Először láthatja az orosz közönség együtt, egy kiállítás keretében az olasz és az orosz futurizmus nagy alakjainak munkáit, írja a Русское искусство. A mintegy háromszáz exponátumot felsorakoztató tárlatnak a Puskin nevét viselő moszkvai művészeti múzeum ad otthont abból az alkalomból, hogy közeledik a futurizmus születésének 100. évfordulója: mint ismeretes, Filippo Tomasso Marinetti 1909-ben tette közzé a Le Figaróban futurista kiáltványát, megalapozva ezzel az egyik legnagyobb hatású XX. századi művészeti irányzatot. A mintegy 30 képtárból és magángyűjteményből származó kollekció szerzői között olyan nagyságokat találhatunk, mint Boccioni, Severini, Carra, Diulgheroff, Larionov, Goncsarova, Malevics, Rodcsenko, Kandinszkij, Majakovszkij. És ha futurizmusról van szó, akkor persze semmiképpen sem hiányozhat az isteni Dzsako bácsi sem.
Az eseményről tudósító cikket egyetlen illusztrációval színesítette az orosz művészeti portál - ugyanazzal, amely az én írásom bal felső sarkában látható - de a szerzőt nem tüntették fel, és a kép jobb alsó sarkában alig látszó szignót is levágták félig. 
Gondoltam, már csak nem adom közre olyan kép repróját, amelyről nem tudom, ki festette. Egy fél napig kerestem... és megtaláltam. Sőt, a tárlat jópár további darabját is. Egyelőre nem árulom el a szerző nevét, játékra biztatva olvasóimat: találgassátok vagy keressétek, adok rá egy napot. (Persze aki esetleg ismeri a festményt, könnyű helyzetben van.)
Bár az irányzat kialakulását és főbb jegyeit érinti a cikk, ám arról nem esik benne szó, hogy a két országban a futurizmus ellenkező eszmerendszerekhez kapcsolódott: az olasz futurista művészet a fasizmus, míg az orosz a kommunizmus ideológiájával társult. Ami önmagában is nagyon érdekes: a művek közt stiláris szempontból gyakorlatilag nincs különbség, szellemi hátterük viszont ellentétes.
...A kiállítás néhány további darabja:
Umberto Boccioni: Spirális kompozíció
Gino Severini: Tüzelő ágyúk
Carlo Carrà: Templomtér
Umberto Boccioni: A folyamatos mozgás sajátos formája
Giacomo Balla: Fecskék röpte
Giacomo Balla: Szerelmes számok
Nicola Diulgheroff: A racionális ember
Natalja Goncsarova: Sugaras vonalak
Alekszandr Rodcsenko: Tánc
Kazimir Malevics: Élet a nagy szállóban
KapitányG a szokásos gyors és hatékony kódszerével már meg is fejtette: Majakovszkij: Rulett (a teljes méretű reprón jól látható a szignó is):
