A pénzügyiből gazdaságivá fejlődő világválságon még megpróbáltam vigyorogni, a mostani gázhelyzet azonban arcomra fagyasztotta a mosolyt: ennek a fele sem tréfa. Azt az elmúlt közel két évtized jól megmutatta, hogy Ukrajna milyen féltően gondoskodik lakosságáról, így azt sem zárhatom ki, hogy a gázügyben folyó presztizsvitáért és hatalmi huzavonáért akár tömeges fagyhalállal kell fizetni ezen a kemény télen. (Egyszer ugye már sikerült halálra éheztetni Ukrajnát...)
A másik ténnyel is csak most szembesültem: Izraelben élő (nagybátyám első házasságából született, Lembergben nevelkedett, zsidó fiúhoz férjhez ment és mintegy húsz éve kitelepült) unokatestvérem ezúttal közvetlen életveszélyben van, hiszen városuktól mindössze 40 kilométerre folynak a harcok. Utcájuk egyik háztömbjét rakétatalálat érte...
És mindebbe persze belejátszik nagybátyám és anyám múlt évi halála...
Blogolok, regényt írok, egész nap zenét hallgatok, sokat sakkozom és gózom, felkérésre egy újabb webes játékban veszek részt - azaz intenzíven védekezem a valóság ellen, mégis rám-rám tör. És van, amikor nem is ellenkezem: hagyom, hogy Csönge kis miniesszéje megérintesen. Jó kis látlelet valóságunkról.
Fenti illusztráció: Janet Brooks Gerloff képét egy József Attila-vers ihlette: Kopogtatás nélkül. És ez az asszociáció is kínálta magát: