
Néhány újabb népeslap Csöngénél:
| >BDK FŐBLOG | | >Kicsoda Balla D. Károly? | | >Balla D. Károly ÉLETRAJZ | | >BDK KÖNYVEI | | >Egy piréz Kárpátalján | | >Balládium | | >Berniczky Éva | | TOVÁBBI FONTOS OLDALAIM > > |
|---|
Kik a pirézek, hol élnek? műhely |
|||||||

Néhány újabb népeslap Csöngénél:
Csönge írja Népeslap c. blogjában: "amikor a Budai Rajziskola alkalmazott grafika szakán eljutottunk odáig, hogy témát kellett választanunk a szakmunkánkhoz, eldöntöttem, hogy olyasmit szeretnék alkotni, ami egyszerre hagyományőrző, és egyszerre újszerű, egyidőben magyar és univerzális, folk és urban. arra gondoltam, megpróbálom megragadni közmondásaink színeit." Így születtek meg a népeslapok, ez a sorozat lett Csönge jól sikerült szakmunkája. Mivel ő még csak 3 darabot tett fel a blogjába, én sem akarok előreszaladni, csak ezt a hármat mutatom be:

Most, hogy valaki vette a fáradságot és elkészítette az új magyar kormányprogram szófelhőjét, nekem is eszembe jutott az a szellemes online szoftver, amely bármely szövegnek vagy webhelynek kiválogatja a leggyakrabban használt szavait és grafikusan el is rendezi őket (igen sok lehetséges változatban), betűnagysággal jelölve az előfordulás gyakoriságát. Nos, az én utóbbi húszegynéhány versemből ezt állította össze a program. Úgy érzem, eléggé jellemző.
Ezúton köszönöm meg mindazok kedvességét, akik jókívánságaikkal, köszöntéseikkel megkerestek - és én is kívánok mindenkinek nagyon kunkori malacfarkot ~.
A minap - nem kis meglepetésére - karácsonyos-hanukás képeslapjának a Godot Irodalmi Estek keretében történő bemutatáshoz kérték Csönge hozzájárulását. Ekkora már éppen az utolsó simításokat végezte új munkáján: OKJ-képzésén kapta a házi feladatot a téli szünetre: tervezzen karácsonyi képeslapot kizárólag karakterek (betűk, számok, jelek) felhasználásával. Annyira megtetszett neki a dolog, hogy egyetlen helyett 20 darabból álló sorozatot készített - karácsonyiakat és újévieket vegyesen.
Most nagy örömmel mutatom be a család körében nagy tetszést aratott sorozatának további darabjait. Vigyázat, ©Balla Csönge!

7 évvel később Csönge felújította az ötletét és a Facebookon ezzel a megjegyzéssel osztotte meg:
egy 7 évvel ezelőtti munkám frissített verziója – tudom, hogy terjed belőle egy másolat, de lusta vagyok a szerzői jogokkal foglalkozni. / i made the original of this work 7 years ago, and now it is animated – i know there is a copy of the idea, but i'm lazy to deal with the copyrights.

Nem tudom, a geometrikus formák és tiszta színek nagy mestere, Piet Mondrian (1872-1944) örülne-e annak, hogy kompozíciói, színei, stílusjegyei kommercializálódtak. Ez most aktuálisan az Art. Lebedev Stúdió doboza okán jutott eszembe, amely Mondrian egyik ismert munkáját képezi le irodaszerek tárolására szolgáló alkalmatossággá. Ez még a tartózkodóbb dizájn-ötletek közé tartozik. Kis kereséssel azonban találtam egészen extrém és ízléstelen megoldásokat - igaz, mutatósokat és művészieket is. Íme:
Amikor már sokadik képébe botlottam különféle weboldalakon, megjegyeztem a nevét, aztán rákerestem. A weboldalát és azon számos képét megtaláltam, de róla magáról nem sokat sikerült megtudnom azon túl, hogy svéd születésű és nagyon fiatal, és hogy szereti azt, amit csinál. Talán fontosabb is életrajzi adatainak kutatása helyett manipulált fotói előtt elidőzni, amelyek ötletei olykor a klasszikussá vált M.C. Eschert idézik, máskor meg mondjuk Dalí szürrealizmusát juttatják eszünkbe - leginkább azonban mégis eredetiségük és gondos, szép kidolgozottságuk, a meghökkentésen túli művészi hatásuk miatt ragadnak meg emlékezetünkben. Amit esetleg felróhatunk: a képek erős heterogenitást mutatnak, a művésznek láthatóan még nincsen kiforrott stílusa, olykor a grafikai és festői hatást, máskor a humoros ötletet, megint máskor a meghökkentő látványt részesíti előnyben. A hatásosság néha átcsap hatásvadászatba, a magasabb ízlés is ki-kicsúszik a kezéből, de az esetek többségében ez még belefér mondjuk a reklám- és divatfotózásnál eggyel magasabb kategóriába. Nézzük csak néhány fotóját:
Mivel a graffiti maga is rongálás, gondolnánk, nem lehet megrongálni. Most azonban egy művészi értékű falrajzra, Bristol város egyik látványosságára lőttek rút foltokat kék festékgolyókkal... Nem is olyan régen írtam Banksy mesterről, a (rendőrség elől is) rejtőzködő falfirkálóról, s a minap elégedetten olvastam, hogy immár hivatalos (bár igen rendhagyó) kiállítása is nyílt szülővárosában. A Bristol Múzeumtól mintegy 400 méterre található az a (szexuális ügyekben illetékes) klinika, amelynek tűzfalát az immár klasszikussá vált és a városlakók által nemcsak megtűrt, hanem megszeretett falrajz dísziti. A rongálás után így fest:
A magyar internetet is megjárta a hír, miszerint bizonyos Rob Matthews elkészítette a Wikipédia legkeresettebb kiemelt cikkeinek 5000 oldalas nyomtatott változatát. A szerzőt az első közlések egyikében tévesen a Wikipédia atyjának nevezték, ezt aztán más webhelyek is átvették. Az alapos tévedés onnan eredhet, hogy a Wiki tényleges atyja, Jimmy Wales évekkel ezelőtt bejelentette tervét, miszerint nyomtatott formában is kiadná a netes enciklopédiát (illetve hát annak egy töredékét; a terv megvalósulásáról nem tudok), valamint arról is olvashattunk, hogy egy német kiadó rövidesen valóban kiadja a német wiki 50000 legfontosabb szócikkét könyv alakban (erről korábban, más forrásra hivatkozva, írtam). De itt valami egészen másról van szó! A fiatal designer (amennyire utána tudtam nézni: a Brightoni Egyetem végzőse!) látványprojektként és csak egyetlen példányban, mintegy műtárgyként nyomtatta ki és kötötte kemény fedélbe a wiki harmadfélezer legolvasottabb kiemelt cikkét. Az ötlet figyelemfelkeltő és elgondolkodtató, de értelemszerűen semmilyen közvetlen köze nincsen a wiki atyjának vagy másoknak a tényleges kiadói terveihez.


Olvasd még: első web: orwell-könyv letöltése

A svéd Humans since 1982 dizájn-stúdió szellemes projektje: egymásra állított analóg órák mutatják a "digitális időt" úgy, hogy mutatóik megfelelő helyre állításával rajzolódik ki a szükséges számsor. Íme: