Kétszer is elolvastam a Múlt-Kor tudósítását a Kieselbach Galéria rövidesen sorra kerülő, december 14-i árveréséről. Címe ez: "Rekordot hozhat a Tihanyi-csendélet". Tihanyi Lajos (1885 - 1938) egyik nagy kedvencem, csettintve nyugtáztam, hogy csendéletének kikiáltási ára 25 millió Ft. Csodálkozásomra azonban a cikket nem az ő címbe is kiemelt munkájával illusztrálták, hanem egy másik festménnyel. Azért olvastam el az írást másodszor is, hogy rájöjjek, kinek a műve látható a szöveg sarkában. Nem tudtam rájönni, ellátogattam hát a Kieselbach Galéria honlapjára, ahol külön oldalakon mutatják be az aukció anyagát. Itt elsőre meg is találtam Farkasházy Miklós (1895 - 1964) Holdvilágos táj c. művét - amelyről azonban a tudósításban egy árva szó sem esik.

Mindig ujjongok, ha korábban csak nyomtatásban létező lapoknak végre megjelenik az online-változatuk. Az önzésen túl (már én is olvashatom!) ebben benne van az e-kultúra és a digitális univerzum iránti vonzódásom.

Minden előzetes értesítés nélkül tegnapról mára elérhetetlenné vált az egyik legrégibb magyar irodalmi webhely, a dokk .hu. A honlap címére látogatókat ez a kissé meglepő szöveg fogadja:

A dokk.hu ezévi beadott pályázatai nem kaptak támogatást. A dokk.hu beszünteti mûködtetését.

Olvasom a Literán, hogy a Nyugat megjelenésének közelgő 100. és az OSZK létrejöttének 105. évfordulója alkalmából a nemzeti könyvtár új honlapot indított, amely a magyar irodalom meghatározó folyóiratának anyagát teszi hozzáférhetővé digitális formában. A dolog örömteljes, a honlap jól használható, akár újabb lépés is lehetne a nemzeti kincseink digatalizálása terén, ha nem kellene az ünneprontás minden szándéka nélkül hozzátennem, hogy ez csupán egy korábbi lépésnek a megismétlése, ugyanis a Nyugat bizony már hosszú évek óta - ha kicsit más formátumban is - hozzáférhető volt OSZK-n belül működő Magyar Elektronikus Könyvtár rendszerében - ÍME - , magam is többször használtam.