Ha hiszitek, ha nem, újabb c-duláimmal mostanában nagyjából úgy bánok, mint Rossini az áriáival: hanyatt fekve, dúdolva, nagy pocakjára tett kottapapíron komponálta őket, és amikor betört a huzat a szobába, elvitte a kész papírokat; őkelme meg lusta volt összeszedni őket, inkább komponált újakat. Nos, egy ideje bűnös kényelmességben én meg "egyenesen bele az internetbe" írom aforizmáimat, ezek megjelennek különböző közösségi oldalakon és saját blogjaimban - de egy ideje már nincsenek összeszedve egyetlen kéziratfájlban (mint az első 300). A webszél fúdossa őket szerteszét. No, hát most utánakaptam néhánynak, hogy legalább itt együtt legyenek az újabban elkövetettek. Íme egy csokor:
A halálban az a jó, hogy nem kell többet korán kelni.
*
Illőnek tartom, hogy a magam választotta pózhoz méltóan viselkedjem.
*
A kettős mércénél csak egy valami veszélyesebb: ha mindent egyformának mérsz.
*
Öregszem: nem hogy máséra, már a magam életére sem vágyom.
*
Már nem akarok lépést tartani az idővel: ha majd megelőz egy körrel, kicsit újra úgy fog látszani, mintha együtt haladnánk.
*
Fiatalon átugrottam az akadályt, középkorúan megkerültem, öregen leülök a tövében.
*
A textil anyagszerű, a textus anyagtalan, de a szövési hibák mindkettőn azonnal meglátszanak.
*
Egyesek megvilágosodása inkább elsötétedésnek látszik.
*
Amiért egy kijelentés kétértelmű, még előfordulhat, hogy mindkét jelentése értelmetlen.
*
A középszer a nagy dolgokat méltatlanul eljelentékteleníti, a kicsiket pedig érdemtelenül felmagasztalja.
*
A halogatás voltaképp a szorgalom kifinomult, intellektuális megnyilvánulása.
*
Szeretnék az alteregóm lenni.
*
A nagy célokat maguk elé tűzők sokszor annak is örülnek utóbb, hogy sikerült megkapaszkodniuk az ugródeszkában.
*
Ugyan szavakkal szólok, de nem vagyok szószóló.
*
Kifelé menet egészen másnak látszik az, amiről befelé jövet szereztünk ismereteket.
*
Meditációs apartman a kontinens nyugati partján: NORMANDIAI MANTRASZÁLLÁS.
*
Időjárás-jelentés a vietnami háború idejéből: "Már rövidülnek a napalmok."
*
Nyelvészek párbaja: "Uram, nevezze meg a segédigéit!"
*
Városi Fidesz-szavazó: orbánus.
*
A belterjes dolgokkal önmagukban nincsen baj, a kérdés csupán az, van-e számukra elegendő belterjedelem.
*
Nem panaszkodom. Elég a látványom.
*
Elmélet és gyakorlat: valószínűségelmélet-professzor még soha nem nyert a lottón.
*
Az élet voltaképp nem más, mint a halál statisztikai hibája.
*
Rossz üzlet: csömörrel fizetni rajongásunkért.
*
Talaját vesztett ember könyebbsége: többé nem kell a lába elé néznie.
*
Jó esetben a halál gondolata megelőzi a gondolat halálát.
*
Quasimodo szerint a harang rossz tanácsadó.
*
Precíz ember a hanyagságait is értő odafigyeléssel követi el.
*
Vajon kelthet-e vihart, ha sokan egyszerre nagy lendülettel viharkabátot öltenek?
*
Egyformán nyomorodik az, aki kényszerül, és az, aki kényszerít. A különbség annyi, hogy az utóbbi ezt élvezi is.
*
Nemegyszer volt már úgy, hogy unalmamban dolgozni kezdtem.
*
A vétlenség mindig gyanút kelt.
*
Nehéz fenntartani azt a kívánatos állapotot, hogy folyton önmagunk ellenzékének a szerepét is ellássuk.
*
Harangzúgásban nem hallatszik a sóhaj.
*
A legnagyobb anakronizmus: két lábon járni, de négy lábon gondolkodni.
*
Világnézeti kompromisszum: Isten hozta létre az Ősrobbanást.
*
Nem ismerkedem idegenekkel, mondta az ember a delphoi jósda feliratát olvasva.
*
A gravitáció liberalizmusának a bizonyítéka: szabadesés.
*
Mindig jókat derülök a borúlátásomon.
*
Az élet minőségét nemcsak az határozza meg, hogy mit értünk el, hanem az is, hogy miről mondtunk le.
*
Eufemizmus: életútnak nevezni a halálhoz vezető utat.
*
A megbocsátás egyben könyörtelenség is: örökre szólóan emlékeztet a megbocsátott bűnre.
___________________
