![](http://bdk.blog.hu/media/image/vegyes/0809/2000.jpg)
Ember vitázik az ég magasságáról. Madárnak mindegy. * Félhangjaiban hallatszik legtisztábban a lét egésze. * Ha mindig fénybe nézel, nem ismered meg az árnyékodat. * Köd ül a tájon. Derengés helyez mindent kívül hatályon. * Kútba néztél. A büszke zenitet láttad gyáván reszketni. * Nincsen egyebed: pár tenyérvonal – és a Világegyetem. * Félig fordultál felé, mégis egészen felé fordultál. * Az idő csak áll. Te haladsz oszlopai között előre. |