digitális forradalom - e-könyv, online olvasás vs. nyomtatott tartalom - hangoskönyvek letöltése, hallgatása, e-book letöltés
Könyörgök, valaki találja már fel a büdös e-book-olvasót, hogy "a könyv illata" mint érvelési argumentum végre eltűnjön azok szótárából, akik a digitális forradalom ellen ágálnak ócska nézeteket hangoztatva.
Ostoba cikk az e-könyvek és online olvasás ellen
Most aktuálisan a Literán olvashatni egy eléggé ostoba cikket arról, hogy a nyomtatott könyv olvasása miért jobb dolog, mint a digitálisé - és itt jönnek mindenféle nevetséges érvek, a szag mellett még az is, hogy szeretjük látni a könyvön az előző olvasó hagyta nyomokat, foltokat, szamárfüleket. (Na most komolyan: ki szeret olvasni zsírpacnis, kávéfoltos könyvet?) Arról nem is beszélve, hogy az írás összemossa az online-olvasást az e-book-olvasással, okfejtései pedig nemcsak konzervatívak, hanem vaskalaposak is: mondvacsinált érvek alapján próbálná az új generációkat távol tartani a kor nagyszerű vívmányaitól. (A dologban egyébként az is nevetséges, hogy a cikk történetesen nyomtatott verzióval nem rendelkező internetes portálon jelent meg) ...Legközelebb talán már arról is olvashatunk, hogy valaki visszasírja a petróleumlámpa illatát a villanyégő ellenében és a kurblis telefonról fog nosztalgiázni csúcsmobillal a kezében.
Frissítés 2017
Az eltelt évek során valamelyest változott a kép és talán a kép és talán a szemlélet is. A digitális tartalom ma már sokkal elfogadottabb és ezerszer elterjedtebb minden területen, médiától az oktatáson át a hivatali ügyintézésig. Jelentősen változtak az olvasási szokások.
a hangoskönyvek megjelenésével.
A fiatalok körében talán ma már ez a legszívesebben használt forma az irodalom fogyasztására, ami persze kedvezőtlen következményekkel is jár, az olvasás mint olyan egyre kevésbé irányul terjedelmes regények szövegére. Mivel egyre több klasszikus és modern irodalmi olvasmány érhető el ingyenesen letölthető hangoskönyv formájában, így felhasználói körük és egyre szélesebb. Ahogy lassan a Google is áttér a bemondásra történő, élőszóban feltett kérdésekre adott válaszok megadására, így a beszéd, az emberi hang idővel felzárkózik az írott szó mellé a digitális szövegek fogyasztásában. Ez valószínűleg ugyanolyan természetes folyamat, mint az, hogy a nagy asztali gépeket lassan kiszorítja a laptop, a tablet, vagy akár az okostelefon.
Az eredeti cikkből - erősen vitatható nézetek:
Digitális forradalom vagy zsákutca?
Az irodalomféltők mégis leginkább a gyerekeket óvnák az elektronikus könyv kísértéseitől. Akinek már volt az egyik kezében gyerek, a másikban meg bármiféle technikai kütyü, az tudja hogy mire számíthat, ha majd nálunk is felbukkan az e-olvasó. Semmiképpen sem ajánlott az online olvasás. Tapasztalatból tudom, hogy még egy Andersen is csak nehezített körülmények közt mesélhető, ha a hallgatóság megkaparintja az egeret. Arról nem is beszélve, hogy egy nagyobb lélegzetvételű történetnek esélye sincs ilyen körülmények közt. A sok gomb meg a görgő biztos több érdeklődést vált ki belőlük, mint maga a mese.
A szakértők szerint azonban a nagyobbakat sem árt távol tartani a digitális világtól. Bár a mai fiatalok már meglehetősen magabiztosan mozognak a virtuális térben, és a mobilok, videójátékok és iPodok tengerében játszi könnyedséggel működtetnek bármiféle techcsodát, ez mégis inkább hátráltathatja őket az irodalom-fogyasztásban. A pedagógusok egyre többet panaszkodnak, hogy az ifjúság olyan mértékű szövegértési- és koncentrációs problémákkal küzd, ami már komoly aggodalomra adhat okot. A hozzáértők szerint pedig az online olvasás nem hogy segítene, hanem – a fentebb említett okok miatt – még ronthat is a helyzeten.
A kárpátaljai Ungváron élő József Attila-díjas író előző naplókönyvének a fülszövege így kezdődött: „Padlásszobájában ül az író – történelmi és etnikai peremhelyzetben. Az országot, amelyben él, most éppen Ukrajnának hívják… Az író nyelve magyar, gondolkodása európai, magatartása egy független értelmiségi pozícióját célozza, értékrendszerét pedig az általános emberi minőségeszmények határozzák meg.”