balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2020: infra ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Kik a pirézek, hol élnek? műhely

 

Kárpáty VIP PR cikkek

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Lapok színei a francia kártyában

 

PR-cikk beküldés: Seo tanácsadás

 

Linképítő Google-Seo

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, SEO BP

 

Honlap seo optimalizálás


bdk blog archívum | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA | + pr cikkek

Futuristák Moszkvában

2008. július 31. - BDK
Először láthatja az orosz közönség együtt, egy kiállítás keretében az olasz és az orosz futurizmus nagy alakjainak munkáit, írja a Русское искусство. A mintegy háromszáz exponátumot felsorakoztató tárlatnak a Puskin nevét viselő moszkvai művészeti múzeum ad otthont abból az alkalomból, hogy közeledik a futurizmus születésének 100. évfordulója: mint ismeretes, Filippo Tomasso Marinetti 1909-ben tette közzé a Le Figaróban futurista kiáltványát, megalapozva ezzel az egyik legnagyobb hatású XX. századi művészeti irányzatot. A mintegy 30 képtárból és magángyűjteményből származó kollekció szerzői között olyan nagyságokat találhatunk, mint Boccioni, Severini, Carra, Diulgheroff, Larionov, Goncsarova, Malevics, Rodcsenko, Kandinszkij, Majakovszkij. És ha futurizmusról van szó, akkor persze semmiképpen sem hiányozhat az isteni Dzsako bácsi sem.


Az eseményről tudósító cikket egyetlen illusztrációval színesítette az orosz művészeti portál - ugyanazzal, amely az én írásom bal felső sarkában látható - de a szerzőt nem tüntették fel, és a kép jobb alsó sarkában alig látszó szignót is levágták félig. Gondoltam, már csak nem adom közre olyan kép repróját, amelyről nem tudom, ki festette. Egy fél napig kerestem... és megtaláltam. Sőt, a tárlat jópár további darabját is. Egyelőre nem árulom el a szerző nevét, játékra biztatva olvasóimat: találgassátok vagy keressétek, adok rá egy napot. (Persze aki esetleg ismeri a festményt, könnyű helyzetben van.)

Bár az irányzat kialakulását és főbb jegyeit érinti a cikk, ám arról nem esik benne szó, hogy a két országban a futurizmus ellenkező eszmerendszerekhez kapcsolódott: az olasz futurista művészet a fasizmus, míg az orosz a kommunizmus ideológiájával társult. Ami önmagában is nagyon érdekes: a művek közt stiláris szempontból gyakorlatilag nincs különbség, szellemi hátterük viszont ellentétes.

...A kiállítás néhány további darabja:


Umberto Boccioni: Spirális kompozíció


Gino Severini: Tüzelő ágyúk


Carlo Carrà: Templomtér


Umberto Boccioni: A folyamatos mozgás sajátos formája


Giacomo Balla: Fecskék röpte


Giacomo Balla: Szerelmes számok


Nicola Diulgheroff: A racionális ember

 
Natalja Goncsarova: Sugaras vonalak


Alekszandr Rodcsenko: Tánc


Kazimir Malevics: Élet a nagy szállóban

KapitányG a szokásos gyors és hatékony kódszerével már meg is fejtette: Majakovszkij: Rulett (a teljes méretű reprón jól látható a szignó is):

A bejegyzés trackback címe:

https://bdk.blog.hu/api/trackback/id/tr46593425

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

B. E. 2008.07.31. 15:36:21

Az orosz századforduló, az orosz avantgarde hihetetlenül izgalmas dolgokat hozott létre irodalomban és képzőművészetben egyaránt, részben a zenében is. Nagy kár, hogy Magyarországon erről vajmi keveset tudni: a nyolcvanas évek közepéig-végéig feketelistán voltak a szerzők, utána meg a nagyközönségnek mindegy volt, ki az illető és mi a mű, az 'aki orosz, mind kommunista" elve miatt nemigen lehetett kiadni, kiállítani. Üdítő korszak volt ebből a szempontból a '80-as évek második fele, amikor mégiscsak megjelenhetett pl. Szologub (Festett ördög), Andrej Belij (Pétervár), Mandelstam stb. Őszintén remélem, egyszer nálunk is rájönnek arra, hogy se Puskin, se Dosztojevszkij, se Repin, se Ajvazovszkij se a XX. sz. első felének (elsősorban a 10-es, 20-as éveknek) sok alkotója a szoros értelmében nem volt köszönő viszonyban sem a kommunizmussal, és hogy Gorkijnak és Majakovszkijnak is vannak zseniális művei. És talán ilyen kiállítások is lesznek nálunk. Hangversenyéletünk szerencsére már ebbe az irányba mutat: egyre több Sosztakovics- és Prokofjev-és Hacsaturján (na jó, ő nem orosz volt)- mű hallható koncerteken. Hajrá, irodalmárok és képzőművészek!

KapitányG 2008.07.31. 21:24:15

Majakovszkij.
Rulett?
(Kíváncsi vagyok, ott akadtam-e rá, ahol te...)
Számítástechnia. Megbízható használt notebook felújítása: webáruházból használt laptop vásárlás garanciával - Első kulcsszó: szerviz budapest.
süti beállítások módosítása