A készítők ezt a kedvcsinálót írták a filmhez: »Áll Ungváron egy vadszőlővel befutott ház, manzárdjának lakója a kárpátaljai irodalom legszelídebb "fenegyereke" Balla D. Károly. Szűkebb pátriájában magányos farkasnak számít, ugyanakkor internetes "virtuáléjának" naponta több száz látogatója van. Félszázadik születésnapjának apropóján beszélgetünk vele irodalomról: versről, kulcsregényéről, a Szembesülésről, Ungvár macskaköveiről, a nevickei nyarakról, s arról, hogy miért mégsem mindegy, hogy hol van az a bizonyos "manzárd".«
A műsor a Port.hu oldalán: Egy manzárd-őr feljegyzései
Előzetes infóként annyit, hogy a film javát Ungváron vették fel tavasszal, de forgattak hozzá áprilisi budapesti szerepléseimből is. Sőt, Nevickére is kimentünk... Szerintem több órányi anyag gyűlt össze, magam is nagyon kíváncsi vagyok, mi fért bele a 40 percbe.
(A manzárdőr szót azonban egybe kellett volna írni, szabályos összetétel, és nem hosszabb pl. a teremőrnél. Így elválasztva a szójáték sem érvényesül, ti. hogy nem hazárdőr vagyok, hanem manzárdőr.)
Nézzétek meg a filmet, aztán megbeszéljük.
Addig is KÖSZÖNÖM A KÉSZÍTŐKNEK és a Duna TV-nek!
Frissítés. Kedves levelet kaptam a film rendezőjétől, egybeírás-kötőjeles írás ügyében. Finoman emlékeztetett rá, hogy az én honlapomon is megtalálható divizzel írva. Igaza van, amikor talán először használtam, és éppen a hazárdőrrel állítottam szembe, kötőjellel írtam, mint alkalmi összetételt, amelyet előttem senki nem használt. Azóta viszont állandó szavammá vált, elterjedt (lásd Google), ha más nem, a Mozgó Világban három éve futó sorozatom okán. Most megjelent könyvemnek is szerepel az alcímében. De aki most látja a szót először, annak talán érthetőbb kötőjellel, nem történt tehát semmi baj, talán csak én kekeckedtem egy kicsit...