Pontosan húsz esztendeje, 1989 augusztusában, annak is az elején készült ez a fotó rólam. A neten találtam (itt), meg is lepett alaposan, nem tudtam a létezéséről, mint ahogy arra sem emlékeztem, egyáltalán fotózott-e valaki akkor és ott, Kecskeméten, a VI. Anyanyelvi Konferencián. Érdekes lenne tudni, vajon mit mondtam, miről beszéltem. Szinte bizonyos, hogy tele voltam bizakodással: velünk akkor előre szaladt az idő, erősen hittünk abban, hogy a rendszer, amelyben felnőttünk, összeomlik, és egy sokkal szebb, jobb, szabadabb világnak adja át a helyét. Én elteltem nagy tervem megvalósításával, a folyóiratalapítással, ekkor már a nyomdában volt az első szám anyaga, amelynek megjelenését augusztus 20-ára terveztük (de kicsit csúszott). Hol van azóta a Hatodik Síp, és hol van ez az égbe meredő tekintet?