balla d. károly webnaplója nagy archívummal és nem túl szapora frissítésekkel | seo 2019: ivóvíz ClO2

>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > >
  

Balla D. Károly blogfő

  

Balla D. Károj: ÚJ BLOG elipszilon nélkül

  

Balla D. Károj első ly nélkül

  

BDK Balládium Blog

 

Balla D. Károly honlapjai

 

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

 

Balla D. Károly írói oldal

 

Kárpáty Vipera News

 

Első Google-helyre kerülés

 

weblap.org/google-helyezes-javitas/ X

 

Berniczky Éva írói oldal

 

Piréz blog - pirézek

 

Linképítő Google-Seo

 

Google weblap optimalizálás, honlap seo

 

Optimalizált honlapok, Google

 

Kárpátalja blog (+seo)


bdk blog bázis | BALLA D. KÁROLY WEBNAPLÓJA


Pixelek az égen - Flyfire

2010. február 28. - BDK

Minden kép pixelekre (képpontokra) bontható, és elvben nincsen akadálya annak, hogy bármilyen háromdimenziós képet fényes LED-pixelek révén megjelenítsünk a felettünk elterülő éjszakai égbolton. A kérdés csupán az, hogy az egyes fénydiódákat hogyan helyezzük fel a megfelelő helyre. Pláne úgy, hogy átmozgatásukkal új és új ábrákat tegyünk láthatóvá. A Flyfire projektum szerint ezt miniatűr helikopterekkel lehet megoldani, azaz úgy, hogy minden mesterséges szentjánosbogárra propellert szerelünk.

Tovább

Műhold Párizsban

Leonyid Tiskov (Leonid Tishkov) moszkvai művész (és vállalkozó). Többek között az első orosz karikatúraszájt alapítója. Szverdlovsz megyében született, pedagus-családban, orvosi végzettséget szerzett, dolgozott a szakmában és szerkesztette az orosz orvosi enciklópédiát. 1980-tól szabadfoglalkozású művész. Több műfajban alkot,  számos kiállítása és bemutatója volt, a legkülönfélébb installációkkal  és projektumokkal jelentkezik, világszerte ismerik. Tiskov "a posztindusztriális társadalom romantikusa, aki alkotásaihoz a moszkvai konceptulizmust használja fel, de az ironikus dekonstrukciót az örök témák és archetipusok felé fordulva új ösztönösséggel és poézissel haladja meg". Alább egy aktuális párizsi installációjának néhány dokumentuma blogjából.

Tovább

BÚÉK! - Csönge képeslapjaival

Ezúton köszönöm meg mindazok kedvességét, akik jókívánságaikkal, köszöntéseikkel megkerestek - és én is kívánok mindenkinek nagyon kunkori malacfarkot ~.

A minap - nem kis meglepetésére - karácsonyos-hanukás képeslapjának a Godot Irodalmi Estek keretében történő bemutatáshoz kérték Csönge hozzájárulását. Ekkora már  éppen az utolsó simításokat végezte új munkáján: OKJ-képzésén kapta a házi feladatot a téli szünetre: tervezzen karácsonyi képeslapot kizárólag karakterek (betűk, számok, jelek) felhasználásával. Annyira megtetszett neki a dolog, hogy egyetlen helyett 20 darabból álló sorozatot készített - karácsonyiakat és újévieket vegyesen.

Most nagy örömmel mutatom be a család körében  nagy tetszést aratott sorozatának további darabjait. Vigyázat, ©Balla Csönge!

Tovább

Csönge karácsonyi képeslapja

 


Karácsony - Hanuka

7 évvel később Csönge felújította az ötletét és a Facebookon ezzel a megjegyzéssel osztotte meg:

egy 7 évvel ezelőtti munkám frissített verziója – tudom, hogy terjed belőle egy másolat, de lusta vagyok a szerzői jogokkal foglalkozni. / i made the original of this work 7 years ago, and now it is animated – i know there is a copy of the idea, but i'm lazy to deal with the copyrights.

csonge-hanuka-karacsony.gif

 

A szegek élete

Sajátos modelleket választott képeihez a Prágában élő fotós, Vlad Artazov. Szegeket örökít meg főleg fekete-fehér fényképein. Előtte azonban kicsit szobrásznak is kell lennie, hiszen a szegekből először alakokat hajlít, kompozícióba rendezi őket, kis jeleneteket, életképeket állít be velük, és aztán készíti el az éles kontrasztokkal, fény-árnyék hatásokkal is operáló képeit. "A szegek élete" sorozatát nézve leginkább az emberi észlelés antropomorfizáló jellegén lepődhetünk meg: milyen könnyen ismerünk fel emberalakot egy-egy hajlitott vasdarabban:
Tovább

Hát ez mi?

Nyájas Olvasóim! Rég játszottunk, és feladvánnyal is rég jelentkeztem. Itt az ideje egy könnyű nyári erőpróbának. Kérlek, válaszoljatok arra az egyszerű kérdésre, mit ábrázol az itt látható kép. Mivel bízom leleményességetekben, kicsit megnehezítettem dolgotokat. Viszont (ha nem érkezik helyes megoldás) rövidesen megadom az első segítséget. | Frissítés: íme:

Tovább

Leonardo és a turini lepel

Tegyünk egymást mellé két igen közismert és megfelelően titokzatos dolgot, keressünk összefüggést közöttük - és bizopnyosan szenzáció lesz belőle. A turini lepel és Leonardo személye épp megfelel, és a komputeres analízis máris kimutatja, hogy amit a megfeszített Jézus lenyomataként tisztelnek a hívők, az voltaképp da Vinci önarckép-szobrának az optikai vetülete, s maga a lepel nem más, mint az olasz mester zseniális hamisítványa. Ez a hipotézis se nem hihetőbb, se nem hihetetlenebb, mint a bizonyítottan középkori (és nem Krisztus idejéből származó)  lepel keletkezését leíró hasonló magyarázatok, az arcvonások hasonlósága és/vagy különbözősége mindenesetre elgondolkodtató, még ha fel is merül, hogy a fejszoborból miként lett egészalakos testlenyomat:
Tovább

Simon Schubert papírplasztikái

A papír kétség kívül a képzőművészet legalapvetőbb eszköze, az esetek túlnyomó részében azonban csupán más anyagok - grafit, szén, kréta, festék - felvitelére és megtartására alkalmas felületként használják. Simon Schubert német képzőművész (szül. Köln 1976) azonban magának a papírnak a hajtogatásával ér el képi látványt: egyetlen szál fehér síkpapírból (és -ban) alakítja ki sajátos plasztikáit, amelyek - lévén fény-árnyék hatásokkal operálnak - mindig az aktuális beeső fény függvényében nyerik el pillanatnyi érvényes alakjukat. A hajtogatások, be- és kitűrések  az avatott kéz munkája nyomán meglepően plasztikus látványt nyújtanak. -- A művész weboldalán található képek egy kicsit hókák, a kontraszt és a fényerő állítgatásával én néhányuk valamelyest feljavított változatát mutatom be:
Tovább

Erik Johansson, a képmanipulátor

a képmanipulátor - fotó manipuláció - erik johansson fotótrükkjei - photoshop kép

erik johansson képmanipulátorAmikor már sokadik képébe botlottam különféle weboldalakon, megjegyeztem a nevét, aztán rákerestem. A weboldalát és azon számos képét megtaláltam, de róla magáról nem sokat sikerült megtudnom azon túl, hogy svéd születésű és nagyon fiatal, és hogy szereti azt, amit csinál. Talán fontosabb is életrajzi adatainak kutatása helyett manipulált fotói előtt elidőzni, amelyek ötletei olykor a klasszikussá vált  M.C. Eschert idézik, máskor meg mondjuk Dalí szürrealizmusát juttatják eszünkbe - leginkább azonban mégis eredetiségük és gondos, szép kidolgozottságuk, a meghökkentésen túli művészi hatásuk miatt ragadnak meg emlékezetünkben. Amit esetleg felróhatunk: a képek erős heterogenitást mutatnak, a művésznek láthatóan még nincsen kiforrott stílusa, olykor a grafikai és festői hatást, máskor a humoros ötletet, megint máskor a meghökkentő látványt részesíti előnyben. A hatásosság néha átcsap hatásvadászatba, a magasabb ízlés is ki-kicsúszik a kezéből, de az esetek többségében ez még belefér mondjuk a reklám- és divatfotózásnál eggyel magasabb kategóriába. Nézzük csak néhány fotóját:

Tovább

Megrongált graffiti

Mivel a graffiti maga is rongálás, gondolnánk, nem lehet  megrongálni. Most azonban egy művészi értékű falrajzra, Bristol város egyik látványosságára lőttek rút foltokat kék festékgolyókkal... Nem is olyan régen írtam Banksy mesterről, a (rendőrség elől is) rejtőzködő falfirkálóról, s a minap elégedetten olvastam, hogy immár hivatalos (bár igen rendhagyó) kiállítása is nyílt szülővárosában. A Bristol Múzeumtól mintegy 400 méterre található az a (szexuális ügyekben illetékes) klinika, amelynek tűzfalát az immár klasszikussá vált és a városlakók által nemcsak megtűrt, hanem megszeretett falrajz dísziti. A rongálás után így fest:
Tovább

A gyermekkor vége

Gyerekeink ez alatt a falikép alatt nőttek fel - és most eltűnik örökre... Történt, hogy amikor Kolos pár hónapos volt (azaz 24 évvel ezelőtt), kitaláltam: képet festetek neki a kiságya fölé. Elhívtuk Horváth Annát (beregszászi szobrász, keramukus, festő - akkoriban igen-igen jó barátunk), nálunk lakott vagy 3 napig, ezalatt "kifestette" szobánk egyik sarkát. Kolos, amikor beszélni kezdett, a képen látható tárgyak, állatok, alakok nevét elsők között tanulta meg.  Éva esténként a képről mesélt neki. Aztán a kiságyat, a sarkot  és a meséket is megörökölte három és fél év múlva Csönge. Ennek a képnek a társaságában nőttek fel mindketten. Kamaszodván külön szobát kaptak, a képes maradt a Csöngéé. Ám az idő sajnos megtette a magáét, a fal jócskán összerepedezett a minden előkészítés nélkül felvitt freskó alatt, a festék is lepattogzott több helyütt... Ám hiába nőttek ki javában gyerekeink a mesevilágből, a felejthetetlen Anna néni munkáját mindeddig megőriztük. Most azonban betelik sorsa: Csönge szobája teljes felújításra kerül, leginkább a padló megsüllyedése miatt - és a jócskán megrepedezett fal is egységes simaságot és új színt kap. Mestereink ma hozzá is láttak. Húsz éves leányunk meg is jegyezte, úgy látszik, végérvényesen lezárult gyermekkora.
Tovább

Picasso lánya

Minden alkalom, amikor a magyar online sajtó hírt ad valamely híres festmény elárverezéséről, jó alkalom nekem, hogy a közleményből hiányzó vagy abban csak kis méretben szereplő műről nagyobb, élvezhető reprodukciót találjak. Most is így tettem, utánamentem Picasso "A művész két és fél éves lánya hajóval" című festményének, amely a New York-i aukciósház, a Sotheby's árverésén szerepel május 5-én.  (16-24 millió dolláros eladási árra számítanak...) Egyúttal megtaláltam néhányat a büszke apa egyidőben, 1938-ban készített további munkáiról, amelyeket a kis Mayáról készített. Érdekes egymás mellett látni őket.   

Tovább

Fedetlenül

Miközben El Lobó fontos bloggeri cselekedetnek tartja, hogy 2008-ban védnökséget vállalt a pécsi szerelmi sóhajok felett, aközben egy másik pécsi polgár városának egyik csatornafedelét fogadja örökbe. Nekem, a Pécs-Ungvár tengely rám jutó végén be kell érnem egy lyukkal, vagyis egy csatornafedél hiányával. A luk hetek óta tátong a Vár utca sarkán, közvetlenül az Ungvári Nemzeti Egyetem fizikai karának impozáns korpusza előtt, egy szűk kereszteződésben, ahol kocsival megkerülni igen bajos. A fedelet nem most lopták el először, éppen nemrégiben került rá új tető, de röviddel a csere után újra elvitte valaki. Az illetékesek láthatólag nemhogy a pótlásáról nem sietnek gondoskodni, hanem még egy figyelmeztető cölöpöt sem tesznek ki mellé. Mivel a közvilágítás amúgy is hosszabb ideje szünetel ezen az utcaszakaszon, csak idő kérdése, hogy valaki a lukba lépve nyakát szegje, lábát törje. Két körülmény azonban enyhíti a veszélyt: az egyik, hogy leesett a hó, így sötétebb éjszakákon is látni a fehérség közepén a fekete foltot, a másik, hogy az csatornaakna lassan, de biztosan megtelik szeméttel.
Tovább

Malevics: Szuprematista kompozíció

Pénzügyi válság, restrikció, recesszió, halljuk naponta. A krízis és hanyatlás ellenére a New York-i Sotheby's aukciósház árverésén kereken 60 millió dollárért kelt el Kazimir Malevics Szuprematista kompozíciója (Suprematist composition). Ez a legmagasabb összeg, amelyért valaha orosz festő munkája elkelt. Új tulajdonosáról semmit nem tudunk, de a kép eddigi sorsa, mint olvasom, nem mindennapi.

Az 19878-ban Kijevben született lengyel származású  Kazimir Szeverinovics Malevics, a modern művészet meghatározó egyénisége 1916-ban festette szóban forgó képet. Saját tulajdonát azonban csak addig képezte, míg 1927-ben, nagyjából hetven másikkal együtt, ki nem vitte magával Berlinbe azzal a céllal, hogy európai kiállítás-körút során mutassa be, hol is tart az orosz avantgárd. Művei nagy feltűnést keltettek, a vernisszázs-sorozat azonban elakadt, mert a művész nem tudta rövid időre szóló vízumát meghosszabítani, vissza kellett térnie a Szovjetunióba. Munkáit német barátaira, elsősorban Hugo Häring építészre bízta. Arra számítottak, hogy Malevics nemsokára újra nyugatra utazhat és győzedelmes körutat tehet Európában. Azonban nem ez történt.

Tovább

Jegor Osztrov

Bár eléggé látványosak, magukra vonják a figyelmet, de az általában egy kaptafára működő optikai manipuláció unalmassá válik, ha az ember sorra nézi az 1970-ben Pétervárott született és Moszkvában élő művész, Jegor Osztrov munkáit. Most egy új kiállítása készül, a címe az, hogy Húrelmélet, de ahogy a híradást illusztráló képet elnézem, a húrelmélethez igazán nincs sok köze, inkább interferencia-hullámokra emlékeztet a rajzolat. Új képeiből többet sajnos nem találtam, de a régebbiek - számomra úgy tűnik - elég könnyen megfejthető módon készültek. A művész lefotózott klasszikus műveket az Ermitázsban, a fotókra ráeresztett egy-két effektust valamelyik komputeres grafikai programból, aztán az eredményt vászonra vitte. Ezt legalább saját kezűleg tette... Lásd:
Tovább