hiába fejted egyesével burkait
          mindig új héjat növeszt magára
          a hámra újabb réteget feszít
          minden szál alatt egy újabb bála

          hiába hámozod ki hólyagok alól
          köréje friss hab türemkedik
          s kövülve véd, rejt, palástol
          bonthatod újra reggelig

          felmetszhetsz minden réteget
          hiába hinnéd, nincs tovább
          csak halmozódik hegre heg
          s végül új bőrbe vedlik át

          a nyúlós hártya felszakad
          de alatta páncélos kitin
          hiába vágod át magad
          a bugyrok újabb bugyrain

          és nem szakad a láncolat
          a héj alatt egy újabb tok
          bármi mélyre ásd magad
          csak rétegek és hályogok

          zománc alatt a burkolat
          a burkolat mögött födém
          hiába pattog le a lakk
          az ércen túl egy újabb fém

          vasak mögött a titkos zóna
          a szektorokhoz  átjáró vezet
          a tiltó táblán túl egy bója
          életveszélyes övezet

          cikkelyek, karéjok,  újabb szféra
          látszólag megnyílik a rendszer
          de a mélyek mélye csalfa céda
          be nem enged s nem ereszt el

          hiába fejted fel az összes kérget
          mindig új héjat növeszt a mag
          hogy így legyen, azt épp te kérted
          hogy meg ne sejtsed önmagad

---