Levelet kaptam, ilyesmi szerepel benne:

2011. február 14-én lesz a Magyar Királyi Csendőrség megalakulásának 130-ik jubileuma.  Ennek tisztelete alkalmából szeretnék, Esztergomban egy csendőr relikviákból álló csendőrszobát kialakítani

Azzal a kéréssel fordulok hozzátok drága magyar testvéreim, határon innen és túl, hogy aki e kezdeményezésemet jóindulatú megtisztelő pártfogására méltónak tartja és tud, küldjön nekem a régi Magyar Királyi Kakastollas Csendőrséggel kapcsolatos tárgyakat, fotókat.

Aztán még elpufogtat néhány szépséges frázist: >>tovább

Őszintén szólva nem is emlékeztem már arra, hogy 2007-ben ilyen sok haikut írtam. Csak rakom, rakom fel sorba a versblogomra, és csak nem jutok a végére. No persze, feltehetném egyszerre az összest, de ha már bevezettem azt a gyakorlatot, hogy napi 1-2 frissítéssel tartom üdeségben azt a webhelyet, akkor most kár lenne változtatni rajta: a folyamatos olvasottság épp így tartható fenn. Ott található az összes limerikem, elhelyeztem már aforizmáim többségét is (C-dulok név alatt), a kis háromsorosok pedig kitartanak még egy ideig. A korábbiak lehívásában segítenek a rovatcímek, az újak meg mindig ott vannak legfelül.

A blogomon használt egyik látványos és aránylag pontos statisztikai rendszer általában így január tájékán szokta letisztítani a találatok térképét, s kezdi újraszámolni, újrajelölni a blogot ért találatokat, ezért érdemes ilyenkor lementeni az eddigre jócskán bepöttyöződött térképet, amelyen a legnagyobb pöttyök az 1000-nél több, a legkisebbek pedig a 10-nél kevesebb lehívások helyét mutatják. A térkép felbontása nem túl nagy, a közép-európai gócok szinte egybeolvadnak, de talán érdekesebbek is az egzotikus tájak. Mint látható, blogomnak akadnak olvasói minden földrészről (bár sejthető, van köztük veletlen találat is):

Határhelyzetek (NapiBlog)   //  Éva bukkant rá a Határhelyzetek III c. könyv internetes anyagára a neten (lásd, .pdf formátum), pontosabban benne Temető Krisztina tanulmányára: Kárpátaljai írók identitása a „kulturális átöltözés” időszakában (a 40. oldalon kezdődik). Figyelemre méltó munka, kis irodalmunk több neuralgikus pontját is érinti, s tisztázni próbál sok olyan kérdést, amelyek értelmezésével korábban csak erősen elfogult szemléletű interpretációban találkozhattunk. A tanulmány készítője láthatóan igyekezett tárgyilagos maradni, egyforma távolságot tartani az érintett felek privát igazságaitól. Kellő tisztelettel közeledik literatúránk egy-két mitikus jelenségéhez, miközben – leginkább a vélemények ütköztetése révén – részben le is bontja ezt a mitikusságot.