és ennek beláthatatlanok a következményei. Erőszak- és előítélet mentes újévet kívánunk tehát, jobbat nem is tehetünk. És, hogy ne csak egy tégla legyünk a falban! Méltóságot Mindenkinek!

Ellenzéki mozgalmak a kádári érában - szamizdatos tüntetések a virtuális télikertben Budapesten