A napokban új kárpátaljai hírportál indult Tisza News címen. A kétnyelvű (magyar és ukrán alrendszerrel működő) online orgánum láthatóan a hírek széles spektrumát kívánja átfogni, forrásai között egyaránt szerepelnek más kárpátaljai, ukrajnai és magyarországi lapok, merítenek hírügynökségi forrásokból, de vannak saját, TiszaNews aláírással jegyzett anyagaik is. Az online hírmagazin különlegességét az adja, hogy a magyar olvasók tájékoztatása mellett a portál arra törekszik, hogy az ukrán olvasók felé is hitelesen közvetítse a vidék magyarságával, illetve a magyarországi közélettel, politikai törekvésekkel kapcsolatos információkat. A cikkek a menű rovatcímei alatt (Kárpátalja - Ukrajna - Magyarság - Nagyvilág) könnyen visszakereshető formában, címkékkel ellátva, logikus elrendezésben sorakoznak, a címlapon a leghangsúlyosabb friss anyagokra kiemelt, egymással váltakozó fotók is felhívják a figyelmet. Az orgánumot tulajdonosként az a Tisza FM Stúdió Kft. jegyzi, amely a Kárpáti Igaz Szónak is alapítója.

Frissítés: A portál elérhetősége 2020 márciusában megszűnt, miután cirka egy évig már nem frissítették. Címe ez volt: http://tiszanews. org. ua/

Árpa Péter temetésére szeptember 18-án, közép-európai idő szerint 14 órai kezdettel kerül sor a Kálvária ravatalozójából.

Néhány hónappal később a Mozgó Világ 2012/novemberi számában így búcsúztam el családunk kedves barátjától:

Éva szerint Tibor bácsi halálával Ungvár utolsó gavallérja távozott.

Az elmúlt nyolc-tíz évünk arról szólt, hogy a szüleinkkel egyívású „régi emberek” lassan kihulltak a sorból. Anyámnak-apámnak aránylag hosszú élet adatott, így aztán szinte minden barátjukat eltemették. Tibor bácsin kívül alig is voltak korukbéli öregek a temetésükön.

Mitől lennének ők „régi emberek”? Miért érzem úgy: nincs átmenet, nincs folytonosság: szakadék tátong köztük és az akár csupán 10-15 évvel fiatalabbak között? Talán mert abban a világban születtek és voltak gyerekek, kamaszok, fiatal felnőttek, amely menthetetlenül eltűnt a történelem süllyesztőjében. Eltűnt, visszahozni politikai szándékkal sem lehet – de öregeink nemzedéke akár három emberöltő múltán is hordozta magán a következetesen boldog békeidőknek nevezett, valójában két világégés közötti kornak a jegyeit. Ők azok, akik még latint tanultak a gimnáziumban, akik még jártak illemtanórára és tánciskolába, ők azok, akik fejből tudták a Toldi első énekét és két lapozásra megtalálták a lexikonban a keresett szócikket. Ők azok, akik feltétlenül visszaadják, amit kölcsönkértek, akikhez igazítani lehet az órát, akik elsején okvetlenül befizetik a lakbért és akik számára az adott szó szentségnek számít.

Nem, nincsen bennem semmi nosztalgia, egyáltalán nem gondolom, hogy az új világ felfokozott életritmusában és gyökeresen megváltozott viszonyai közepette az unokák és dédunokák generációjának is olyan normákhoz kellene igazodnia, mint felmenőiknek. Hiszek a haladásban és nem tartom végzetes bajnak, hogy a régi értékrend felbomlott – mégis sajnálom, hogy a „régi emberek” jószerével anélkül távoztak közülünk, hogy bármit is át tudtak volna adni másra figyelő, másban érdekelt, másra fogékony utódaiknak.

Évának sem fog már soha senki úgy bókolni és úgy kezet csókolni, mint a nyolcvan éves Tibi bácsi tette. Utoljára fél lábon inogva, fájós derekát kihúzva a színház forgalmas lépcsőjén, mit sem törődve azzal, hogy lovagias gesztusa életveszélyes zuhanással fenyegeti.

Vége az előadásnak, lefelé sodródik a tömeg, de ő az ellentétes irányba igyekszik, mert valamit ott felejtett, valami hallatlanul fontosat, amit nem veszíthet el. Most mégis megáll, hogy üdvözöljön egy szembe jövőt, kezet csókol, aztán délcegen kihúzza magát, mint aki hosszú monológra készül.

Családunk utolsó öreg barátja számomra azóta is ott egyensúlyoz a színházi lépcső bársonyszőnyegen. Egyik lába a múltban, a másiknak a helyét nem találja. Meginog, de mindvégig állva marad, pedig valamit elvesztett, amiért már nem mehet vissza.

Meglepően sokan kattintottak a napi blogomban közzétett és ajánló Nol-lblogomban népszerűsített posztomra. Ennél is meglepőbb, hogy néhányan szükségesnek tartották a figyelmeztetést: álhírről, a neten évek óta keringő hoaxról van szó. Ez legalább két körülmény miatt furcsa. Az egyik, hogy szerintem Kállay Labord levele a maga idézeteivel eléggé árulkodó. S ha mégsem, akkor másodikként ott a levél alatt a megjegyzés: A hír igaz :) - a csillagászati portál megfelelő cikkére mutató linkkel. Ez utóbbi írás adta az ötletet ahhoz, hogy a szegényes álhírt szépen becsomagolva, bibliai és nostradamusi idézetekkel, valamint a tudósok titkolózásával megerősítve és magával Kállay Laborddal feltupíroztatva indítsam újabb hódító útjára: Két hold az égen! - Add te is tovább!

______________________

Vírus elleni ívóvíz fertőtlenítés

Temetésére pénteken, közép-európai idő szerint 11.30-tól kerül sor a Kálvária ravatalozójából.

Nem tudok kedves költő és szerkesztő kollégámra, családunk egyik legrégebbi barátjára, az életének 86. évében most elhunyt Szalai Borbálára derű nélkül gondolni, még ha halálhíre, persze, el is szomorított. Legkedvesebb halottaimmal általában így vagyok: ha bánkódom is távozásuk miatt, fájdalmamat enyhíti, sőt, idővel felül is írja az afeletti öröm, hogy ismerhettem őket, hogy részese lehettem életüknek.»tovább

Két cikk a Kárpáti Igaz Szóban: 80. születésnapján | 85. születésnapján

Amikor felfedeztem a Csönge-portált [a lik már nem működik, leszedtem - bdk, 2015] és megértettem, hogy az oldal automatikusan listázza ki a Csönge községgel (Vas megye) kapcsolatos híreket és blogbejegyzéseket, továbbá rájöttem, hogy a szoftver nem tud különbséget tenni a falunév és a keresztnév között, ezért kilistázza azt is, ha én írok leányunkról, akkor egy blogbejegyzésemben, amely Csönge nevével és bizonyos irodalmi vonatkozásokkal foglalkozott (Csönge, Weöres), a következő poént sütöttem el:

A Pro Pannonia Kiadó rég esedékes költözése miatt kedvezményes könyvvásárt hirdetett: könyvkészletük jelentős részét igen nagy árengedménnyel kínálják olvasóiknak. Ez a kiadó adta ki legfontosabb könyveimet, így válogatott verseim és legutóbbi novelláim gyűjteményét, regényemet, naplókönyvemet - most mindegyikük alacsony áron, jelentős árengedménnyel (50 és 70 %) rendelhető meg közvetlenül a kiadótól. Akit érdekel, alább találja a részleteket.

Február 23-án 18 órától a Fúzió Rádióban cirka egyórás interjú hangzik el velem. Készítette Ferenczfi János (IRKA). Pályakezdésemtől pirézségemen át virtuális öngyilkosságomig sok minden szóba kerül - igyekeztem minden kérdésre őszintén válaszolni  Az adás az interneten is hallgatható (katt ide). A műsor után pedig egy órán át állok a hallgatók és érdeklődők rendelkezésére napi blogomban: bárki felteheti kérdéseit a műsorban elhangzottakkal vagy bármi mással kapcsolatban, s én "élőben", azonnal válaszolok ugyanott - ahogy saját gyorsaságom és a technika megengedi. Várok tehát mindenkit: >>KATT IDE

Frissítés: a linkek sajnos már nem működnek, töröltem őket - 2015. Más: Google első helyre kerülés- honlapoptimalizlás és keresőmarketing, keresőtalálati helyezések javítása

Nyilván rövid ideig fog tartani, de e percben az én linkem vezeti az egyik nagy magyar linkmegosztó hely, az UrlGuru nézettségi listáját. A link abba a blogomba vezet, amelyben pársorosaimat közlöm: limerikeket, haikukat és aforizmákat. Úgy tűnik, sokan szeretik ezt a webhelyet (érdekes, hogy átlagos látogatottsága viszont nem túl magas). Mindenesetre az UrlGuru elég sok érdeklődőt hoz az oldalra, hiszen a link népszerűsége mögött olvasói kattintások állnak. Népszerűsíthetitek ti is linket, ide kattintva. A linkmegosztó főoldala pedig, ahol most az élen szereplek, így fest:

Ez a linkmegosztó rég megszűnt, ezt használom: Linképítés - honlapoptimalizálás

url optimalizálás - googlebarát

 »» Balla László életrajza, önvallomása // MTI-hír, KISzó-nekrológ, hivatalos nekrológ: