- ivóvíz kezelés klór-dioxid oldattal: ipari műanyag tartály fertőtlenítése -
Ivóvízkezelés - tisztítás - fertőtlenítés
Az ivóvizek többsége természetes forrásból ered. A föld mélyebb rétegeiből származó víz általában nem tartalmaz fertőző anyagokat, a felszíni vízvétel azonban nagyobb óvatosságot igényel. A talajvizet kinyerő kutak, a folyókból, tavakból nyert víz szinte mindig tartalmaz olyan mikroorganizmusokat, amelyek nagyobb koncentrációban veszélyesek lehetnek az emberi szervezetre, továbbá olyan szennyeződéseket, amelyek rossz ízt, kellemetlen szagot okozhatnak, netán csak zavarossá, a normálistól eltérő színűvé teszik a vizet. Ez teszi szükségessé az ivóvízkezelés eljárásait, amelynek során az emberi fogyasztásra szánt folyadék elnyeri kellő tisztaságát.
A vizhálózatba juttatás előtt a kinyert természetes vizeket általában ilyen eljárásoknak vetik alá:
Derítés
A derítés nem más, mint a kitermelt vízben (általában véve: a folyadékokban) tartósan lebegő (azaz le nem szálló) részecskék végleges eltávolítása.
A fenti definíció értelmében a szakirodalom egy része derítést a koagulálás szinonimájaként használja, másik része tágabban értelmezi, e szerint a szélesebb értelmezés szerint a folyamat több vízkezelési eljárást egyesít, azaz
Derítés = Koagulálás + Flokkulálás + Ülepítés
Minden természetes vízben találhatók úgynevezett kolloid szemcsék, amelyek maguktól soha nem szállnak le a fenékre vagy a medencék-tartályok aljára, így csak vegyszeres kezelés útján ülepíthetők.
Koaguláció
Fizikai-kémia magyarázat: a nagyon apró szemcséket a hőmozgás tartja meg az oldatban. A tinta például kolloid oldal, és akármennyi ideig hagyjuk állni, a színező szemcsék nem szállnak a tintatartó aljára. Ráadásul a kolloid méretű mikroszkopikus szemcsék a felületükön megtapadó anionok révén negatív elektromos töltést kapnak, és mivel az azonos töltésű szemcsék taszítják egymást, ezért nem képesek egymáshoz tapadni és már ülepíthető méretű szemcsékké összeállni.
A vízkezelés során a kolloidszemcsék elektromos semlegesítése történik, ez mikropelyhek képződését eredményezi, azt a folyamatot nevezzük koagulációnak. Ezen belül értendő a
Flokkuláció - flokkulálás
- ami nem más, mint maga a pehelyképződés; vagyis a destabilizált, már koagulált részecskék további összekapcsolódása nagyobb halmazokká, mikropelyhekké. A részecskék közötti taszítóerők megszüntetését követően létrejövő részecske aggregálódás folytán összefüggő részecskerendszer - flokulum - jön létre, ez pedig a tömeg/méret arányának köszönhetően nem marad lebegve, a gravitációs erő hatására ülepedni képes. A kolloid rendszer részecskéi között így molekuláris híd létesül, flokulum (valódi pehely) keletkezik.
Ülepítés
A természetes folyóvizekben a hordalékanyagok, bár sűrűségük lényegesen nagyobb a víz sűrűségénél, mégsem szállnak le a vízfolyás aljára, mert a turbulens vízáramlás a leülepedő szemcséket mindig újra és újra magával ragadja. Ha a folyóvizet tározókba gyűjtik, az állóvízben vagy a csak nagyon lassan áramló vízben a víznél nagyobb sűrűségű szemcsék lassan a fenékre szállva üledéket képeznek. Ez mechanikai úton eltávolítható. A víznél kisebb sűrűségű anyagok pedig felúsznak a víz felszínére a medencékben, ezek eltávolítása is könnyen megoldható. Létezik olyan eljárási folyamat is, amelynek során nem az üledéket és a felszíni hordalékot szedik össze, hanem a közbülső tiszta vizet továbbítják másik tározóba, onnan szükség esetén víz tároló ipari műanyag tartályokba és szállító IBC-konténerekbe, majd az ülepítőt kitakarítják a visszamaradt alsó rétegtől és uszadéktól.
Szűrés
Az ipari jellegű vízszűrés az ivóvízkezelés és tisztítás egyik leggyakrabban alkalmazott technológiája. Hasonlóan, de nem teljesen egyformán működik attól függően, hogy hálózati vízről, kútvízről vagy hűtővízről van-e szó és egy medencényi, ciszternányi vagy csupán egy IBC-tartály vagy műanyag hordó tartalmáról van-e szó.
A lakossági ivóvíz szűréséhez általában úgynevezett lassúszűrő-rendszert alkalmaznak. Ezek funkcionális részei rendszerint betonból épített, többnyire téglalap alakú medencék, amelyeknek több szűrőrétegből kiképzett aljuk van és alsó részükön csőhálózat található, amely a szűrt víz elvezetésére szolgál. Közvetlenül a csőrendszer fölött nagy, majd fokozatosan apróbb szemcséjű kavics, legfelül pedig homokból álló szűrőréteg található. Ilyen és másféle szemcsés anyagú szűrőréteget a víztisztításban többféle célra használnak. Ezek szűrőhatása lehet mechanikai (fizikai), kémiai és biológiai jellegű is. Részletes leírás: Ivóvízkezelés - vízszűrés.
Fertőtlenítés
Az ivóvíz fertőtlenítés elsődleges célja az emberi egészségre káros mikroorganizmusok egyedszámának adott határérték alá való csökkentése fertőtlenítő szer vagy eljárás alkalmazásával. Szigorúan véve a vízfertőtlenítés nem nem azonos a steril víz előállításával, mivel nem cél az összes létező mikroorganizmus elpusztítása. A gyógyászatban ezzel szemben ezek szinonimák és a teljes csírátlanítást jelentik.
Az ismertebb fertőtlenítési eljárások:
- Melegítés (vízforralás)
- Klórozás (klórgáz, klórmész használata)
- Fertőtlenítés ózonnal.
- UV-sugaras vízfertőtlenítés.
A klórozás eljárását újabban érdemes kiterjeszteni a klasszikus módozattól eltérő technológiával, ez pedig a klór-dioxid használatával függ össze.
Ivóvíz fertőtlenítés klór-dioxid oldattal
Az újgenerációs fertőtlenítő szer a hagyományos klórkezeléssel szemben számos előnnyel rendelkezik. Magáról a baktériumölő vegyületről és a 0,3 %-os oldat használatának jellegzetességeiről részletes leírás olvasható a terméket Magyarországon forgalmazó HydroFLOW cég optimalizált honlapján:
A biztonságos fertőtlenítőszer - a klórdioxid vegyjele
A klór-dioxid agresszív oxidálószer, elpusztítja a pseudomonas, szalmonella és legonella baktériumok ellen, feloldja a biofilmet, oxidálja a szervesanyag-maradványokat. Megfelel a tudományos környezetvédelmi előírásoknak. Kulcsszavak Google kereséshez: tiszta víz - technológiai ivóvízkezelés - vegyszeres fertőtlenítés - biocid fertőtlenítő szer: klórdioxid. ClO2: tech 2020: az ipari műanyag tartály fertőzésmentes ivóvizet, optimalizált klímát és környezettudatos technológiát biztosít a vízgazdálkodásban - tudomány, környezetvédelem: