Az ember vagy csinosítja a blogját, vagy ír bele. A kettőre egyszerre nincs ideje.

A napokban főleg az előbbivel bíbelődtem. Lassan minden a helyére került a szellemesen szerkeszthető két oldalhasábon is. Nagyjából talán így jó lesz a kategóriák, témák és műfajok szerinti felosztás (jobbra), külön büszke vagyok a hírablakra (balra), és jó sokat dolgoztam a linkgyűjteményekkel. Újdonság, hogy nyitottam egy-egy ilyen oldalt is: Üzenetek BéDéKának, Csevegőszoba-1. (Korábbi főhelyem, az Ungparty Manzárd egyelőre az archívum és az ajánló oldal szerepét tölti be.)

Ezen kívül más munkáim is voltak/vannak, új és újabb felkérések érnek el, ami sokkal inkább öröm, mint nyűg. Adtam versfordítást a Kistangóba és a Spanyolnáthába, írom új novellámat a Népszavának és lélekben már készülök arra, hogy a jövő héten én leszek a Litera naplóírója.

Friss publikációim közül külön örülök az Egy szakreferens szenvedélye megjelenésének a Bárkában. A két éve készített első változat után az idén készre írtam ezt a novellát, amelyről itt bevallhatom, hogy valami nagyobb lélegzetű vállalkozásnak, novellafüzérnek, kis- vagy nagyregénynek lenne/lehetne egy részlete, fejezete. Persze azt nem tudom, hány oldalon keresztül viselhető el ez a szándékosan rontott-túlbonyolított stílus, amelynek a funkciója, szándékom szerint legalábbis, az lenne, hogy kifejezze annak a túladminisztrált, agyonszabályzott mammutintézetnek a nehézkességét és lehetetlenségét, amelynek keretében történeteim játszódnak, de annyi bizonyos, hogy a következő epizódokban sem kímélem majd az olvasót, ilyen mondatokat bocsátva eléje:

"Az igazságos és körültekintő döntés meghozatalához a rektornak elegendő volt előbb körültekintenie, majd meggyőződve arról, hogy körültekintő és igazságos döntéshozatalának metodológiai alapjait, egyedül lévén a dolgozószobájában, senki nem fürkészheti ki, elővett egy ez esetben elégséges számú oldallal rendelkező érmet, a fejhez hozzárendelte az amorfot, az íráshoz a félvezetőt, amorf fej, félvezető írás, és anélkül, hogy akár a függőlegesen felfelé dobott test röppályájának, akár a tengely körüli pörgés forgatónyomatékának a képletébe belehelyettesítette volna a megfelelő adatokat és számításba vette volna a légellenállással, az érintkező testek rugalmasságával és egyéb hatásokkal kapcsolatos tényezőket, bőr karosszékében hátradőlve megvárta, míg az érme aláhull íróasztala sima felületére, és ott néhány kisebb felpattanás után egy ideig még tovább pörög, majd egyre magasabb frekvenciájú, ám egyszersmind gyöngülő hanghullámokat keltve szépen elpihen."

Ó jaj, szegény majdani olvasóim!

*

Szombaton házavatón voltunk Ildikóéknál. Igen takaros és kényelmes lakra tettek szert régi sajátjuk csarével kombinált eladása révén. Megvizitáltuk az összes helyiséget, aztán jókat ettünk (Ildikó kedvemben járt: krumpli, sajt, gomba) és finomakat ittunk, Finlandia vodka után a vacsorához Badacsonyi Kékfrankost Szeremley Huba pincészetéből, amelynek kedvéért még én is megszakítottam sörissza szokásomat.

*

Kolos babérjaimra tör! Nemrég indított blogja - web.buzz.hu - ezres nagyságrendben gyűjti be a napi olvasókat, ami pillanatnyilag jó tízszerese az én itteni látogatottságomnak. Igaz, ezt úgy éri el, hogy a szolgáltató favorizálja a számtech-témákat, s mivel ezen belül Kolos elég jókat ír, így folyton kikerül a címlapra.

Én csak a keresőoptimalizáló versenyekben elért szerény sikereimmel büszkélkedhetem, a pillangószív keresőszóra 4 címemet is az első találati oldalra sorolja a Google, és meglepetésemre a díjazásos versenyben is jó a helyezésem, a linkfelhő keresőszóra ötödikként adódik az a versenyoldalam, amely 3-3 aforizmámat adja ki minden frissítésre (lásd: fogalmi linkfelhő).

*

Aki teheti, nézze meg Zátonyi Tibor barátom fotóit a Nyitott Műhelyben (megnyitó holnap, részletek itt)

Néhány régebben bemutatott, Kárpátalján készült munkája: