Ma van a költészet világnapja. Ebből az alkalomból újrafordítottam Borisz Paszternak Hamletjét. Történt, hogy cirka 20 évvel ezelőtt a Szovjet Irodalom c. folyóirat felkért: fordítsam le az adott költeményt válogatásukba, amelyben a már ismert néhány átültetés mellé újakat helyezve  tizenvalahány magyar interpretációban lesz olvasható Paszternak remeke. Az enyém, emlékezetem szerint, jól sikerült - és meg is jelent a lap gyűjteményében Illyés Gyula és mások tolmácsolásai mellett. 

Egy ideig őrizgettem a lapszámot, aztán valamelyik nagyobb selejtezés áldozatául esett. Azt hittem, a fordításom kézirata megvan, keresgéltem is nemrégiben, de mindhiába. Most gondoltam egyet és a költészet világnapja alkalmából újrafordítottam. Íme:

:

Borisz Paszternak

Hamlet

           Elcsitult morajban színre léptem.
           Ajtófélnek vetve vállamat
           visszajáró kósza hangban mérem,
           századom vajon mit tartogat.

           Súlyos éj körém a gyászát adja,
           látcső-optikája rám lövell.
           Kérlek, tedd meg nekem, uram atyja,
           múljék ez a pohár tőlem el.

           Tetszik terved minden makacssága,
           játszom azt, mi rám szabott szerep.
           Ám ez itt ma már egy másik dráma,
           kérem egyszer felmentésemet.

           Bár kimérve már a színek rendje,
           és a végkifejlet is adott.
           Magam vagyok álszent ezerre.
           Éltet élni – nem könnyű galopp.

---

A vershez kapcsolódik új játékom: Keresd a szöveget