Olvasd még: első web: orwell-könyv letöltése
>BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > > |
---|
Kik a pirézek, hol élnek? műhely |
|||||||
Olvasd még: első web: orwell-könyv letöltése
Már megnyitásakor hírt kellett volna adnom arról, hogy az OSZK gondozásában elkészült és hetek óta látogatható Örkény István honlapja. Most pótolom a mulasztást. A kezdeményezés kétség kívül igen dicséretes, szerteágazó olvasói igényeknek tesz eleget, igen értékes anyaggal gyarapítja a magyar digitális kincsestárat. Ugyanakkor azért kis csalódásomnak is hangot kell hogy adjak: a honlapon közel sem érhető el Örkény összes műve: inkább csak gazdag ízelítőt kapunk belőle. Ez persze még így is nagy lépés ahhoz képest, hogy 2005-ben az örökösök nem járultak hozzá Örkény műveinek elektronikus közzétételéhez.
Megújult és igen tetszetős lett a Bárka folyóirat internetes magazinja, a BárkaOnline. A felület kellemes és alkalmas, az elrendezés logikus, a navigálás ésszerrű. A kínálat pedig igen gazdag. A webmagazin láthatóan egyre inkább más és több kíván lenni, mint a nyomtatott folyóirat hálós változata. Most egy újabb lépést is tettek a web 2.0 irányába: a honlapon megjelentek a blogok (az egyik éppen kedves barátunké, Zalán Tiboré - innen is üdv neki!). De találhatunk videót is a főlapon, belekukkanthatunk például Kányádi Sándor békéscsabai estjébe. Amit egyelőre hiányolok: bár van rá opció, az olvasók egyáltalán nem élnek a hozzászólás lehetőségével.
Az olvasó PDF, TXT, HTML, Word, Excel és PowerPoint fájlokat tud megjeleníteni 262 ezer színárnyalat használatával, mindössze 12,5 mm vastag, tömege nincs negyven deka. Akkumulátoros tápegysége egyszeri feltöltés után 40 órás üzemmódot biztosít, ami azt jelenti, hogy ha percenként "lapozunk" egyet, akkor 2400 oldalt olvashatunk el hálózati áramforrás nélkül.
Mint az újdonságot bemutató egyik cikk írja, a FLEPia egyetlen szépséghibája a borsos ára: 1000 dollár körüli (230 eFt) áron kerül forgalomba.
Egy eléggé béna videó (ma került a netre) a frissen bemutatott termékről:
2011-ben már 199 dollárért kapható lesz az Amazon Kindle - írja a Blackberry táblagép okán a Mobilmarketing Blog - alternatív laptop töltők
Alig hihető, hogy bő tíz év (és egy agyvérzés) után jobb eredményre juthat - de roppant becsülendő, hogy mégis megkísérli. Bátyám egy a családjukban fölöslegessé vált jó állapotú használt laptopot hozott neki, azon gyakorol. Most érdekes módon az egérrel és a klikkeléssel gyűlt meg leginkább a baja: gyakorlott ember nem is gondolja, mennyire nehéz úgy kattintani (pláne kettőt egymás után) egy viszonylag kis ikonra vagy feliratra, hogy közben ne mozduljon el a nyilacska.
Maga a begépelés viszonylag jól megy, a javítás is, az előre és hátra törlést, a kurzor léptetését már a második "óra" után megtanulta (valójában inkább csak félóra: hamar belefárad a nagyon szokatlan dolgokra való koncentrálásba). Ami továbbra sem megy, illetve csak hathatós segítséggel, az a megnyitás, a fájl elnevezése, elmentése. De úgy látom, van benne elszántság, és talán a tíz évvel ezelőttinél több a türelme és a gép iránti "alázata", hogy ezeket is megtanulja.
Tegnap egy levelet írt meg, ma pedig egyik kedvenc versét írta a kis laptop képernyőjére:
Sinka István
Nem tudják a kék eget által kiáltani
Ács Lajin kankalin nő,
Cibere is halott
- ó, szőke puszta messzeség,
de magam is vagyok.
S ha csak nem számítom
vas-kecském, kő-juhom,
higyjétek, pórfiak,
magam szomjúhozom.
Néha leng és jön a gyász,
nem tudom onnan-e,
hogy nagyon halkan a csendet
pókháló fonja be.
Tán onnan üzen Cibere
s integet Ács Laji -
ám nem tudják a kék eget
által kiáltani.
Ács Lajin kankalin nő,
Cibere is halott,
- Úgy hulltak le szegények,
mint nyárvégi csillagok.
Könyörgök, valaki találja már fel a büdös e-book-olvasót, hogy "a könyv illata" mint érvelési argumentum végre eltűnjön azok szótárából, akik a digitális forradalom ellen ágálnak ócska nézeteket hangoztatva.
Most aktuálisan a Literán olvashatni egy eléggé ostoba cikket arról, hogy a nyomtatott könyv olvasása miért jobb dolog, mint a digitálisé - és itt jönnek mindenféle nevetséges érvek, a szag mellett még az is, hogy szeretjük látni a könyvön az előző olvasó hagyta nyomokat, foltokat, szamárfüleket. (Na most komolyan: ki szeret olvasni zsírpacnis, kávéfoltos könyvet?) Arról nem is beszélve, hogy az írás összemossa az online-olvasást az e-book-olvasással, okfejtései pedig nemcsak konzervatívak, hanem vaskalaposak is: mondvacsinált érvek alapján próbálná az új generációkat távol tartani a kor nagyszerű vívmányaitól. (A dologban egyébként az is nevetséges, hogy a cikk történetesen nyomtatott verzióval nem rendelkező internetes portálon jelent meg) ...Legközelebb talán már arról is olvashatunk, hogy valaki visszasírja a petróleumlámpa illatát a villanyégő ellenében és a kurblis telefonról fog nosztalgiázni csúcsmobillal a kezében.
Az eltelt évek során valamelyest változott a kép és talán a kép és talán a szemlélet is. A digitális tartalom ma már sokkal elfogadottabb és ezerszer elterjedtebb minden területen, médiától az oktatáson át a hivatali ügyintézésig. Jelentősen változtak az olvasási szokások.
A fiatalok körében talán ma már ez a legszívesebben használt forma az irodalom fogyasztására, ami persze kedvezőtlen következményekkel is jár, az olvasás mint olyan egyre kevésbé irányul terjedelmes regények szövegére. Mivel egyre több klasszikus és modern irodalmi olvasmány érhető el ingyenesen letölthető hangoskönyv formájában, így felhasználói körük és egyre szélesebb. Ahogy lassan a Google is áttér a bemondásra történő, élőszóban feltett kérdésekre adott válaszok megadására, így a beszéd, az emberi hang idővel felzárkózik az írott szó mellé a digitális szövegek fogyasztásában. Ez valószínűleg ugyanolyan természetes folyamat, mint az, hogy a nagy asztali gépeket lassan kiszorítja a laptop, a tablet, vagy akár az okostelefon.
Az eredeti cikkből - erősen vitatható nézetek:
Digitális forradalom vagy zsákutca?
Az irodalomféltők mégis leginkább a gyerekeket óvnák az elektronikus könyv kísértéseitől. Akinek már volt az egyik kezében gyerek, a másikban meg bármiféle technikai kütyü, az tudja hogy mire számíthat, ha majd nálunk is felbukkan az e-olvasó. Semmiképpen sem ajánlott az online olvasás. Tapasztalatból tudom, hogy még egy Andersen is csak nehezített körülmények közt mesélhető, ha a hallgatóság megkaparintja az egeret. Arról nem is beszélve, hogy egy nagyobb lélegzetvételű történetnek esélye sincs ilyen körülmények közt. A sok gomb meg a görgő biztos több érdeklődést vált ki belőlük, mint maga a mese.
A szakértők szerint azonban a nagyobbakat sem árt távol tartani a digitális világtól. Bár a mai fiatalok már meglehetősen magabiztosan mozognak a virtuális térben, és a mobilok, videójátékok és iPodok tengerében játszi könnyedséggel működtetnek bármiféle techcsodát, ez mégis inkább hátráltathatja őket az irodalom-fogyasztásban. A pedagógusok egyre többet panaszkodnak, hogy az ifjúság olyan mértékű szövegértési- és koncentrációs problémákkal küzd, ami már komoly aggodalomra adhat okot. A hozzáértők szerint pedig az online olvasás nem hogy segítene, hanem – a fentebb említett okok miatt – még ronthat is a helyzeten.