Hiába láttam először élőben ősznek, megfáradtnak, nekem a 70-es évek hosszúhajú dalnoka marad, utánozhatatlan hamiskás mosolyával, ahogyan tv-ből, fényképekről, lemezborítóról ismerhettem. Ugye jól emlékszem: egy Ki mit tud?-on láthattam először, ott énekelte - a közönség  bizonyos értetlenségét kiváltva - az Ócska cipőt. Megjegyeztem a nevét - aztán évekig nem hallottam róla, mígnem újra feltűntek a dalai, hogy aztán az első nagylemezzel - picit talán már meg is késve - berobbanjon a köztudatba.

A Levél nővéremnek (1977) barázdáit agyonkoptattuk, minden szövegét fejből fújtuk - minket ekkor ért el az a Cseh Tamás-fíling, amelyet a budapesti fiatalok jóval korábban megtapasztalhattak egyetemi és más klubokból, színházból. Egy ideig mániákus igyekezettel szereztem be minden új és újabb nagylemezét, aztán a Műcsarnok után valahogy alább hagyott rajongásom, bár későbbi dalait is szívesen hallgattam. Eltelt jópár év, Cseh Tamás rövidre nyíratta a haját, más lett az arckifejezése - picit csalódottan néztem utána, amikor láttam egyszer átsietni a Moszkva téren. És teltek újabb évek, míg 1998-ban élőben először halhattam. Rovid koncertet adott, ősz volt, szemüveges, fáradt, nem szívesen adott ráadást - és én nem találtam magamban a régi nagy rajongás izgalmát. Illetve dehogynem: amikor hazaérve újra feltettem az Ócska cipőt.

Újabb évek teltek el. Kossuth-díjat kapott... (Van-e nagyobb ellentmondás, mint amikor egy "lázadó" megkapja a legmagasabb állami kitüntetést?) Aztán valami jobboldali nyilatkozat alatt láttam a nevét az aláírók között. Vágtam egy fintort és írtam egy posztot.

Tudtuk, tudtam, hogy beteg, hogy súlyos, de biztos voltam abban, bármi is történjen, a hetvenes évek semmihez sem hasonlítható élményén egy várható gyászhír sem változtathat. Mégis inkább kívántam volna neki hosszabb életet, új számokat.

Ez itt alább talán az utolsó vele készült riport, megrendítő látni, ahogy bottal közlekedik és meggörnyedve várja, hogy átadják  neki a díszpolgári oklevelet. Aztán csak leteszi botját, magasba emeli a trófeát... Ami pedig egyenesen megdöbbentett: bizony mondom, ezen a videón Cseh Tamás kísértetiesen hasonlít Woody Allanre.

Hatvanhat éves volt, ezernél több dallal a háta mögött. Egy nemzedék tekinti saját halottjának.

2006-ban ezt írtam róla: A Cseh Tamás-fíling

Több zene